Nemeskürty István
Nemeskürty István (Budapest, 1925. május 14. – Budapest, 2015. október 8.) Széchenyi-, József Attila-, Balázs Béla-díjas és Kossuth-nagydíjas író, irodalom- és filmtörténész, egyetemi tanár, nyugállományú dandártábornok.[5][6]
Nemeskürty István | |
Csigó László felvétele | |
Született | 1925. május 14.[1][2] Budapest |
Elhunyt | 2015. október 8. (90 évesen)[3][1] Budapest[4] |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1950) |
Kitüntetései |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemeskürty István témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Életpályája
szerkesztésA Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia növendéke volt, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetemen magyar–olasz–művészettörténet szakon végzett 1950-ben. 1950-től 1956-ig Budapesten tanárként dolgozott. 1956–1959 között a Magvető Könyvkiadóban szerkesztőként működött. 1959 és 1963 között a Budapest Filmstúdiót vezette. 1959-től 1987-es nyugdíjazásáig a Mafilm vezetője volt.
1961-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmtörténeti előadója volt. Kutatási területe a 16–17. századi magyar irodalomtörténet és a 20. század első felének magyar filmtörténete. 1957-ben az irodalomtudomány kandidátusa, 1966 óta akadémiai doktora, 1979-től egyetemi tanár. 1984 és 1986 között a Magyar Filmintézet igazgatója. 1988–89-ben a Hazafias Népfront művelődés-politikai bizottságának elnöke, 1989-ben az ügyvezető elnökség tagja volt.
1990 januárja és áprilisa között a Magyar Televízió, 1991–1996 között a Magyar Egyetemi és Főiskolai Oktatók Kamarája elnöke, 1992 és 1996 között az Ösztöndíj Bizottság és a Magyar Könyv Alapítvány, 1993-tól 1995-ig a Magyar Írókamara elnöke volt. 1993-tól művelődéstörténetet tanított a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. 1994 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja. 1995 óta a Jel Irodalmi és Művészeti Társaság elnöke. 1996 óta a Magyar Újságírók Közösségének tiszteletbeli elnöke. 1998-tól 2000-ig kormánybiztosként a millenniumi ünnepségek szervezője és irányítója volt.
2015. október 8-án hunyt el, temetése november 3-án a Belvárosi Szent Anna-plébániatemplomban, római katolikus szertartással történt.[7]
Művei
szerkesztés- Bornemisza Péter, az ember és az író; Akadémiai, Budapest, 1959 (Irodalomtörténeti könyvtár)
- Vörös film 1919. Két tanulmány / Csonka Mária: A visszafelé pergetett film / Nemeskürty István: A magyar filmesztétikai irodalom 1919-ben; Filmtudományi Intézet, Budapest, 1959
- Vargha Balázs–Nemeskürty István: Művészetre nevelés a családban; szerk. Vig Vilmosné; MNOT, Budapest, 1961
- A mozgóképtől a filmművészetig. A magyar filmesztétika története. 1907–1930; Magvető, Budapest, 1961
- A magyar széppróza születése (1963)
- A Meseautó utasai. A magyar filmesztétika története. 1930–1948; Magvető, Budapest, 1965
- A magyar film története 1912–1963 (1965)
- Ez történt Mohács után. Tudósítás a magyar történelem tizenöt esztendejéről. 1526–1541; Szépirodalmi, Budapest, 1966
- A filmművészet nagykorúsága (1966)
- Requiem egy hadseregért; Magvető, Budapest, 1972
- Krónika Dózsa György tetteiről. Híradás a Mohács előtti időkről; Kossuth, Budapest, 1972
- Elfelejtett évtized. 1542–1552. Tíz esztendő magyar krónikája; Magvető, Budapest, 1974
- Federico Fellini (1974)
- A magyar hangosfilm története a kezdetektől 1939-ig (Karcsai Kulcsár István, Kovács Mária, Nemeskürty István)
- A magyar népnek, ki ezt olvassa. Az anyanyelvű magyar reneszánsz és barokk irodalom története. 1533–1712; Gondolat, Budapest, 1975
- Önfia vágta sebét. Krónika Dózsa György tetteiről; Magvető, Budapest, 1975
- Grigorij Kozincev (1975)
- „Kik érted haltak, szent Világszabadság”. A negyvennyolcas honvéd hadsereg katonaforradalmárai; Magvető, Budapest, 1977
- A filmvászon költője. Alekszandr Petrovics Dovzsenko; Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Budapest, 1977 (Filmmúzeum)
- Balassi Bálint; Gondolat, Bp., 1978 (Nagy magyar írók)
- Magyar film, 1939–1944. Egész műsort betöltő játékfilmek; Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum, Budapest, 1980 (Filmművészeti könyvtár)
- Parázs a hamu alatt. Világostól Solferinóig; Magvető, Budapest, 1981
- Requiem egy hadseregért; 5. bőv. kiad.; Magvető, Budapest, 1982
- Diák, írj magyar éneket. A magyar irodalom története 1945-ig, 1–2.; Gondolat, Budapest, 1983
- A képpé varázsolt idő. A magyar film története és helye az egyetemes kultúrában, párhuzamos kitekintéssel a világ filmművészetére; Magvető, Budapest, 1984
- Bornemisza Péter kísértései (1984)
- Olvasók és olvasmányok. Tanulmányok a régi magyar irodalomról; Magvető, Budapest, 1984
- Nemeskürty István–Liptay Katalin:A magyar művelődés századai; RTV-Minerva, Budapest, 1985
- Tűnődések történelemről, irodalomról. Esszék; Magvető, Budapest, 1985
- A magyar filmművészet képeskönyve (Szántó Tiborral)
- A filmművészet új útjai (1986)
- A kőszívű ember unokái. A kiegyezés utáni első nemzedék, 1867–1896; Magvető, Budapest, 1987
- Édes Erdély. Erdélyi krónika 1916–1967 (1988)
- Daliás idők. Regényes nyomozás; Magvető, Budapest, 1989
- Mi, magyarok. A magyar történelem az igaz krónika rendje szerint; Dovin, Budapest, 1989
- Magyar bibliafordítások Hunyadi János korától Pázmány Péter századáig (1990)
- A bibliai örökség / A magyar küldetéstudat története; Szabad Tér, Budapest, 1991
- Kis magyar művelődéstörténet, 1000–1945 (1992)
- Magyarország Sevillában. kalauz a sevillai világkiállítás magyar pavilonjához; Makona, Budapest, 1992
- Hunok és magyarok; Szabad Tér, Budapest, 1993
- A magyar irodalom története, 1000–1945, I–II. (1993)
- Ezerszáz évünk a Kárpát-medencében (1993)
- Tüzes józanság. Berzsenyi Dániel új megvilágításban; Szenci Molnár Társaság, Budapest, 1993 (Új kincsestár)
- Lépjünk inkább előre. Széchenyi István a nemzet szolgálatában; Keresztury Dezső költeményével; Szabad Tér, Budapest, 1993
- Mi, magyarok. A magyar történelem az igaz krónika rendje szerint; közrem. Élesztős László; 2. bőv. kiad.; Akadémiai, Budapest, 1993
- Hunok és magyarok (1993)
- Múltunk a jelenben. Tanulmányok; Trikolor–Intermix, Budapest–Ungvár, 1994 (Örökségünk)
- Búcsúpillantás. A Magyar Királyság és kormányzója, 1920–1944; Szabad Tér, Budapest, 1995
- Meddig várjunk? Számvetés az új évezred küszöbén; Szabad Tér, Budapest, 1996
- Elérhetetlen, tündér csalfa cél. Vörösmarty tündérjátéka, a Csongor és Tünde; Hungarovox, Budapest, 1997
- Elrepült a gyors idő (1998)
- Bornemisza Péter és kora (1999)
- Magyar Zsoltár. A magyar nyelvű irodalom születése; Szabad Tér, Budapest, 2001 (Nemeskürty István összes műve)
- Tinódi Sebestyén Bibliából magyarrá költött énekei; Szt. István Társulat, Budapest, 2002 (Haza a magasban)
- Mi történt velünk? Haldoklásunk évszázada; Szabad Tér, Budapest, 2002
- Deáki bötüről magyar nyelvre. Magyar Biblia-fordítások Hunyadi János korától Pázmány Péter századáig; Szt. István Társulat, Budapest, 2002 (Szent István könyvek)
- Magyarnak számkivetve. A nemzettudat válságai; Szabad Tér, Budapest, 2003
- Balassi Bálint; 2. bőv. kiad.; Akadémiai, Budapest, 2004
- Magyar századok. Gondolatforgácsok a nemzet életrajzához; 2. átdolg. kiad.; Szt. István Társulat–Szabad Tér, Budapest, 2006
- Mi, magyarok. Történelmünk ezerszáz éve; 5. jav. kiad.; Akadémiai, Budapest, 2006
- Nemeskürty István füveskönyve; vál., szerk. Koltay Gábor; Szabad Tér, Budapest, 2010
- Vallani és vállalni. A hatalomváltás labirintusában; Szt. István Társulat, Budapest, 2011 (Szent István könyvek)
- A magyar irodalom története. A kezdetektől 1946-ig; Szt. István Társulat, Budapest, 2012
- Önfia vágta sebét. Két történelmi esszé; Magyar Közlöny- és Lapkiadó, Budapest, 2014 (Nemzeti könyvtár, 36.)
Nemeskürty István összes műve, 1999–2008
szerkesztésNemeskürty István összes műve, 1–12.; sorozatszerk. Turányi Zsuzsa; Szabad Tér, Budapest, 1999–2008
- 1. Bornemisza Péter és kora; 1999
- 2. Requiem és búcsú; 2000
- 3. Magyar zsoltár. A magyar nyelvű irodalom születése; 2001
- 4. A mozgókép varázsa; 2002
- 5–6. Fölforrtak az idők 1–2.; 2002
- 7. A megbűnhődött jövendő; 2003
- 8–9. A magyar irodalom története 1–2.; 2003
- 10. Kisebbségben saját hazánkban; 2005
- 11. Ezredvég; 2006
- 12. A magyar nemzethez; 2008
Színjátékok, forgatókönyvek
szerkesztés- Egri csillagok (rendező: Várkonyi Zoltán) (1968)
- Tizennégy vértanú (rendező: Hajdufy Miklós) (1970)
- György barát (Fráter György) (rendező: Hajdufy Miklós) (1972)
- Requiem egy hadseregért (színmű Örkény István, forgatókönyv Hajdufy Miklóssal színmű: A holtak hallgatása, rendező Várkonyi Zoltán 1973: film, rendező Hajdufy Miklós, 1985)
- A hollószárnyú enyészet (Mohács) Pécs (1976)
- Magyar Dekameron (Heltai Gáspár novellájából) Eger (1976)
- Noé galambja (Bethlen Miklós) Budapest/Játékszín (1978)
- Szép ének a gyulai vitézekről (Gyula) (1979)
- Mint oldott kéve (Sárközi György regényéből, rendező: Révész György) (1982)
- A betűk csendjében (Jósika Miklós) Budapest/Reflektor (1983)
- Hantjával ez takar (Kiss János altábornagy) (Kőszeg)
- A béke szigete (rendező: (Hajdufy Miklós)
- Széchenyi napjai (rendező: Horváth Ádám) (1985)
- Honfoglalás (rendező: Koltay Gábor) (1996)
- Sacra Corona (rendező: Koltay Gábor) (2001)
Díjai, elismerései (válogatás)
szerkesztés- Ezüst Oroszlán-díj (1968)
- A Haza Szolgálatáért Érdemrend arany fokozata (1969)
- Balázs Béla-díj (1971)
- Munka Érdemrend arany fokozata (1978)
- József Attila-díj (1979)
- Az Olasz Köztársasági Érdemrend Lovagja (1981)
- SZOT-díj (1983)
- Szocialista Magyarországért Érdemrend (1985)
- Bugát Pál-emlékérem (1987)
- Széchenyi-díj (1992)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (1994)
- Magyar Filmszemle Életműdíja (1994)
- Kodály Zoltán Közművelődési és Művészeti díj (1994)
- Jósika Miklós-díj (1994)
- Stephanus-díj (1994)
- Magyar Örökség díj (1996)
- A XIII. kerület díszpolgára (1996)
- Magyar Szabadságért díj (2000)
- Újbuda díszpolgára (2000)[8]
- Corvin-lánc (2001)
- A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (2001)
- Pápai Nagy Szent Gergely Rend Parancsnoki Keresztje (2002)
- Tőkés László-díj (2002)
- Prima Primissima díj (2003)
- Szent István-díj (2004)
- Teleki Pál-emlékérem (2004)
- Kossuth-nagydíj (2011)
- Magyar Művészeti Akadémia Életműdíja (2014)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ BnF-források (francia nyelven)
- ↑ http://index.hu/belfold/2015/10/09/elhunyt_nemeskurty_istvan/
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2020. június 1.)
- ↑ István, a dandár. [2019. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 12.)
- ↑ Elhunyt Nemeskürty István - MMA. [2019. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. november 12.)
- ↑ (2015. október 31.) „Nemeskürty István gyászjelentése” (magyar nyelven). Magyar Nemzet 2015. (Hozzáférés: 2015. október 31.)
- ↑ https://keruletunk.ujbuda.hu/keruletunk/diszpolgarok
Források
szerkesztés- Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 1471. o. ISBN 963-05-6806-3
További információk
szerkesztés- Akadémiai kislexikon. Főszerk. Beck Mihály, Peschka Vilmos. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1989–1990
- Díjasok és kitüntetettek adattára 1948–1980. Összeáll. és szerk. Magyar Józsefné. Kaposvár, Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 1984
- Film kislexikon. Szerk. Ábel Péter. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1964
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Katolikus világiak a magyar közéletben. Szerk. Huszthy Ádám. [Bp.], Corvinus Kiadó, 2000
- (szerk.) F. Almási Éva: Kortárs magyar írók 1945–1997. Bibliográfia és fotótár I–II., Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2000, ISBN 963-8477-38-5.
- Kortárs magyar írók kislexikona 1959–1988. Főszerk. Fazakas István. Budapest: Magvető. 1989. ISBN 963-14-1604-6
- Köztestületi tagok 2009. Szerk. Tolnai Márton. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 2009
- Magyar filmlexikon I–II. Szerk. Veress József. Budapest: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 2005. ISBN 963-7147-45-4
- Magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963–1965.
- Magyar katolikus lexikon IX. (Meszr–Olt). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2004. ISBN 963-361-626-3
- Magyar nagylexikon XIII. (Mer–Nyk). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2001. ISBN 963-9257-09-5
- A Magyar Művészeti Akadémia kincsestára. Életrajzok, dokumentumok 1992–1994. Szerk. Hegyi Béla. Bp., Magyar Művészeti Akadémia, 1995
- Révai új lexikona XV. (Nem–Rab). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2005. ISBN 963-955-623-8
- Új filmlexikon. Főszerk. Ábel Péter. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1971–1973
- Új magyar lexikon 8. köt. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Kieg. kötet, 1962–1980. 1972, 1981; kieg. füzet, 1983
- Magyar Művészeti Akadémia adatlap
- Akadémiai beszélgetések, Makovecz Imre-interjú Nemeskürty Istvánnal
- Koltay Gábor beszélgetése az íróval[halott link]
- Nemeskürty István a PORT.hu-n (magyarul)
- Nemeskürty István művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban. (Hozzáférés: 2010. szeptember 23.)
- Zöldi László: A múlt prófétája avagy A Nemeskürty-rejtély; Magvető, Budapest, 1989
- Egy élet mozija. Beszélgetések Koltay Gáborral; Szabad Tér, Budapest, 1990
- Hommage à Tanár Úr. Nemeskürty István köszöntése; szerk. Koltay Gábor; Szabad Tér, Budapest, 2000
- Hazateremtő kereszténység. Nemeskürty Istvánnal beszélget Halász Zsuzsa; Kairosz, Budapest, 2003 (Miért hiszek?)
- A gyökerektől a koronáig. Nemeskürty Istvánnal beszélget Molnár Pál; Kairosz, Budapest, 2005 (Magyarnak lenni)
- Nemeskürty István: Mi végre vagyok a világon. Koltay Gábor beszélgetése az íróval. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005, 445 p.
- Balássy László, Szeghalmi Elemér.szerk.: Czoborczy Bence: Csodák között élünk – Művészek vallomásai Istenről, hitről, önmagukról, Koós Gyula fekete-fehér fotóival illusztrálva, Miskolc: Új Misszió (1990)