A kőszívű ember fiai (film)

Várkonyi Zoltán filmje

A kőszívű ember fiai 1965-ben bemutatott magyar filmdráma Várkonyi Zoltán rendezésében. A forgatókönyvet Jókai Mór azonos című regényéből Erdődy János írta. A főszerepekben Sulyok Mária, Major Tamás, Bitskey Tibor, Mécs Károly, Tordy Géza és Béres Ilona láthatóak. A zenéjét Farkas Ferenc szerezte. A mozifilm a Mafilm gyártásában készült és a MOKÉP forgalmazásában jelent meg. Magyarországon 1965. április 1-jén, felújított változatban 1976. április 1-jén mutatták be a mozikban.

A kőszívű ember fiai
1964-es magyar nagyjátékfilm

A három Baradlay
A három Baradlay
Rendező Várkonyi Zoltán
AlapműJókai Mór: A kőszívű ember fiai
Műfaj dráma
Forgatókönyvíró Erdődy János
Dramaturg Fehér Imre
Főszerepben
Zene Farkas Ferenc
Operatőr Hildebrand István
Vágó Kerényi Zoltán
Jelmeztervező Láng Rudolf
Díszlettervező Zeichán Béla
Gyártásvezető Németh András
Gyártás
Gyártó Mafilm Játékfilmstúdió
Ország Magyarország
Nyelv magyar
Játékidő 158 perc
Képarány 2,35:1
Forgalmazás
Forgalmazó Magyarország MOKÉP
Bemutató
Korhatár12 II. kategória (F/11288/J)
További információk

TörténetSzerkesztés

I. részSzerkesztés

A reformkor idején Nemesdombon haldoklik a mindenható főispán, Baradlay Kazimír, aki konzervatív magyar földesúrként az osztrák császár feltétlen híve. Szívkoszorúér-kövesedésben szenved, de nem csak ezért „kőszívű” ember. Kegyetlen és kíméletlen végrendeletet hagy három fia sorsáról és felesége jövőjéről. Ödönt diplomatának szánja, képviselje az uralkodó érdekeit Oroszországban. Richárd katonaként emelkedjék egyre magasabb rangra, ne nősüljön meg soha, ha csatában meghalna, csak a család fényét emelné. Jenő hivatalnokként Bécsben dolgozzék. Küzdje magát a saját erejéből egyre feljebb a ranglétrán, soha ne tudja meg, hogy a kőszívű ember őt szerette a gyermekei közül a legjobban. Felesége hat héttel a halála után menjen nőül Rideghváry Bencéhez, a császár által a vármegye élére kinevezett adminisztrátorhoz. Még halálos ágyánál özvegye megfogadja, hogy a férje által parancsoltaknak éppen az ellenkezőjét fogja végrehajtani: hazahívja három fiát, hogy mindannyian Magyarország szabadságáért küzdjenek.

Ödön éppen Szentpétervárott mulatozik, amikor megkapja édesanyja hazahívó levelét. Egy percig sem késlekedik, azonnal útnak indul a fagyos orosz télben. Barátja, Leonin segíti a szánúton, ahol hamarosan farkasokkal is meg kell küzdeniük.

 
Baradlay Richárd (Mécs Károly) és Baradlay Jenő (Tordy Géza) a Plankenhorst-palotában

Jenőt és Richárdot Bécsben látjuk a Plankenhorst-palotában. Jenő Alfonsine-nek, a bátyja Liedenwall Editnek udvarol. Alfonsine valójában Palvicz Ottóba szerelmes, titokban gyermeket is szült neki, de Ottó szegény katonatiszt, így nem lehetnek egymáséi. Richárdot egy idő után elszakítják Edittől, a lányt a rokonai a Brigitta-szüzek kolostorában rejtik el.

Baradlayné próbára teszi Lánghy Aranka hűségét Ödön iránt, ám a lány becsülettel kiállja a próbát. Nemesdombon esküvőre gyülekeznek a megye nagyjai, eltelt a végrendeletben megszabott hat hét, de meglepetésre nem Mária asszony adja a kezét Rideghvárynak, hanem Ödön és Aranka kézfogóját ünnepelhetik az egybegyűltek.

A megyegyűlésen egyre erőteljesebb a fekete és a fehér tollasok közötti harc. A haladók egyre jobban a sarokba szorítják a követeléseikkel a maradiakat. Rideghváry Bence a gyűlés feloszlatását tervezi, de a haladók készen állnak akár fegyverrel is ellenállni, de nem kerül sor összetűzésre, mert megérkezik Ödön, aki örökös főispánként rendet tesz a torzsalkodók között. Átveszi a megye irányítását, Rideghváryt elmozdítja a posztjáról. A császárpárti főúr, mielőtt visszatér Bécsbe, figyelmezteti az özvegyet, hogy a fiával letért a Baradlay Kázmér által megszabott útról. Valóban magasra juthatnak, de ennek a magaslatnak a neve: a vérpad.

1848. március 13-án Bécsben kitör a forradalom. Plankenhorsték látszólag átállnak a forradalmárok oldalára, de valójában a császár hívei maradnak, sőt kémtevékenységet is folytatnak Windisch-Grätz herceg számára. Richárd megmenti Edit kolostorát a csőcseléktől, összebarátkozik a forradalmár fiatalokkal. Jenő is belép a bécsi diáklégió tagjai közé, de nem meggyőződésből, hanem a szerelem vezette lépteit. Richárdot édesanyja rábeszéli, hogy szökjön huszárcsapatával Magyarországra. Edit kihallgatja soror Remigia és Plankenhorsték titkos megbeszélését, és nem hagyja elveszni kedvesét. A korábban megtudott titkos kódokat használva megtéveszti Palvicz Ottót, így a huszársereg egérutat nyer üldözői elől. A bécsi forradalom napjai meg vannak számlálva, a barikádharcokban a tüzérséggel megerősített, túlerőben lévő császári csapatok vereséget mérnek a felkelőkre. A bécsi fiatalok menekülnek, eközben Mausmann megmenti Edit életét. Goldner haldoklik, a Plankenhorst-ház felé menekül, de az otthon lévő nők nem segítenek neki. A hős forradalmár halála előtt még látja, hogy a szeretett nő házának erkélyén szorgos kezek zászlót cseréltek. A német trikolór helyett újra az osztrák császár zászlaját lobogtatja a szél.

II. részSzerkesztés

Baradlay Richárd huszárcsapatával emberfeletti akadályokon keresztül tör utat magának Magyarország felé. Nyomukban Palvicz Ottó és vértesei haladnak, két különálló hegyorom tetején a két vezér pisztolypárbajt vív. Egy kőbányában – elsősorban Pál úr cselének köszönhetően – a huszárok kitörnek a bekerítésből. Bécsben Jenőt Plankenhorsték és Rideghváry megpróbálják behálózni, s arra rávenni, hogy fogadja el bátyja követségi titkári beosztását, vegye el feleségül Alfonsine-t. A legkisebb Baradlayt felkeresi az édesanyja is, és szelíd, szívre ható szavakkal rábeszéli, hogy tartson vele haza Magyarországra.

A három Baradlay hazatér, mindhárman magyar földre lépnek. Ödön kormánybiztos, Richárd az életéért harcoló magyar sereg huszártisztje, Jenő az ősi kastélyban védelmezi az otthonmaradottakat. Az isaszegi csata döntő küzdelem az 1849-es tavaszi hadjáratban. Richárd embereivel bekapcsolódik a küzdelembe, a Bécsből elmenekült diáklégió maradványával harcolnak az osztrák császár fölényben lévő serege ellen. Richárd ismét összecsap Palviczcal, a kardpárbajban mindketten megsebesülnek, leesnek a lovukról. A két lovascsapat menteni akarja a saját parancsnokát, de a két hős életveszélybe kerül. Pál úr ráveti magát szeretett gazdájára, így Richárd testét a sajátjával védve meg, őt tapossák halálra a lovak patkói. Palvicz a halálos ágyán megkéri Richárdot, hogy keresse meg a gyermekét, minden fontos iratot átad erről korábbi ellenfelének.

A magyar sereg győzelmet győzelemre halmoz, a bécsi haditanács kétségbeesetten készül Bécs – magyarok általi – ostromára. A honvédsereg azonban 1849 májusában Buda ostromát kezdi meg – hatékony ostromágyúk nélkül. A kezdeti magyar támadások nem járnak sikerrel, az osztrák várvédők visszaverik a forradalmi csapatokat. Heinrich Hentzi vezérőrnagy lövetni kezdi Pestet, köztük az Al-Dunasor palotáit, épületeit. Az osztrák tüzérek pontos lövései nem kímélik azt az épületet sem, ahol a magyar sereg haditanácsa tartózkodik. Egy áruló, Rideghváry Bence éjszaka, fényjelekkel segíti az osztrákokat. Mihály mester leleplezi a kémet, a két ember küzdelméből a hazafi csizmadia kerül ki győztesen. Ödön és Richárd forradalmi párbajt vív egymással, mert a haditanácsban Richárd gyávának nevezte a bátyját. A párbajból Ödön kerül ki győztesen, ráadásul megmenti öccse életét, a vár fokán békül meg egymással a két testvér. Mausmann, a verselő diák az ostrom közben hősi halált hal.

A szabadságharc elbukik, emigráció, börtön, halálbüntetés vár a forradalomban és szabadságharcban részt vevő magyarokra. Ödön is úttalan utakon menekül, Richárd börtönben várja a kíméletlen ítéletet. Ödön hazajut Nemesdombra, az ősi kastélyba, a hatalom felé jelezve hollétét, várja a bíróság elé idéző hivatalos iratot. Levelet azonban Eugén von Baradlay kap, aki – bár a családja nyugtalanul faggatja – nem árulja el, hogy honnan, kitől kapott levelet. Egy véletlen névcsere következtében őt idézzik meg a bátyja helyett a hadbíróság elé. Az Ödön nevet nem Edmundra fordították le, ahogyan kellett volna, hanem Eugénre (ami valójában Jenőt jelent). A legfiatalabb Baradlay bátran áll bírái előtt, vállalva Ödön tetteit, ezért őt ítélik halálra, és végzik ki az osztrákok.

Alfonsine bosszút esküszik a Baradlay család ellen, ezért felkeresi Haynau táborszernagyot, hogy értesítse, a teljhatalmú urat hamarosan leváltják, mert Európában nagy a felháborodás a magyarok elleni kegyetlen bosszúhadjárat miatt. A delnő kéri Haynaut, hogy a még ítéletre váró rabok kapják meg gyorsan méltó büntetésüket. A fejgörcsök embere megtudván, hogy feleslegessé vált, s másnap útilaput kötnek a talpára: megkegyelmez valamennyi, még a börtönében várakozó fogolynak. Baradlay Richárd is így menekül meg a biztos haláltól. Bécsbe utazik, hogy megkeresse szerelmét, Editet. A Palvicz által korábban átadott dokumentumokkal kényszeríti Plankenhorstékat, hogy adják ki számára a lányt, mivel egy árva gyermek számára kell anyát szereznie.

A nemesdombi kastélyba érkező csendőr Baradlay Eugén hagyatékát és levelét hozza. Az édesanya szívszaggatóan zokogva borul rá kedves gyermeke golyók által átlyuggatott mellényére.

SzereplőkSzerkesztés

További szereplők: Bay Gyula, Budai István, Deák Sándor, Dömsödi János, Farkas Antal, Fenyő Aladár, Fenyő Emil, Gelley Kornél, Hadics László, Horváth Ferenc, Horváth Jenő, Horváth József, Huszti Péter, Joó László, Kamarás Gyula, Kiss Gábor, Kollár Béla, Kovács István, Ladányi Ferenc, Lázár Tihamér, Papp János, Pásztor János, Prókai István, Siménfalvy Sándor, Sugár Lajos, Szigeti András, Szokolay Ottó, Szüry György, Tomanek Nándor, Torma István, Victor Gedeon, Vándor József.

ÉrdekességSzerkesztés

Az utószinkron készítésénél a farkasok vonyítását Alfonzó adta elő.[1]

Magyar adókSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés