Főmenü megnyitása
Wikipédia

A kőszívű ember fiai (film)

Várkonyi Zoltán filmje
Disambig.svgHasonló cikkcímek és megnevezések: A kőszívű ember fiai (egyértelműsítő lap).

A kőszívű ember fiai 1965-ben bemutatott magyar filmdráma Várkonyi Zoltán rendezésében. A forgatókönyvet Jókai Mór azonos című regényéből Erdődy János írta. A főszerepekben Sulyok Mária, Major Tamás, Bitskey Tibor, Mécs Károly, Tordy Géza és Béres Ilona láthatóak. A zenéjét Farkas Ferenc szerezte. A mozifilm a Mafilm gyártásában készült és a MOKÉP forgalmazásában jelent meg. Magyarországon 1965. április 1-jén, felújított változatban 1976. április 1-jén mutatták be a mozikban.

A kőszívű ember fiai
1964-es magyar nagyjátékfilm
A három Baradlay
A három Baradlay
Rendező Várkonyi Zoltán
AlapműJókai Mór: A kőszívű ember fiai
Műfaj dráma
Forgatókönyvíró Erdődy János
Dramaturg Fehér Imre
Főszerepben
Zene Farkas Ferenc
Operatőr Hildebrand István
Vágó Kerényi Zoltán
Jelmeztervező Láng Rudolf
Díszlettervező Zeichán Béla
Gyártásvezető Németh András
Gyártás
Gyártó Mafilm Játékfilmstúdió
Ország Magyarország
Nyelv magyar
Játékidő 158 perc
Képarány 2,35:1
Forgalmazás
Forgalmazó Magyarország MOKÉP
Bemutató
Korhatár12 II. kategória (F/11288/J)
További információk

TörténetSzerkesztés

I. részSzerkesztés

A reformkor idején Nemesdombon haldoklott a mindenható főispán, Baradlay Kazimír, aki konzervatív főúrként feltétlen híve volt az osztrák császárnak. Szívkoszorúér-kövesedésben szenvedett, de nem csak ezért bizonyult "kőszívű" embernek. Kegyetlen és kíméletlen végrendeletben rendelkezett három fia sorsáról és felesége jövőjéről. Ödönt diplomatának szánta, képviselje az uralkodó érdekeit Oroszországban. Richárd katonaként emelkedjék egyre magasabb rangra, ne nősüljön meg soha, ha csatában meghalna, csak a család fényét emelné. Jenő hivatalnokként Bécsben dolgozzék. Küzdje magát a saját erejéből feljebb a ranglétrán, soha ne tudja meg, hogy a kőszívű ember őt szerette a gyermekei közül a legjobban. A felesége hat héttel a főúr halála után menjen feleségül Rideghváry Bencéhez, a császár által a vármegye élére kinevezett adminisztrátorhoz. A szigorú ember halála után az özvegye megfogadta, hogy a férje által parancsoltaknak az ellenkezőjét fogja végrehajtani. Hazahívta három gyermekét, hogy mindannyian Magyarország szabadságáért küzdjenek.

Ödön éppen Szentpétervárott mulatozott, amikor megkapta édesanyja hazahívó levelét. Egy percig sem gondolkozott, azonnal útnak indult a fagyos orosz télben. Barátja, Leonin segítette a szánúton, ahol hamarosan farkasokkal is meg kellett küzdeniük.

 
Baradlay Richárd (Mécs Károly) és Baradlay Jenő (Tordy Géza) a Plankenhorst-palotában

Jenőt és Richárdot Bécsben látjuk a Plankenhorst-palotában. Jenő Alfonsine-nek, a bátyja Liedenwall Editnek udvarolt. Alfonsine valójában Palvicz Ottóba szerelmes, titokban egy gyermeket is szült neki, de Ottó szegény katonatiszt, így nem lehetnek egymáséi. Richárdot egy idő után elszakították Edittől, a lányt a rokonai a Brigitta-szüzek kolostorában rejtették el.

Baradlayné próbára tette Lánghy Aranka hűségét Ödön iránt, ám a lány becsülettel kiállta a próbát. Nemesdombon esküvőre gyülekeztek a megye nagyjai, eltelt a végrendeletben megszabott hat hét, de meglepetésre nem Mária asszony adta a kezét Rideghvárynak, hanem Ödön és Aranka kézfogóját ünnepelhette az egybegyűlt tömeg.

A megyegyűlésen egyre erőteljesebb a fekete és a fehér tollasok közötti harc. A haladók egyre jobban a sarokba szorították a követeléseikkel a maradiakat. Rideghváry Bence a gyűlés feloszlatását tervezte, de a haladók készen álltak akár fegyverrel is ellenállni, de nem került sor összetűzésre, mert megérkezett Ödön, aki rendet tett a torzsalkodók között. Átvette a megye irányítását, Rideghváryt elmozdította a posztjáról. A császárpárti főúr, mielőtt visszatért volna Bécsbe, figyelmeztette az özvegyet, hogy a fiával letért a Baradlay Kázmér által megszabott útról. Valóban magasra juthatnak, de ennek a magaslatnak a neve, ahová hamarosan felérnek: a vérpad.

1848. március 13-án Bécsben kitört a forradalom. Plankenhorsték látszólag átálltak a forradalmárok oldalára, de valójában a császár hívei maradtak, sőt kémtevékenységet is folytattak Windisch-Grätz herceg számára. Richárd megmentette Edit kolostorát a csőcseléktől, összebarátkozott a forradalmár fiatalokkal. Jenőt is belépett a bécsi diáklégió tagjai közé, de nem meggyőződésből, hanem a szerelem vezette lépteit. Richárdot édesanyja rábeszélte, hogy szökjön huszárcsapatával Magyarországra. Edit kihallgatta soror Remigia és Plankenhorsték titkos megbeszélését, és nem hagyta elveszni kedvesét. A korábban megtudott titkos kódokat használva megtévesztette Palvicz Ottót, így a huszársereg egérutat nyert üldözői elől. A bécsi forradalom napjai meg voltak számlálva, a barikádharcokban a tüzérséggel megerősített túlerőben lévő császári csapatok vereséget mértek a felkelőkre. A bécsi fiatalok menekültek, eközben Mausmann megmentette Edit életét. Goldner haldoklott, a Plankenhorst-ház felé menekült, de az otthon lévő nők nem segítettek neki. A hős forradalmár halála előtt még látta, hogy a szeretett nő házának erkélyén szorgos kezek zászlót cseréltek. A német trikolór helyett az osztrák császár zászlaját lobogtatta a szél.

II. részSzerkesztés

Baradlay Richárd huszárcsapatával emberfeletti akadályokon keresztül tört utat magának Magyarország felé. Nyomukban Palvicz Ottó és vértesei haladtak, két különálló hegyorom tetején a két vezér pisztolypárbajt vívott. Egy kőbányában – elsősorban Pál úr cselének köszönhetően – a huszárok kitörtek a bekerítésből. Bécsben Jenőt Plankenhorsték és Rideghváry megpróbálták behálózni, s arra rávenni, hogy fogadja el bátyja követségi titkári beosztását, vegye el feleségül Alfonsine-t. A legkisebb Baradlayt felkereste az édesanyja is, és szelíd, szívre ható szavakkal rábeszélte, hogy tartson vele haza Magyarországra.

A három Baradlay hazatért, mindhárman magyar földre léptek. Ödön kormánybiztos, Richárd az életéért harcoló magyar sereg huszártisztje, Jenő az ősi kastélyban védelmezte az otthon maradottakat. Az isaszegi csata döntő küzdelem volt az 1849-es tavaszi hadjáratban. Richárd embereivel bekapcsolódott a küzdelembe, a Bécsből elmenekült diáklégió maradványával harcoltak az osztrák császár fölényben lévő serege ellen. Richárd ismét összecsapott Palviczcal, a kardpárbajban mindketten megsebesültek, leestek a lovukról. A két lovascsapat menteni akarta a saját parancsnokát, de a két hős életveszélybe került. Pál úr rávetette magát szeretett gazdájára, így Richárd testét a sajátjával védte meg, őt taposták halálra a lovak patkói. Palvicz a halálos ágyán megkérte Richárdot, hogy keresse meg a gyermekét, minden fontos iratot átadott erről korábbi ellenfelének.

A magyar sereg győzelmet győzelemre halmozott, a bécsi haditanács kétségbeesetten készült Bécs – magyarok általi – ostromára. A honvédsereg azonban 1849 májusában Buda ostromát kezdte meg – hatékony ostromágyúk nélkül. A kezdeti magyar támadások nem jártak sikerrel, az osztrák várvédők visszaverték a forradalmi csapatokat. Heinrich Hentzi vezérőrnagy lövetni kezdte Pestet, köztük az Al-Dunasor palotáit, épületeit. Az osztrák tüzérek pontos lövései nem kímélték azt az épületet sem, ahol a magyar sereg haditanácsa tartózkodott. Egy áruló, Rideghváry Bence éjszaka, fényjelekkel segítette az osztrákokat. Mihály mester leleplezte a kémet, a két ember küzdelméből a hazafi csizmadia került ki győztesen. Ödön és Richárd forradalmi párbajt vívott egymással, mert a haditanácsban Richárd gyávának nevezte a bátyját. A párbajból Ödön került ki győztesen, ráadásul megmentette öccse életét, a vár fokán békült meg egymással a két testvér. Mausmann, a verselő diák az ostrom közben hősi halált halt.

A szabadságharc elbukott, emigráció, börtön, halálbüntetés várt a forradalomban és szabadságharcban részt vevő magyarokra. Ödön is úttalan utakon menekült, Richárd börtönben várta a rá váró kíméletlen ítéletet. Ödön hazajutott Nemesdombra az ősi kastélyba, a hatalom felé jelezte hollétét, várta a bíróság elé idéző hivatalos iratot. Levelet azonban Eugén von Baradlay kapott, aki – bár a családja nyugtalanul faggatta – nem árulta el, hogy honnan, kitől kapott levelet. Egy véletlen névcsere következtében őt idézték meg a bátyja helyett a hadbíróság elé. Az Ödön nevet nem Edmundra fordították le, ahogyan kellett volna, hanem Eugénre (ami valójában Jenőt jelent). A legfiatalabb Baradlay bátran állt bírái előtt, vállalta Ödön tetteit, ezért őt ítélték halálra és végezték ki az osztrákok.

Alfonsine bosszút esküdött a Baradlay család ellen, ezért felkereste Haynau táborszernagyot, hogy értesítse, a teljhatalmú urat hamarosan leváltják, mert Európában nagy a felháborodás a magyarok elleni kegyetlen bosszúhadjárat miatt. A delnő kérte Haynaut, hogy a még ítéletre váró rabok kapják meg gyorsan a méltó büntetésüket. A fejgörcsök embere megtudván, hogy feleslegessé vált, másnap útilaput kötnek a lába alá: megkegyelmezett valamennyi, még a börtönében várakozó fogolynak. Baradlay Richárd is így menekült meg a biztos haláltól. Bécsbe utazott, hogy megkeresse szerelmét, Editet. A Palvicz által korábban átadott dokumentumokkal kényszerítette Plankenhorstékat, hogy adják ki számára a lányt, egy árva gyermek számára kellett anyát szereznie.

A nemesdombi kastélyba érkező csendőr Baradlay Eugén hagyatékát és levelét hozta. Az édesanya szívszaggatóan zokogva borult rá kedves gyermeke golyók által lyuggatott mellényére.

SzereplőkSzerkesztés

További szereplők: Bay Gyula, Budai István, Deák Sándor, Dömsödi János, Farkas Antal, Fenyő Aladár, Fenyő Emil, Gelley Kornél, Hadics László, Horváth Ferenc, Horváth Jenő, Horváth József, Huszti Péter, Joó László, Kamarás Gyula, Kiss Gábor, Kollár Béla, Kovács István, Ladányi Ferenc, Lázár Tihamér, Papp János, Pásztor János, Prókai István, Siménfalvy Sándor, Sugár Lajos, Szigeti András, Szokolay Ottó, Szüry György, Tomanek Nándor, Torma István, Victor Gedeon, Vándor József

ÉrdekességSzerkesztés

Az utószinkron készítésénél a farkasok vonyítását Alfonzó adta elő.[1]

Magyar adókSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_kőszívű_ember_fiai_(film)&oldid=21953901”