Major Tamás

magyar színész, rendező, színházigazgató

Major Tamás (tasnádi Major-Maróthy) (Újpest, 1910. január 26.[3]Budapest, 1986. április 13.) kétszeres Kossuth-díjas magyar színész, rendező, színházigazgató, kiváló művész.

Major Tamás
A Budapest folyóirat 1979. év márciusi számában Csigó László felvétele
A Budapest folyóirat 1979. év márciusi számában
Csigó László felvétele
Született 1910. január 26.[1]
Újpest
Elhunyt 1986. április 13. (76 évesen)[1][2]
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Beck Judit
Foglalkozása
Tisztsége magyarországi parlamenti képviselő
Iskolái Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémia (–1930)
Kitüntetései
Sírhelye Fiumei Úti Sírkert
Színészi pályafutása
Aktív évek 19301986
Híres szerepei

A Wikimédia Commons tartalmaz Major Tamás témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

CsaládjaSzerkesztés

Tévesen elterjedt róla, hogy zsidó származású, valójában római katolikus kisnemesi családba született. Apja Major Gyula György magyar királyi műszaki számvevő, anyja Papp Mária Rózsa Krisztina. Bátyja, Major Ákos 1945 előtt hadbíró volt, 1945–50 között pedig a háborús és népellenes bűnösök népbírósági perei során számos halálos ítéletet hozott.[4] Felesége Beck Judit festőművész, grafikus, keramikus, textil- és bábtervező volt, Beck Ö. Fülöp szobrász lánya.

ÉletpályájaSzerkesztés

A Színművészeti Akadémián 1930-ban szerzett oklevelet, és 1931-ben a Nemzeti Színház szerződtette, főiskolásként már 1928-ban színpadra léphetett a Blaha Lujza téren. Művészetében nem választható külön a színész, a rendező, a színészpedagógus, sőt a versmondó sem, s mindez összefüggött közéleti, politikai tevékenységével is. Pályája kezdetétől elkötelezett baloldali volt, fellépett a munkáskultúra előadásain, tagja volt a Független Színpadnak, rendezte a Vigadói Esteket mint antifasiszta kulturális műsort, és részt vett az ellenállási mozgalomban. 1939-től agitációs tevékenységet fejtett ki munkásotthonokban és gyűléseken a háborúba sodródás ellen, később pedig a háborúból való kilépés mellett. Kommunista szervezkedés miatt több alkalommal is feljelentették.

Színészi skálája rendkívül széles volt, a vérbő komédiától a legsötétebb tragédiáig terjedt. 1945-től 1962-ig a Nemzeti Színház igazgatója volt, majd főrendezője, 1947-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, az 1982-ben alakult Katona József Színház társulatának alapító tagja. Volt országgyűlési képviselő (19491953 és 19581971) és magas beosztású pártfunkcionárius (19571966). Gellért Endrével együtt vitték színre 1952-ben a második világháború utáni első Hamletet. Színházi működése korszakos, de ellentmondásokkal teli.

Utolsó társulatában – a Katona József Színházban – több dokumentumjátékban is feldolgozták pályafutását. Notóriusok sorozat: Az emberek veszedelmes közelségben (2007); Eleje (2012); Elv-társak (2013)

Politikai szerepeSzerkesztés

A Nemzeti Színház ifjú kommunista művészeinek kezdeményezéséből alakult meg 1945 februárjában az Ötös Bizottság (tagjai: Major Tamás, Both Béla, Gobbi Hilda, Várkonyi Zoltán, Oláh Gusztáv). Major Tamás a második világháború után káderlapokat vezetett színészeiről a Nemzeti Színházban, az 1956-os forradalom idején, október 31-én igazgatói székéből eltávolították, ugyanekkor színészei a káderlapokat is megismerhették, minden ellenük szóló jelentést elolvashattak.

Főbb szerepeiSzerkesztés

Főbb rendezéseiSzerkesztés

FilmjeiSzerkesztés

JátékfilmekSzerkesztés

Tévéfilmek, televíziós sorozatokSzerkesztés

SzinkronszerepeiSzerkesztés

FilmekSzerkesztés

Év Cím Szereplő Színész Szinkron év
1937 Viharos alkonyat (2. magyar szinkron) Dmitri Illarionovics Polezsajev professzor Nyikolaj Cserkaszov 1965
1951 Feledhetetlen 1919 Vlagyimir Iljics Lenin Pavel Molcsanov 1952
1970 A kép elsötétül James Fortune George Sanders 1975

RajzfilmekSzerkesztés

Év Cím Szereplő Szinkronhang Szinkron év
1958-1960 Foxi Maxi show I-III. További szereplők n. a. 1963-1965
1961 Frédi és Béni II. (1. magyar szinkron)[5] Jeromos Hal Smith 1969
1975 Hugó, a víziló Aban-Khan Paul Lynde 1975

HangjátékSzerkesztés

  • Róna Tibor: Húsz éven felülieknek (1964)
  • Turner, David: Mr. Midway vasárnapja (1964)
  • Brecht, Bertold: A vágóhidak Szent Johannája (1965)
  • Liszkay Tamás: Utazás Bitóniába (1965)
  • Morthon Thompson: Az élet ára (1965)
  • Shakespeare: Szentivánéji álom (1965)
  • Vargha Balázs: Lilla és a varázsló (1965)
  • Illyés Gyula: Lélekbúvár (1966)
  • Hubay Miklós: Néró, a legjobb fiú (1967)
  • László Anna: Egy keresztespók tapasztalatai (1968)
  • Racine: Pereskedők (1968)
  • Homérosz: Odüsszeia (1970)
  • Vihar Béla: Az utas (1970)
  • Boros Lajos-Vámos Miklós: Felfüggesztés (1971)
  • Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek (1971)
  • Marlowe, Christopher: Doktor Faustus tragikus históriája (1971)
  • Jerzy Krzyszton: Alibi (1973)
  • Karinthy Frigyes: Egy nőt szeretni (1973)
  • Szabó Magda: Tündér Lala (1974)
  • Balzac: Betti néni (1976)
  • Mándy Iván: Lebontott világ (1984)
  • Békés Pál: Körborz (1985)[6]

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

 
Major Tamás sírja Budapesten. Kerepesi temető: 42/1-A-12. Beck András alkotása

EmlékezeteSzerkesztés

HumorSzerkesztés

  • Nevére faragták az alábbi szójátékot, amely mára a városi folklór részévé vált:

Tegnapelőtt jortam én.
Tegnap jortad te
Major Tamás

(in: Lukácsy András: Elmés játékok, játékos elmék, Budapest, Minerva, 1974 ISBN 963-223-008-6), illetve Balázs Géza: Képtelen sorolók, ragozások

  • A hatvanas-hetvenes években egy kétszemélyes kabarésorozatban szerepelt Psota Irénnel, a következő szereposztásban: Major Tamás – Jenő; Psota Irén – Lujza. Ebben Lujza híreket olvasott fel az újságból, amit Jenő megpróbált neki elmagyarázni, miközben Lujza összekeverte a különböző híreket és a magyarázatot is. A „Jenő, azt írja az újság…” kezdetű mondat innen vált emlékezetessé.

MegjegyzésekSzerkesztés

  1. Utolsó bemutatója. Katona József Színház, 1984. április 30.
  2. Az első rendezése. Nemzeti Kamaraszínház, 1939. december 16.
  3. Az utolsó rendezése. Budapesti Katona József Színház, 1983. december 23.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. Berlini Művészeti Akadémia
  3. Újpest születési anyakönyv, 167/1910. folyószám
  4. Háborús és népellenes bőnösök népbírósági perei (1945–1950)
  5. A Frédi és Béni című rajzfilmsorozat 2. évad 32 epizódjából válogatott 6 részben.
  6. A körborz. Rádiólexikon. (Hozzáférés: 2020. április 15.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés