Fábri Zoltán (rendező)
Fábri Zoltán (eredeti nevén: Furtkovits Zoltán), (Budapest, 1917. október 15. – Budapest, 1994. augusztus 23.) háromszoros Kossuth-díjas magyar film- és színházi rendező, színész, díszlettervező,[Mj. 1] forgatókönyvíró, főiskolai tanár, festőművész, grafikus, kiváló művész.
Fábri Zoltán | |
Novák Mária felvétele | |
Született | Furtkovits Zoltán[1] 1917. október 15.[2][3][4][5][6] Budapest |
Elhunyt | 1994. augusztus 23. (76 évesen)[2][3][4][5][7] Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Apor Noémi |
Gyermekei | Fábri Péter |
Foglalkozása |
|
Iskolái | |
Kitüntetései |
|
Halál oka | szívinfarktus |
Sírhelye | Farkasréti temető (32/2-1-159/G) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Fábri Zoltán témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Életpályája
szerkesztésBudapesten született Furtkovits Mihály Béla (1889–1959) és Grőber Olga Mária gyermekeként.[8] A Ferencvárosban nőtt fel, festőnek készült. 1938-ban végezte el a Képzőművészeti Főiskolát, érdeklődése azonban a színészet felé fordult. 1941-ben végzett a Színművészeti Főiskolán. Másodéves főiskolás, amikor a Vígszínház ösztöndíjas rendező növendéke lett. A Nemzeti Színháznál dolgozott 1941 és 1943 között színészként, díszlettervezőként és játékmesterként. 1943-tól 1946-ig a Vígszínház tagja volt. 1946 és 1948 között a Művész Színháznál dolgozott. 1948-ban egy évadon át a Nemzeti Színház rendezője volt, 1949-ben pedig egy szezonon át az Úttörő Színház igazgatói tisztségét töltötte be. 1950-ben a Hunnia Filmgyárhoz került, ahol 1952-ig művészeti igazgató, 1952-től pedig filmrendező volt. 1958-ban választották meg a Magyar Film- és Televízióművészeti Szövetség elnökévé, a tisztséget 1981-ig töltötte be, majd tiszteletbeli elnök lett. 1970-től tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Özvegye Apor Noémi (1918–2005) színésznő, Várkonyi Zoltán húga.[Mj. 2] 1947-ben házasodtak össze, és 1950-ben született a fiuk, Fábri Péter fotóriporter, fotóművész (1950–2010), akinek a fia, szintén Fábri Péter 1985-ben jött a világra.
Színpadi rendezései
szerkesztés- Polgár András: Töltsön egy estét a Fehér Rózsában
- Grillparzer: Bánk hűsége
- Molière: A képzelt beteg
- Heinar Kipphardt: Az Oppenheimer ügy
- Fehér Klára: Becsület
- William Shakespeare: IV. Henrik
- Giraudoux: Sellő
- Békeffi István–Stella Adorján: Janika
- Pirandello: Az ember, az állat és az erény
- Princev–Hocsinszkij: Csodák világa
- Brustein: Tamás bátya kunyhója
- Eugéne Scribe–Ernest Legouvé: Navarrai Margit
- Kassák Lajos: És átlépték a küszöböt
- Paul Vandenberghe: Tizenhétéves vagyok
- Lilian Hellman: Kis rókák
- John Galsworthy: Úriemberek
Díszlettervei
szerkesztés- George Bernard Shaw: Az orvos dilemmája
- Gow: Mélyek a gyökerek
- O'Neil: Amerikai Elektra
- Marcel Achard: Leon és Noel
- Knott: Éjszakai telefon
- Strindberg: Haláltánc
- Thurzó Gábor: Az ördög ügyvédje
- Bruckner: Angliai Erzsébet
- Jean Kerr: Mary, Mary
- William Shakespeare: A makrancos hölgy
- Molnár Ferenc: Játék a kastélyban
- Sartre: Altona foglyai
- Maugham: Színház
- Szigligeti Ede: Liliomfi
- Pirandello: IV. Henrik
- Kesselring: Arzén és levendula
- Molnár Ferenc: A doktor úr
- Weingarten: A nyár
- Kálmán Imre: Csárdáskirálynő
- Vampilov: Kaland a főmettőrrel
- Vampilov: Húsz perc egy angyallal
- Alan Ayckbourn: Keresztül-kasul
- Adujev: Dohányon vett kapitány
- Feydeau: Bolha a fülbe
- Schisgal: Szerelem, óh!
- Tersánszky Józsi Jenő: Viszontlátásra, drága
- Páskándi Géza: Vendégség
- O'Neill: Eljő a jeges
- Szabó György: Napóleon és Naplóleon
- Thurzó Gábor: Záróra
- Mesterházi Lajos: Az ártatlanság kora
- Lavrenyov: Amerika hangja
- Shaw: Candida
- Zapolszka: Dulszka asszony erkölcse
- Katajev: Az ezred fia
- Molière: Gömböc úr
- Fagyejev: Az ifjú gárda
- Osztrovszkij: Jövedelmező állás
- Lawler: A tizenhetedik baba nyara
- Szurov: Vadnyugat
- Déry Tibor: Itthon
- De Fries Károly: Mimóza
- Hervé: Lili
- Halász Péter–Halász Rudolf: Házasság hármasban
- Anouilh: Euridike
- Giraudoux: Trójában nem lesz háború
- Agatha Christie: Tíz kicsi néger
- Gádor Béla: Urak, költők, gyilkosok
- Coward: Vidám kísértet
- Jean-Paul Sartre: Temetetlen holtak
- Zerkovitz Béla: Csókos asszony
- Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés
- Henrik Ibsen: Hedda Gabler
- Gow–D'Usseau: Mélyek a gyökerek
- Arthur Miller: Édes fiaim
- Illés Endre: Hazugok
- Goetz: Erényes otthon
- Kanin: Ócskavas nagyban
- Oscar Wilde: Eszményi férj
Filmjei
szerkesztésRendező
szerkesztés- Vihar (1951)
- Életjel (1954)
- Körhinta (1955)
- Hannibál tanár úr (1956)
- Bolond április (1957)
- Édes Anna (1958)
- Dúvad (1959, átdolgozott változat: 1961)
- Két félidő a pokolban (1961)
- Nappali sötétség (1963)
- Húsz óra (1965)
- Utószezon (1966)
- A Pál utcai fiúk (1968)
- Isten hozta, őrnagy úr! (1969)
- Hangyaboly (1971)
- Plusz-mínusz egy nap (1972)
- 141 perc a befejezetlen mondatból (1975)
- Az ötödik pecsét (1976)
- Magyarok (1977)
- Fábián Bálint találkozása Istennel (1980)
- Requiem (1981)
- Gyertek el a névnapomra (1983)
Egyéb
szerkesztés- Erkel (1952, díszlettervező)
- Dandin György, avagy a megcsúfolt férj (1955)
- Vízivárosi nyár (1965)
Díjai, elismerései
szerkesztés- Kossuth-díj (1953, 1955, 1970)
- Locarnoi Nemzetközi Filmfesztivál, különdíj, (Nappali sötétség) (1964)
- Velencei Nemzetközi Filmfesztivál, Unicrit Award, (Húsz óra) (1965)
- Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál, fődíj (Húsz óra) (1965)
- Kiváló művész (1965)
- SZOT-díj (1975)
- Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál különdíj, (141 perc a befejezetlen mondatból) (1975)
- Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál, fődíj (Ötödik pecsét) (1977)
- Magyar Népköztársaság babérkoszorúval díszített Zászlórendje (1977)[9]
- Berlini Nemzetközi Filmfesztivál, Ezüst medve, (Requiem) (1982)
- Magyar Népköztársaság rubinokkal díszített Zászlórendje (1987)[10]
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1992)
Filmszerep
szerkesztésFilmrendezők, film körül tevékenykedők esetében sűrűn előfordul, hogy pályatársaik egy-egy alkotásában villanásnyira megjelennek. Bacsó Péter kultuszfilmjében, A tanúban azonban Dániel Zoltán miniszter szerepét játszotta.
Hagyatéka
szerkesztés2014. október 20-án elindult a Fábri Zoltán Digitális Archívum, melyet az unoka, Fábri Péter hozott létre. Az oldal célja a teljes hagyaték lépésről lépésre történő digitalizálása és a köz számára elérhetővé, kutathatóvá tétele.
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésMegjegyzések
szerkesztés- ↑ A Színházi adattárban díszlettervezőként 86, rendezőként 14 bemutatóját regisztrálták.
- ↑ Eredetileg Várkonyi Noémi, becenevén Nonó, lásd Krencsey Marianne 2001: Equinox ‑ 2001 ‑ 35 év Budapesten ‑ 35 év New Yorkban, Glória Kiadó és Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ http://mek.oszk.hu/00000/00056/html/047.htm
- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Brockhaus (német nyelven)
- ↑ a b Gran Enciclopèdia Catalana (katalán nyelven). Grup Enciclopèdia
- ↑ Proleksis enciklopedija (horvát nyelven)
- ↑ berlini Művészeti Akadémia
- ↑ Házasságkötési bejegyzésük a Budapest VIII. kerületi polgári esketési akv. 1528/1915. folyószáma alatt familysearch.org (Hozzáférés: 2018. január 2.)
- ↑ Művelődési Közlöny, 1977. november 21. (21. évfolyam, 22. szám)
- ↑ Magyar Közlöny, 1987. október 15. (47. szám)
Források
szerkesztés- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- HMDB - Fábri Zoltán
- Fábri Zoltán / Nádasy Lászlóː Fábri Zoltán. Portré-vázlat / Grunvalszky Ferencː Beszélgetés Fábri Zoltánnal. Részletek / Ember Marianː Szemelvények kritikákból / Pécsi Szikra Ny., Pécs, 1973
- Nádasy Lászlóː Fábri Zoltán; Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchivum–NPI, Bp., 1974 (Filmbarátok kiskönyvtára. Kortársaink a filmművészetben)
- Fábri Zoltán, a képalkotó művész; szerk. Pap Pál; Szabad Tér, Bp., 1994
- Marx Józsefː Fábri Zoltán. Fák és folyondárok, egy komoly filmrendező pályaképe; Vince, Bp., 2004
- Barabás Kláraː A történelem körhintáján. Fábri 100; Magyar Művészeti Akadémia, Bp., 2017 + DVD
- Fábri Zoltán: A Pál utcai fiúk. Molnár Ferenc azonos című műve alapján; összeáll., szerk. Pajor Zsófia; Csorba Győző Könyvtár, Pécs, 2017 (Könyvtármozi füzetek)
- Fábri Zoltán: Az ötödik pecsét. Sánta Ferenc azonos című műve alapján; összeáll., szerk. Márkus István; Csorba Győző Könyvtár, Pécs, 2017 (Könyvtármozi füzetek)
További információk
szerkesztés- Színházi Adattár Archiválva 2016. december 3-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Fábri Zoltán örök
- Régi és új. Rendezőportrék: Fábri Zoltán