Mesterházi Lajos

(1916–1979) magyar író, újságíró, sci-fi író

Mesterházi Lajos (eredeti neve: Hoffstaedter Lajos) (Kispest, 1916. március 3.Budapest, 1979. április 4.) Kossuth- és háromszoros József Attila-díjas magyar író. A pártos realizmus kiemelkedő hazai képviselője,[2] a kádári konszolidáció feltétlen támogatója.

Mesterházi Lajos
1974-ben
1974-ben
Született Hoffstaedter Lajos
1916. március 3.[1]
Kispest
Elhunyt 1979. április 4. (63 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Gyermekei Mesterházi Márton
Foglalkozása
Iskolái Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1940)
Kitüntetései
Sírhelye Fiumei Úti Sírkert (34/2-1-34)
Írói pályafutása
Jellemző műfajok elbeszélés, regény, dráma
Első műve Karacs Lajos sztahanovista betonszerelő élete és munkamódszere (1950)
A Wikimédia Commons tartalmaz Mesterházi Lajos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Hoffstaedter Lajos (1884–1945)[3] és Weinberger Lenke fia.[4] 1934-ben érettségizett Budapesten, majd Eötvös-kollégistaként a Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult tovább latin–francia szakon. 1938–1939 között párizsi ösztöndíjas volt. 1940-ben bölcsészdoktori és tanári oklevelet szerzett. 1941–1944 között az Angol–Magyar Bank kereskedelmi levelezője volt. 1945–1947 között az MKP I. Kerületi szervezetének párttitkára volt. 1947–1948 között a Magyar Távirati Iroda, 1949-ben a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának munkatársa volt. 1950–1954 között a Művelt Nép, 1957–1958 között pedig az Élet és Irodalom felelős szerkesztője volt. 1966–1979 között a Budapest című folyóirat főszerkesztője volt.

Házastársa Ditróy Zsófia volt, akit 1940. május 11-én Szegeden vett nőül.[5]

 
Mesterházi Lajos sírja Budapesten. Fiumei Úti Sírkert: 34/2-1-34. Rácz Edit alkotása

Költészete szerkesztés

Műveiben az 1930-as évek kispolgári és értelmiségi rétegének életét, útkeresését ábrázolta. 1958-ban született nagy sikerű színműve, a Pesti emberek, amely az 1956-os forradalom utáni moralizáló nemzedék önvizsgálatának egyik elindítója lett. A kor neves színészei adták elő. 1981-ben a Thália Színház felújította Kazimir Károly rendezésében. Regényeiben és novelláiban is érdeklődéssel fordult generációja különböző sorstípusai felé, a hatalom csábításának ellenállni képes, a történelem viharai között is erkölcsileg tisztán maradó embert kutatta.

Művei szerkesztés

  • Karacs Lajos sztahanovista betonszerelő élete és munkamódszere (1950)
  • Csodák nélkül (elbeszélés, 1951)
  • Hűség (elbeszélés, 1952)
  • Békatarisznya (útirajzok, 1953)
  • Két szerelem (1954)
  • Tanúság az ember nevében (regény, 1955)
  • Fényes szellők (regény, 1956)
  • Hazafiak iskolája (regény, 1956)
  • Pesti emberek (színmű, 1958)
  • Szép, szárnyas ajtó (elbeszélés és rádiójáték, 1958)
  • Pár lépés a határ (regény, 1958)
  • Pokoljárás (regény, 1959)
  • Másnap (dráma, 1959)
  • Amit egy vita elárul, vezercikk, Népszabadság, 1959. IX. 23.[6]
  • Üzenet (dráma, 1960)
  • A tizenegyedik parancsolat (dráma, 1961)
  • Játék (dráma és hangjáték, 1961)
  • A négylábú kutya (regény, 1961)
  • Ünneplők (1963)
  • Az ártatlanság kora (regény, 1963)
  • Egyes szám első személyben (kisregény, 1964)
  • Magnéziumláng (elbeszélés, 1965)
  • Isten, méretre (regény, 1966)
  • Férfikor (regény, 1967)
  • Derűs órák (elbeszélés, 1968)
  • Vakáció (regény, 1969)
  • Apaszív (regény, 1971)
  • A bánatos bohóc (regény, 1972)
  • A Prométheusz-rejtély (regény, 1973)
  • Hármas ugrás (kisregény, 1974)
  • Viszontlátás (szociográfiai riport, 1974)
  • Sempiternin (kisregény, 1975)
  • Szólni szólítatlan (cikkek, tanulmányok, 1975)
  • A kardnyelő és az emberek (elbeszélés, 1977)
  • Szeptemberi ízek (elbeszélés, 1982)
  • A hazafiság logikája (esszék, 1983)
  • Visszaemlékezések (1984)
  • Farsang (1943?/2013)

Díjai, elismerései szerkesztés

Emlékezete szerkesztés

  • Emlékét őrzi Ráckeve egyik köztere, a Mesterházi Lajos tér, illetve emlékét idézi egy rövid utca Budapest XI. kerületében, a keresztnév nélküli nevet viselő Mesterházi utca.

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés