Szocialista Magyarországért Érdemrend

a Magyar Népköztársaság egyik magasabb állami kitüntetése volt

A Szocialista Magyarországért Érdemrend a Magyar Népköztársaság egyik magasabb állami kitüntetése volt. A kitüntetést 1976-ban alapította az Elnöki Tanács.

Szocialista Magyarországért Érdemrend

MéretekSzerkesztés

  • magasság:8,5cm
  • széllesség:4,5cm

Kis jelvény pánt szalaggal:

  • hossz:4cm
  • vastagság:1,5cm

A kitüntetési rendszer, amelynek keretében ezt az elismerést osztották, a kommunista rezsim bukása (1990) után megszűnt. Viselését a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény 1991. augusztus 1-jei hatállyal megtiltotta. [1] (Egyébként olyan önkényuralmi jelképet is tartalmaznak, amelyek Magyarországon nem viselhetők.) Az adományozott darabszám: 1965 volt.

Néhány ismert birtokosaSzerkesztés

  • Aranyossi Magda író, újságíró, szerkesztő. (1976)[1]
  • Bakondy György az Országos Védelmi Bizottság párttitkára[2]
  • Béki Ernő történész, politikus, az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Országgyűlés képviselője (1967)[3]
  • Gáspár Margit író, műfordító, a Fővárosi Operettszínház igazgatója (1980)[4]
  • Hoós János közgazdász, statisztikus. (1983)[5]
  • Király István irodalomtörténész, egyetemi tanár. (1981)[6]
  • Nemecz Ernő állami díjas magyar geokémikus, mineralógus, krisztallográfus, egyetemi tanár, a földtudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
  • Nemeskürty István író, irodalomtörténész (1985)[7]
  • Radnót Magda állami díjas magyar orvos, szemész, patológus, endokrinológus, egyetemi tanár, az orvostudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. A magyarországi szemészeti patológia egyik legnagyobb hatású alakja, intézményszervező egyénisége volt.[forrás?]
  • Schmitt Pál a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, több évtizedes szocialista sportvezetői munkájáért és nemzetközi érdeklődést kiváltott tudományos munkásságáért
  • Szabó Iván szobrász (1981)[8]
  • Takáts Gyula Kossuth-díjas költő, író, műfordító, múzeumigazgató (1981)[9]
  • Tarlós István tanácstag, Budapest III. kerületi tanács városfejlesztési bizottságában kifejtett munkásságáért
  • Zoltán Imre orvos, nőgyógyász, a Budapesti Orvostudományi Egyetem rektora, a Semmelweis név felvételének javaslója. (1979)[10]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Kortárs Magyar Írók 1945–1997
  2. Archivált másolat. [2015. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 22.)
  3. Béki Ernő Névpont
  4. Gáspár Margit a Hofra Színházi és Irodalmi Ügynökség oldalán
  5. Hoós János életrajza a KSH oldalán
  6. MTVA Archívum
  7. Nemeskürty István a Corvin-lánc oldalán
  8. artportál
  9. Petőfi Irodalmi Múzeum
  10. Zoltán Imre a Semmelweis Egyetem galériájában.

ForrásokSzerkesztés

  • Besnyő: A Magyar Népköztársaság kitüntetései, Budapest, 1979.

További információkSzerkesztés