Főmenü megnyitása

Az Egri csillagok (angol cím: The Lost Talisman – Az elveszett amulett) 1968-ban bemutatott magyar-bolgár történelmi film, amely Gárdonyi Géza azonos című regényéből készült. Az élőszereplős játékfilm rendezője Várkonyi Zoltán, producere Németh András. A forgatókönyvet Nemeskürty István írta. A főszerepekben Kovács István, Venczel Vera és Sinkovits Imre láthatóak. A zenéjét Farkas Ferenc szerezte. A mozifilm a Mafilm gyártásában készült, a MOKÉP forgalmazásában jelent meg. Műfaja történelmi kalandfilm. A film jeleneteit 1967 nyarán vették fel magyarországi és bulgáriai helyszíneken.[1] Magyarországon 1968. december 19-én mutatták be a hazai mozikban. Felújított, 4K formájú digitális változatban 2018. október 22-én bemutatták a Mozi+ tévén, 25-én a mozikban is. Ezt az tette lehetővé, hogy Eastmacolor nyersanyagra, Agascope eljárással készült 2,35:1 képarányú változatban.

Egri csillagok
1968-as magyar nagyjátékfilm

Sinkovits Imre mint Dobó István, Eger várának kapitánya
Sinkovits Imre mint Dobó István, Eger várának kapitánya
Rendező Várkonyi Zoltán
Producer Németh András
AlapműGárdonyi Géza: Egri csillagok
Műfaj kaland, történelmi, romantikus, háborús, dráma
Forgatókönyvíró Nemeskürty István
Főszerepben
Zene Farkas Ferenc
Operatőr Szécsényi Ferenc
Vágó Szécsényi Ferencné
Hangmérnök Arató János
Jelmeztervező
Díszlettervező Vayer Tamás
Gyártásvezető Daubner István
Gyártás
Gyártó Mafilm Játékfilmstúdió
Ország Magyarország
Nyelv magyar
Játékidő 145 perc
Képarány 2,35:1
Forgalmazás
Forgalmazó Magyarország MOKÉP
Bemutató
KorhatárKorhatár nélkül megtekinthető
További információk
A Wikimédia Commons tartalmaz Egri csillagok témájú médiaállományokat.

CselekménySzerkesztés

I. rész:Szerkesztés

A filmváltozat számos helyen eltér Gárdonyi Géza közismert történetétől. A nyitókép nem a patakban fürdőző két gyermek, hanem Szulejmán szultán (Major Tamás), akit rituálisan felöltöztetnek a sátrában, majd a beérkező anatóliai vezérek közlik vele, hogy Habsburg Ferdinánd főherceg és trónkövetelő visszavonulásra kényszerítette a török hadat Bécs alól (ez 1529-ben történt). Ezt követően látható Bornemissza Gergő és Cecey Vicuska török fogságba esésének története (a regény 1533-ra datálja). Gergő azonban még aznap este Vicuskával és két lóval együtt megszökik Jumurdzsák táborából, ebben egy ottani kis török szolgafiú is segíti (nem szerepel a regényben). A kisfiú beszámolója után Dobó István (Sinkovits Imre) és csapata a többi magyar fogoly kiszabadítására indul (a regény szerint előbb erősítést kellett beszerezni, mert a török csapat jelentős erőt képviselt és más portyázók is garázdálkodtak a környéken).

Jumurdzsák (Bárdy György) a támadás során nyílvesszőt kap a hátába, de túléli, Gergő viszont a török lovával együtt elvitte a férfi amulettgyűrűjét, amit a történet hátralevő részében a félszemű janicsár lázasan keres.

 
Az egri vár kicsinyített mása Pilisborosjenő közelében, a film forgatásakor

A film teljesen mellőzi Gábor pap figuráját (a regényben ő kegyelmez meg Jumurdzsáknak, és ő veszi el tőle a gyűrűt, amit egy levél kíséretében Gergőnek ad), és a szultán elleni merényletkísérlet is kimarad.

A következő jelenet már mintegy évtizeddel később 1541-ben, Buda váránál játszódik: Gergely (Kovács István) Török Bálint (Bessenyei Ferenc) apródjaként kíséri urát Szulejmán táborába, a kisded király, János Zsigmond kíséretében. Eközben a törökök csellel elfoglalják Budát, a szultán csalárd módon Török Bálintot fogságba ejti, és Isztambulba hurcoltatja, az özvegy királynét, Izabellát (Ruttkai Éva) pedig a csecsemő királlyal együtt Erdélybe küldi. A királyné egyik udvarhölgye Cecey Éva. Rövid epizódot követően – amelyben Mekcsey (Bitskey Tibor) és Gergely becsületbeli párbajt vívnak, majd megegyeznek, hogy együtt megpróbálják Török Bálintot kiszabadítani a fogságból – Gergely is követi Évát Gyalu várába, ahol megérkezésekor tudja meg, hogy szerelme éppen házasodni készül a királyné akaratából. Vicuska – a Fürjes Ádámmal való tánca után –, megszökik az esküvőről, és csatlakozik a Bálint úr kiszabadítására induló csapathoz. Útjuk során összeházasodnak Gergellyel.

A társaság elindul Isztambulba, Török Bálint kiszabadítására.De Jumurdzsáknak gyanúsnak tűnnek, ezért követi őket. Az oszmán birodalom fővárosában olasz vándorénekeseknek adják ki magukat, és megpróbálják a Héttorony parancsnokát egy aranytállal és pénzzel lefizetni. Jumurdzsáknak azonban sikerül figyelmeztetnie a parancsnokot. Végül Gergely, Éva, Mekcsey és Török Jancsi dolgukvégezetlenül hagyják el Isztambult.

II. rész:Szerkesztés

1552-et írunk. Gergely egy csapattal Eger várába vonult, amit készül megostromolni a török. Közben Évához félszemű férfi állít be és Gergely gyűrűje iránt érdeklődik. Éva gyanút fog, de Jumurdzsákot először nem ismeri fel. A török egy óvatlan pillanatban a vásárban elcsalja Bornemisszáék barátjától, Miklós diáktól, Éva és Gergely kisfiát, Jancsikát. Éva és Miklós elhatározzák, hogy eljutnak Eger várába.

A várban közben 1500 védő készülődik az ostromra. Dobó István várkapitány számára világos, hogy "ez a vár most az ország". Amikor az egyik bástyát nagyon erőteljesen ostromolja a török, belelövet, ezzel sikeresen megakadályozva a vár bevételét, de egyik tisztjének élete árán.

Hegedűs István hadnagy egyre elégedetlenebb a vár helyzetével és árulást kísérel meg. Sárközi cigány, Gergely régi barátja, felfedi Hegedűs és társai árulását. A hadnagy életével lakol.

A férfiruhába öltözött Éva és Miklós eközben egy titkos alagúton közeledik a várhoz, de közben fölfedezik őket a törökök. Éva el tud menekülni, Miklós diák feláldozza önmagát - felrobbantja a vár puskaporos raktárját az őt elfogó törökökkel együtt. Bent a várban Éva felfedi magát Dobónak, aki megígérteti vele, hogy jelenlétét Gergely, "a vár esze" előtt titokban tartja. Végül Éva is bekapcsolódik a harcba, mikor a harcokban meglátja Jumurdzsákot. A töröknek sikerül megsebesítenie az asszonyt, de végül megölik. Gergely felfedezi az elalélt Évát és megtudja, hogy a törökök valóban elrabolták a fiát. Végül az oszmán hadsereg elvonul, Jancsikát pedig sikerül kicserélni egy fogjul ejtett török kisfiúért.

SzereplőkSzerkesztés

További szereplők: Békés Rita, Dávid Ágnes, Falvay Klára, Fonyó József, Füzéresi Erika, Garics János, Harsányi Gábor, Horváth Gyuri, Horváth József, Juhász Jácint, Kiss Gábor, Kovács Károly, Körmendi János, Kőmíves Sándor, Lelkes Ágnes, Márki Géza, Megyeri Tomi, Misoga László, Nagy István, Németh Gyurika, Pathó István, Solti Bertalan, Szabó Tünde, Szakács Eszter, Szendrő József, Tallós Endre, Temessy Hédi, Upor Péter

ÉrdekességSzerkesztés

Az első rész végén a tengerparti jelenetek egy részét a Balatonnál, más részüket meg Bulgáriában vették fel.[2] A Pilisben pedig a filmforgatás céljára felépítettek egy díszletvárat, ahol a vár ostromának tömegjeleneteit forgatták.[3] A török seregeket a Magyar Néphadsereg kiskatonái „alakították”, a forgatásra ötezer sorkatonát vezényeltek ki.[4][5] Az elkészült film az 1948 óta bemutatott magyar filmek közül a harmadik helyet szerezte meg kilencmillió feletti nézőszámmal.[6] A film részleteiben minden nap megtekinthető a Dobó István Vármúzeum Gótikus Püspöki Palotájának kiállítótermében.[7]

Magyar adókSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Egri csillagok (film, 1968) témájú médiaállományokat.