Kiss Ferenc (színművész)

magyar színész

Kiss Ferenc, Kis Ferenc Sándor (Székesfehérvár, 1893. április 15.[3]Budapest, 1978. augusztus 13.) magyar színész, érdemes művész.

Kiss Ferenc
Kiss Ferenc-Lucifer.jpg
Életrajzi adatok
Született 1893. április 15.[1]
Székesfehérvár
Elhunyt 1978. augusztus 13. (85 évesen)[2]
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Pályafutása
Aktív évek 19121977
Díjai
Érdemes művész1963
További díjakCorvin-koszorú (1935)

Kiss Ferenc IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiss Ferenc témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Kis Mihály református fodrász és a római katolikus Zelena Erzsébet fiaként született. 1912-ben tett érettségi vizsgát Székesfehérvárott. Harcolt az első világháborúban. A Színművészeti Akadémián kezdte tanulmányait, majd 1917-ben Debrecenben színpadra lépett. 1919 őszétől a budapesti Nemzeti Színház tagja volt. 1937-től 1944-ig a Színművészeti Akadémia igazgatója volt, 1938-1944-ig a Színművészeti és Filmművészeti Kamara elnöke. Szálasi Ferenc megbízásából 1944. október 15-től a Nemzeti Színház igazgatója. Ezen állásokban kifejtett politikai tevékenységéért a népbíróság elítélte, 1945. november 27-től 1953. szeptember 23-ig fegyházban volt. Ezután egy ideig segédmunkásként, majd földmérőként dolgozott, de 1956 augusztusában visszatért a színészi pályára. 1963-ban megkapta a Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjat. 1964-ben nyugdíjba ment, de továbbra is vállalt még szerepeket. 1971-ben Mindenért fizetni kell címen írta meg memoárjait.

Háromszor nősült meg, 1919. augusztus 9-én kötött házasságot Duschnitz Piroska zsidó származású iparművésszel,[4] akitől 1930-ban elvált.[5] Második felesége Kovács Katalin volt, akit 1932. december 24-én vett feleségül.[6] Leányai Zsuzsanna (házasságon kívül, Fülöp Kató színésznőtől) és Éva (a harmadik házasságából).[7]

Kiss Ferenc 1978. augusztus 13-án hunyt el, és 1978. augusztus 19-én temették a Farkasréti temetőben a református egyház szertartása szerint.

Fontosabb színházi szerepeiSzerkesztés

  • Danton (Büchner: Danton halála)
  • Henschel fuvaros (Hauptmann)
  • Petruchio (Shakespeare: A makrancos hölgy)
  • Macbeth (Shakespeare)
  • Othello (Shakespeare)
  • III. Richárd (Shakespeare)
  • Ádám, Lucifer (Madách Imre: Az ember tragédiája)
  • Bánk (Katona József: Bánk bán)
  • Cyrano (Rostand: Cyrano de Bergerac)
  • Wallenstein (Schiller)
  • Balga (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde)
  • Ezra Mannon (O’Neill: Amerikai Elektra)
  • Willy Loman (Miller: Az ügynök halála)

FilmjeiSzerkesztés

  • Rákóczi induló (1933)
  • Café Moszkva (1936)
  • Légy jó mindhalálig (1936)
  • Ember a híd alatt (1936)
  • Sárga csikó (1936)
  • Én voltam (1936)
  • Szenzáció (1936)
  • Az aranyember (1936)
  • Zivatar Kemenespusztán (1936)
  • Pogányok (1937)
  • Pergőtűzben! (1937)
  • Pusztai szél (1937)
  • Elcserélt ember (1938)
  • Piros bugyelláris (1938)
  • János vitéz (1939)
  • Magyar feltámadás (1939)
  • Toprini nász (1939)
  • 5 óra 40 (1939)
  • Hat hét boldogság (1939)
  • Földindulás (1940)
  • Sarajevo (1940)
  • Elnémult harangok (1940)
  • A beszélő köntös (1941)
  • Európa nem válaszol (1941)
  • Lángok (1941)
  • Kísértés (1942)
  • Kísértés (1942, olasz film)
  • Szabotázs (1942)
  • II. magyar kívánsághangverseny (1944)
  • Égi madár (1958)
  • Bogáncs (1959)
  • Játék a szerelemmel (1959)
  • Pár lépés a határ (1959)
  • Légy jó mindhalálig (1960)
  • Csutak és a szürke ló (1961)
  • Jó utat, autóbusz (1961)
  • Áprilisi riadó (1962)
  • Fagyosszentek (1962)
  • Egyiptomi történet (1963)
  • Új Gilgames (1964)
  • Húsz óra (1965)
  • Pacsirta (1965)
  • Iszony (1965)
  • A kőszívű ember fiai (1965)
  • Szentjános fejevétele (1966)
  • Oly korban éltünk (1966–67)
  • Édes és keserű (1967)
  • Kincskereső kisködmön (1967)
  • Régi idők focija (1973)
  • A vihar (1976)
  • A zöldköves gyűrű (1977)

DíjaiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés