Főmenü megnyitása

Kispest

1950-ben Budapesthez csatolt település

Kispest egyike volt az 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolt megyei városoknak, amelyből Budapest XIX. kerülete alakult. Az akkor Vecséshez tartozó Szentlőrinc pusztának Pest határához közeli részén 1869-ben létrejött telep 1871. június 11-én alakult önálló községgé, majd 1922-ben kapott városi rangot.

Kispest
Korabeli látképe
Korabeli látképe
Kispest címere
Kispest címere
Kispest zászlaja
Kispest zászlaja

Alapítás1869
Megszűnés1950
Oka Budapesthez csatolták
Ország Magyarország
Terület9,38 km²
Elhelyezkedése
Budapest Bezirk19.svg
Kispest (Budapest)
Kispest
Kispest
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 27′ 08″, k. h. 19° 08′ 52″Koordináták: é. sz. 47° 27′ 08″, k. h. 19° 08′ 52″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kispest témájú médiaállományokat.
Grassalkovich Antal (1694–1771)
Régi térkép délkelet Pestről
Grassalkovich-kápolna Budapest, XVIII. Margó Tivadar-Sallai Imre u. sarok (Fotó: Varga Máté)
Herrich Károly és felesége, Deák Szidónia

A Wekerletelep a 20. század elején jött létre Kispest részeként, és oda tartozott a város Budapesthez csatolásáig, 1950-ig. Jelenleg a Wekerletelep és Kispest többi része a főváros két külön városrészét alkotja, a kerületi önkormányzat azonban szintén a Kispest elnevezést használja, így e név tágabb értelemben az egész kerületet, szűkebb értelemben csak annak a Wekerletelepen kívüli részét jelöli.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Kispest egyike a Pest körül a 19. század közepén kialakult településeknek, mely gyors fejlődését a főváros közelségének köszönhette. Létrejöttét megelőzően a Vecséshez tartozó Szentlőrinc puszta része volt, 1950 óta pedig Budapest XIX. kerületét alkotja.

TörténeteSzerkesztés

ŐstörténetSzerkesztés

A település története a honfoglalás előtti időkre nyúlik vissza. A régészek 4. századi szarmata sírt, avar kori temetőt (6-9. század), Árpád-kori templomalapokat tártak fel területén. A török hódoltság korában a térség teljesen lakatlanná vált. A 13. században Zsigmond király feleségének birtoka volt, a Hunyadiak idején pedig Mátyás kedvelt vadászterületeként említették.„Szent Lorencz pusztá”-nak (Zent-Lewrync puszta) nevezett terület 1661-től a felsővattai Wattay család (Pál Pest-Pilis-Solt vármegye helyettes alispánja, majd fia János a vármegye kuruc alispánja) birtokába került és 1731-ben sajátos eszközeivel Grassalkovich Antal szerezte meg. A 18. század közepétől mintaszerű gazdálkodást folytató földbirtokos család 1814-ben itt látta vendégül a bécsi kongresszus résztvevőit, I. Ferenc osztrák császárt, III. Frigyes Vilmos porosz királyt, és I. Sándor orosz cárt. Két építménye érdemel figyelmet ebből az időből: 1814-ben épített Gloriette, és a kilátónál korábban, az 1760-as években épült fel a barokk stílusú Szent Lőrinc kápolna, mely az egykori öreg major területén a mai Margó Tivadar utca tengelyében áll. A Grassalkovich-család kihalása után dr. Sina Györgynek adták el, amit fia, Simon 1864-ben továbbadott egy belga banknak, amely megkezdte a terület felparcellázását.

Az önálló település kialakulásaSzerkesztés

A mai Kispest területén Cséry Lajos, Herrich Károly,[1] Eggert József, Rózsa Lajos, Sárkány József és Török Ferenc jutott birtokrészekhez. A jelenlegi Rákóczi utca, Üllői út, Jáhn Ferenc utca és Ady Endre út közé eső területet Herrich 1869-ben 811 darab, egyenként 300 négyszögöles házhelyre osztotta, és építkezésbe kezdett. Egy szabályos, sakktábla-szerűen elhelyezkedő település- és úthálózatot tervezett, 15–18 m széles utcákkal, impozáns terekkel. A tulajdonosok birtokaik egy részét ingyen bocsátották a köz javára, a házhelyek árát pedig jóval a fővárosi telekárak alatt biztosították a betelepülők számára. Megindult Ős-Kispest gyors betelepülése; a vidékről a főváros közelébe húzódók és az olcsóbb otthont kereső fővárosiak rövid időn belül felépítették családi házaikat. A hirtelen népesedésnek indult Colonie-Klein-Pest (kb. „kis-Pest település”) elszakadt Vecséstől, és 1871-ben Stowasser Ferenc bíró vezetésével, Kispest néven ideiglenes szervezésű, közigazgatásilag önálló kisközség lett. Létrehozták az anyaközség főbb utcáit, melyek többsége máig ezt a nevet viseli, ugyanakkor a ma ismert Kispest egy része ekkor még szántó, legelő, mocsár és erdőterület volt. 1873-ban megalakul a helyi községi szervezet, melyhez csatlakozik a szomszédos Szentlőrinc puszta és Törökfalva (Határ út - Simonyi Zsigmond utca közötti terület) is, valamint megindul a Varjú Kálmán birtokában levő, mai lakótelepi rész felparcellázása. 1874-ben Kispest nagyközséggé vált, körülbelül 1800 lakossal. Egy rövid, belvizek okozta problémák miatti megtorpanást követően 1879-ben Balla Zádor jegyző vezetésével széles körű fejlesztési programok indultak be, kikövezték az utakat, járdaépítésbe fogtak, a lakókat kötelezték házaik bekerítésére, fasorok kerültek kialakításra, vízelvezető árkokat építettek, az utcákat petróleumlámpás közvilágítással látták el. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a mocsaras területek feltöltése, az Üllői út átépítése, a vasútállomás és a teherpályaudvar kialakítása, stb.

FejlődéseSzerkesztés

A fejlődés más szakterületeken is folyamatos volt: 1872-ben a Batthyány utcában felépült az első iskola, majd az első óvoda. 1886-ban megalakult a Kispesti Általános Ipartestület 100 taggal, mely 50 évvel később, 1937-ben már 1225 taggal bírt. 1894-ben Kispest önálló színházat avatott, majd egy 550 fős mozi is megnyitotta kapuit. Rendszeres járőrszolgálat védte a lakosság biztonságát, 1888-ban önkéntes tűzoltóság alakult, 1894-ben pedig megkezdte munkáját a helyi rendőrség is. Az egyházi élet fellendülése Ribényi Antal lelkipásztornak köszönhető, aki a hívők adományaiból felépítteti Kispest templomát. 1892-ben Madarassy László főjegyző (akinek nevét ma a kerület egyik utcája őrzi) közreműködésével a Soroksár-Haraszti-Taksonyi Takarékpénztár önálló fiókot hoz létre Kispesten. 1891-ben a létrejön a telefon összeköttetés a fővárossal, majd 1896-ban már interurbán telefonhálózat is működik. 1900-ban megindult a villamos az Üllői úton, és egy évvel később a község villanyvilágítást is kapott. 1911-ben Kispest közigazgatási járási székhely lett, majd a már megközelítőleg 52 ezer lakosú terület 1922-ben város rangot kapott. Ebben az időszakban, 1923-ban épült fel a ma is működő Kispesti Művelődési Otthon (ma KMO Művelődési Ház), ahol többek között József Attila is tartott előadásokat, létrejött a városi könyvtár, melynek könyvtárosa Tersánszky Józsi Jenő volt. Ekkor már a város legtekintélyesebb sportegyesülete az 1909-ben alakult Kispesti Atlétikai Club (KAC) volt.

A WekerletelepSzerkesztés

Miközben 1908-ban Pestszentlőrinc különvált Kispesttől, ugyanebben az évben dr. Wekerle Sándor pénzügyminiszter a kormány nevében megállapodott a Sárkány család örököseivel a birtokukban lévő, földművelésre alkalmatlannak ítélt területnek az állam javára történő megvásárlásáról. Ekkor kezdődött meg a kispesti munkás- és tisztviselőtelep építése, melyet rövid időn belül Wekerletelepként emlegettek az ott élők. A Wekerletelep a 20. század eleji városfejlesztés szép példája. A településszerkezet szabályos, mértani alapú. A kis méretű telkeket eredetileg munkásoknak szánták, de csak a középosztály engedhette meg magának, hogy ide költözzön. A mértanilag kijelölt Fő térre Kós Károly erdélyi stílusjegyeket mutató díszkaput tervezett.

A két világháború közöttSzerkesztés

 
A Hofherr és Schrantz Gépgyár 1900 körül
 
A Hungária-Jacquard Szövőgyár telephelye
 
Az Aszfaltútépítő Vállalat (korábban Biehn gyár) széntüzelésű aszfalt utánfutói

A terület iparosodása (a Hofherr és Schrantz Gépgyár és a Hungária-Jacquard gyárak) növelték a társadalmi feszültségeket, főleg az első világháború végén. A lakosság száma 1920-ra elérte az 50 000 főt, immár 92%-ban magyar ajkúakból.

1921-ben a képviselő-testület döntött Kispest rendezett tanácsú várossá alakulásáról, az alakuló közgyűlést 1922. július 22-én tartották. A város fejlesztése érdekében a Spayer bankháztól vettek fel kölcsönt, melyből utakat, egészségügyi intézményeket építettek.

Az első polgármester dr. Válya Gyula, a második (1930-tól) Molnár József lett.

A várossá válással egyidejűleg Kispest elveszítette közigazgatási központi szerepét. 1922-ben, tehát mindössze 11 évnyi működés után megszűnt a Kispesti járás, helyette a szomszédos községek a Budapest székhellyel megalakult új járáshoz (Központi járás) kerültek.

Ugyan a gazdasági válság idején csökkent a termelés, a város adóssága milliós nagyságrendűre nőtt, de a nehézséget 1936-ra sikerült legyőzni.

A numerus clausus (1920) hatására, különösen a második világháború alatt a közélet erőteljesen jobbra tolódott, a zsidótörvények értelmében bevonták az iparengedélyeket, kijelölték a gettó területét, megindult a haditermelés.

Az önállóság végeSzerkesztés

 
Kispesti Textilgyár
 
Aszfaltútépítő Vállalat telephelye

A háború Kispesten 1945. január 9-én ért véget.

A világháború után Petri Miklós, majd Barei Gyula lett a polgármester. Az utolsó, 1947-ben megválasztott polgármester Nyers Rezső volt, aki 1950-től a kerületi tanács végrehajtó bizottságának elnöke lett.

A romeltakarítás, az újjáépítés, a közlekedés újraindulása alatt felerősödtek a Budapesthez csatlakozást sürgető hangok. 1950-ben csatolták Kispestet és a Wekerletelepet Budapesthez, mint Budapest XIX. kerülete. A lakásínség enyhítésére, korszerűsítésére 19491964 között megépült az „Élmunkás” lakótelep, majd 19771986 között felépült a panelházakból álló lakótelep Kispest központjában.

Kispest iparosodásaSzerkesztés

Múzeumok, kiállítóhelyekSzerkesztés

A Kispesti LTE és a Honvéd szurkolók önkéntes munkájával kialakított kiállítási és találkozási helyszín Kispest szívében. A gyűlytemény bemutatja a klub történetet, 1909-ben történt megalakulásától (KAC) egészen napjainkig, a Puskás-Bozsik-Aranycsapat korszak mellett megemlékezve az egyesület többi időszakának legendáiról is!


Nevezetes épületeiSzerkesztés

Neves kispestiekSzerkesztés

GalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés