Szuhakálló
Szuhakálló község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.
Szuhakálló | |||
Kisnemesi lakóház | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Kazincbarcikai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Dávid István (független)[1] | ||
Irányítószám | 3731 | ||
Körzethívószám | 48 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 942 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 128,88 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 6,96 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 16′ 59″, k. h. 20° 39′ 24″48.282969°N 20.656700°EKoordináták: é. sz. 48° 16′ 59″, k. h. 20° 39′ 24″48.282969°N 20.656700°E | |||
Szuhakálló weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szuhakálló témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésA Borsodi-dombság keleti peremén, a Szuha-patak völgyében fekszik 140 méteres magasságban, Miskolctól 25 kilométerre északra, Kazincbarcikától 5 kilométer távolságra.
Megközelítése
szerkesztésA település a 2604-es és a 2605-ös utak találkozásánál fekszik, határszélét érinti még a 2609-es út is. Területét érinti a Kazincbarcika–Rudabánya-vasútvonal és a megszüntetett Kazincbarcika–Rudolftelep-vasútvonal is; keleti szomszédjával, Múcsonnyal közös megállóhelyét (Szuhakálló-Múcsony megállóhely) közúton a 2605-ös útból a két település határvidékén dél felé kiágazó 26 305-ös számú mellékút szolgálja ki.
Nevének eredete
szerkesztésEgyes források szerint a kallózó, ványoló vízimalomra vezethető vissza a név, amit a kender feldolgozása során használtak.
Története
szerkesztésElső írásos említése 1317-ből származik, Carlon, Karlou, Karlo alakban. A település a Rátót nemzetséggel rokon Jolsvai család birtoka volt. 1356-ban itt tartották Borsod vármegye nemesi gyűlését.
A 15. században vámszedőhely, a Jolsvai család kihalása után a Rédey és Thornai család is igényt tartott rá. Ez idő tájt saját malma volt a Sajón, írásban Karlow, Karloy, Kallo néven emlegetik. A török időkben a törökök többször kifosztották a falut, 1555-ben leégett, majd a harcok után a környéken pusztító pestisjárvány is elérte. Egészen a 17. századig pusztaként tartották számon, ekkor a régi településtől északabbra, a Szuha patak mellett épült újjá, ahol a Sajó áradásai elől is menedéket találtak. Ekkor már Kálló a falu neve, mely később (1783) a területén keresztülfolyó patak után Szuhakállóra módosult.
A 19.–20. században a fő megélhetési forrást a szénbányászat (barnaszén) jelentette. Az első bányákat 1869-ben nyitották meg (Kisházy Kálmán, Kantner Adolf), de a várt siker elmaradt. A szénbányákat ettől kezdve a második világháborúig a kereslet függvényében hol megnyitották, hol bezárták. A bányászat csak az államosításokat követően lendült fel, ekkor nyitották meg a Szeles aknákat, amiket egészen a rendszerváltásig aktívan használtak.
1952. december 15-én az I-es aknán történt vízbetörés volt a magyar szénbányászat egyik legsúlyosabb balesete. Tizenheten rekedtek a föld alatt (mentésük sikerrel járt), illetve hárman vesztették életüket. A balesetről Fábri Zoltán rendezésében 1954-ben film is készült Életjel címmel.
1969-ben a község a múcsonyi tanács igazgatása alá került, önállóságát 1991-ben nyerte vissza.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Tinyó Ottó (független)[3]
- 1994–1998: Tinyó Ottó (független)[4]
- 1998–2002: Tinyó Ottó (független)[5]
- 2002–2006: Tinyó Ottó (független)[6]
- 2006–2010: Tinyó Ottó (független)[7]
- 2010–2014: Dávid István (független)[8]
- 2014–2016: Dávid István (független)[9]
- 2016–2019: Dávid István (független)[10]
- 2019–2024: Dávid István (független)[11]
- 2024– : Dávid István (független)[1]
A településen 2016. november 27-én időközi polgármester-választást tartottak,[10] az előző polgármester lemondása miatt.[12] Lemondása ellenére Dávid István elindult a választáson, és meg is nyerte azt.[10]
Népesség
szerkesztésév | lakó |
---|---|
1990 | 1 027 |
1995 | 986 |
2000 | 975 |
2005 | 1 044 |
2010 | 991 |
2015 | 935 |
2018 | 879 |
A település népességének változása:
Lakosok száma | 993 | 958 | 935 | 893 | 973 | 951 | 942 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,4%-a magyarnak, 10% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 23,2%, református 11,8%, görögkatolikus 32,6%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 11,6% (19,6% nem válaszolt).[14]
2022-ben a lakosság 91,6%-a vallotta magát magyarnak, 9,2% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% lengyelnek, 0,1-0,1% ukránnak, szlovénnek és ruszinak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 12,9% volt római katolikus, 9,9% református, 21,6% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 13,2% felekezeten kívüli (40,6% nem válaszolt).[15]
Nevezetességei
szerkesztés- Görögkatolikus templom. 1924-ben épült, az ikonosztáza 2010-ben készült el.
- Kisnemesi lakóház. Egy Geöcze nevű kisnemes építtette 1831-ben, későbarokk stílusban. Terméskő falazatú, szarufás tetőszerkezetű, a csonkakontyolt nyeregtetőt cserép fedi. A szimmetrikus főhomlokzat közepén nagy, félköríves, kőkeretes kapu, amely gazdagon díszített két fa kapuszárnnyal két csehsüveg boltszakaszos kapualjba nyílik. A kaputól kétoldalt 3-3 toszkán pilaszter között 2-2 egyenes záródású ablak. A boltozatos kocsialáhajtóból jobbra és balra egy-egy szobába juthatunk, melyekből kisebb mellékterek nyílnak. A lakóház alatt hosszan elnyúló boltozatos kőpince található. A rendkívül esztétikus megjelenésű lakóház a borsodi kisnemesi építészet érdekes és sajátos példája.
Híres szuhakállóiak
szerkesztés- Itt született Tüdős Ferenc vegyész, akadémikus (1931–1998).
- Itt született és 1994-ig itt élt Csorba Piroska költő, pedagógus (1952–2024), a Miskolci Herman Ottó Gimnázium tanára.
Források
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Szuhakálló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 27.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Sz települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Szuhakálló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
- ↑ Szuhakálló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szuhakálló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szuhakálló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szuhakálló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Szuhakálló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
- ↑ a b c Szuhakálló települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. november 27. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
- ↑ Szuhakálló települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 11.)
- ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 23.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Szuhakálló Helységnévtár
- ↑ Szuhakálló Helységnévtár