Bánky Róbert (színművész, 1894–1981)

(1894-1981) magyar színész, színigazgató
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 6.

Idősebb Bánky Róbert, Buchstabler Róbert Nándor Alfonz (Kispest, 1894. november 25.Budapest, 1981.[3][4] december 9.) magyar színész, színigazgató.

Bánky Róbert
SzületettBuchstabler Róbert
1894. november 25.[1]
Kispest
Elhunyt1981. december 9. (87 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
HázastársaOrbán Viola
Gyermekeiifj. Bánky Róbert
Bánky Tamás
Foglalkozása
SírhelyeÚj köztemető

A Wikimédia Commons tartalmaz Bánky Róbert témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pályafutása

szerkesztés
 
Bánky Róbert sírja Budapesten. Új köztemető: 17/8-1-87.

Buchstabler Róbert és Szántó Etelka fiaként született. A színészakadémián elvégzett egy év után nem sokkal bevonult katonának. Ekkor egy ravasz „színjátékkal" megmentette egységét a biztos pusztulástól, amiért később vitézi címet kapott. Az I. világháború alatt orosz hadifogságba esett, s itt magyar színtársulatot szervezett. A háború után 1922 és 1925 között a Belvárosi Színházban, majd 19251926-ban Thália színpadán játszott. 19261927-ben Marosvásárhelyre, 19271932-ig Pécsre, 19321933-ban Kecskemétre szerződött. Ezután a Magyar Komédia Kamaraszínház vezetője lett 19331939-ig. 1939 és 1941 között úgynevezett cseretársulatot vezetett, negyventagú cseretársulatával ellátta a debreceni Csokonai Színházat. 1941 és 1944 között a Magyar Színház igazgatója volt, mely ekkor Új Magyar Színház néven működött, s párhuzamosan 19421943-ban a szegedi színház vezetőjének is kinevezték. Ő a helyben működő Ihász Aladárt (1886–1960) bízta meg a vezetéssel, főrendezőnek pedig megtette a Színészkamarából kizárt Both Bélát.[5] 1943-tól a Tábori Színház vezetői munkakörét is ellátta. A Színészkamara alelnöki tisztét is betöltötte.

Az Új Magyar Színház igazgatójaként Bánky igyekezett kihasználni az operett „háborús konjunktúráját”, minden évben szerepeltetett egy-egy operettet Fedák Sári főszereplésével. Emellett igényes drámaciklust állított össze: Médea (1941. november 26. Peéry Pirivel a főszerepben); August Strindberg Haláltánca (1942. november 20-án Somlay Artúr főszereplésével és rendezésében), Gerhart Hauptmann Henschel fuvaros (1943 áprilisában címszerepére Kiss Ferencet, Hanne alakjának megformálására Dajka Margitot hívta meg), Luigi Pirandello Mi az igazság? (1943. szeptember 21.).[6]

1929-ban Buchstabler család nevét Bánkira változtatta.[7] 1945-ben az Igazoló Bizottság a Horthy-korszakban betöltött vezető beosztása miatt, s a szélsőjobboldaliság vádjával Bánkyt „örökre" eltiltotta a pályáról. Majd mégis igazolták, de állást sokáig nem kapott. Segédmunkásként dolgozott a Rákosi Mátyás Műveknél, ahol beállt a munkásszínjátszók közé. 1952–1956 között Szolnokon, 1956–1962 között Győrben játszott.

„Élete utolsó két évtizedét egy Rákóczi úti mosókonyhában élte le harmadik feleségével. Temetői szónoklatok tiszteletdíjából egészítette ki szerénynél is szerényebb nyugdíját.”[8]

Felesége Orbán Viola (1901–1971) színésznő, akivel 1926. szeptember 9-én Budapesten, a Józsefvárosban kötött házasságot.[9] Gyermekeik ifj. Bánky Róbert (1930–1991) színművész, bábszínész, színházi rendező és Bánky Tamás (1931–2014) általános iskolai vezető pedagógus.

Színházi

szerkesztés

Kezdetben epizodista, később jellemszerepeket játszott. 1945-ben visszavonult a színpadtól.

Filmszerepei

szerkesztés

Részben az Írisz Filmstúdió négyéves fennállása alatt készült filmek.

  • (Bors István, 1939. Rendező: Bánky Viktor)
  • Edgar, komornyik (Lelki klinika, 1941. Rendező: Cserépy László)
  • (A harmincadik, 1941. Rendező: Cserépy László)
  • Kertész (Elkésett levél, 1941. Rendező: Endre Rodríguez)
  • Szalai (A 2000 pengős férfi, 1942. Rendező: Cserépy László )
  • Az Idea Könyvkiadó Vállalat igazgatója (A tökéletes család, 1942. Rendezte Sipos László)
  • Zsuzsanna apja (Kettesben, 1943. Rendező: Cserépy László)
  • Adalbert, főkomornyik (Pista tekintetes Úr, 1943. Rendező: Daróczy József)
  • Színiigazgató (Késő, 1943. Rendező: Daróczy József)
  • (Az első, 1944. Rendező: Cserépy László)
  • Sándor János: Mindhalálig színház. Bánky Róbert rehabilitációja. Szeged, Kiad.: Bába, 2004.- 187 oldal ISBN 963-9511-73-0
  • Sándor János: A szegedi színjátszás krónikája. A kőszínházak és társulatainak története 1883–1944. Bába Kiadó, Szeged, 2003, 620 oldal ISBN 963-9347-80-9 [1]
  1. a b Bánky Róbert, Buchstabler, http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00523/00917.htm
  2. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
  3. Molnár Klára (szerk.): Évkönyv az 1981 - 1982. színi évadra - Színháztörténeti füzetek 71. (Budapest, 1983) 313. old.
  4. Több lexikonban halála éve tévesen: 1979.
  5. http://old.theater.hu/kritikak/napilapok/nepszabadsag/2000/00november/nepszabi1121.html Archiválva 2009. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben Both Béla 90 éves 2000. november 21.
  6. http://tbeck.beckground.hu/szinhaz/htm/11.htm Archiválva 2015. január 20-i dátummal a Wayback Machine-ben Magyar Színháztörténet 1920–1949-ig. Magyar Színház.
  7. Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 253836/1929 VIII.
  8. http://www.criticailapok.hu/index.php?id=656&cid=33471 Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben Balogh Géza recenziója Sándor János Mindhalálig színház c. művéről).
  9. A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami házassági akv. 1066/1926. folyószáma alatt.