Wikipédia

Szabó Iván (szobrász)

(1913–1998) magyar szobrászművész, koreográfus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. november 21.
Ez a szócikk a szobrászról szól. Hasonló címmel lásd még: Szabó Iván (egyértelműsítő lap).

Szabó Iván (született: Szabó Iván Jenő Lajos Tihamér) (Budapest, 1913. július 1. – Budapest, 1998. február 11.) magyar szobrászművész.

Szabó Iván
SzületettSzabó Iván Jenő Lajos Tihamér
1913. július 1.[1][2]
Budapest[3]
Elhunyt1998. február 11. (84 évesen)[1]
Budapest[3]
Állampolgárságamagyar
HázastársaGábor Ilona
Szabó Éva[4]
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabó Iván témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája

szerkesztés

Szabó Jenő műépítész és Török Lídia gyermekeként született.[5] 1933 és 1934 között a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán, majd 1934 és 1939 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult. Tanárai Kerényi Jenő, Bory Jenő és Tar István voltak, mestere pedig Medgyessy Ferenc, akinek a műtermében dolgozott. 1939-től a Százados úti művésztelep tagja. 1934-ben csatlakozott a Szocialista Képzőművészek Csoportjához. 1939. július 28-án Budapesten házasságot kötött Gábor Móric festőművész és Bessenyei Ilona lányával, Ilonával.[6] 1942-től a Képzőművészek Új Társasága tagja volt. Aktívan táncolt, külföldre járt az 1930-as évektől. A Muharay, majd 1948-tól a Honvéd Népi Együttes vezetője, koreográfusa volt. 1949 és 1952 között a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége főtitkára, majd elnökségi tagja volt. 1950 és 1981 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanáraként működött. 1954-ben alapítója a mártélyi főiskolai telepnek. 1954-től a Vásárhelyi Őszi Tárlatok szervezője volt [Almási Gy. Bélával]. 1982-ben és 1986-ban a nyíregyháza-sóstói, 1985-től a mezőtúri telep munkájában vett részt. Tagja volt a Gulácsy Társaságnak.

Művészete, stílusa

szerkesztés

Medgyessynél tanult meg az agyaggal, kővel dolgozni. Akárcsak Medgyessy, ő is a paraszti szépségideált emelte fel művészetével. A kő, a fa és a bronz mellett kedvelt anyaga a kerámia. Mesélő kedvét és balladai tömörítő hajlamát egyaránt kifejezte fa-sztéléin. Kerámiát Vásárhelyen kezdett készíteni (tálak, korsók). Az érmészettel az 1960-as évektől foglalkozott intenzíven. Emléket állított eszményképeinek (Munkácsy, Tornyai, Rudnay), növendékei érdeklődését is e téma felé fordította.

Díjai, elismerései

szerkesztés
  • Bolgár Népi Érdemrend (1948)
  • Munkácsy-díj (1949; 1954)
  • Munka Érdemrend (1955)[7]
  • Tornyai-plakett (1956)
  • Bartók-plakett (1960)
  • SZOT-díj (1964)
  • Érdemes művész (1967)[8]
  • Kiváló művész (1970)[9]
  • Munka Érdemrend arany fokozata (1973)[10]
  • Szocialista Magyarországért Érdemrend (1981)[11]

Egyéni kiállításai

szerkesztés
 
Gábor Móric emléktáblája Budapest VIII. kerületében
  • 1941 • Műbarát
  • 1946 • Szabadszervezet I. székh., (kat.), Budapest
  • 1948 • Fényes Adolf Terem, Budapest [Szentiványi Lajossal]
  • 1957 • Műcsarnok, Budapest • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely (kat.)
  • 1965 • Déri Múzeum, Debrecen
  • 1967 • Műcsarnok, Budapest • Móra Ferenc Múzeum, Szeged
  • 1968 • Bécs
  • 1969 • Janus Pannonius Múzeum, Pécs (kat.)
  • 1970 • Kulturális Kapcsolatok Intézete (kat.)
  • 1971 • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
  • 1972 • Déri Múzeum, Debrecen
  • 1973 • Urbino • Málta
  • 1975 • Fém és cserép kiállítás, Medgyessy Terem, Hódmezővásárhely
  • 1976 • Fővárosi Művelődési Ház, Budapest
  • 1979 • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
  • 1981 • Jósa András Múzeum, Nyíregyháza
  • 1982 • Déri Múzeum, Debrecen
  • 1983 • Vigadó Galéria, Budapest (gyűjt. kat.)
  • 1985 • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
  • 1991 • Gulácsy Galéria, Budapest [Bencze Lászlóval]
  • 1993 • Ráday Múzeum, Kecskemét • Gulácsy Galéria, Budapest
  • 1995 • Jósa András Múzeum, Nyíregyháza (gyűjt. kat.)
  • 1996 • Déri Múzeum, Debrecen.

Válogatott csoportos kiállításai

szerkesztés
  • 1946 • Rippl-Rónai Társaság kiállítása, Magyar Képzőművészekért, Budapest
  • 1948 • Stockholmi magyar kiállítás, Stockholm • Száz magyar művész alkotásai, Fővárosi Képtár, Budapest • Magyar Grafika 100 éve, Budapest
  • 1950-től • Magyar Képzőművészeti kiállítások, Műcsarnok, Budapest
  • 1954-től évente • Vásárhelyi Őszi Tárlatok, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
  • 1966 • Magyar szobrászat 1920-45. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
  • 1969, 1974, 1991 • II., IV., XII. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs
  • 1974-től • Balatoni nyári tárlatok
  • 1975 • III. Nemzetközi Szobrász Biennálé, Budapest • Olasz ösztöndíjasok kiállítása, Perugia
  • 1976-tól • Szegedi és debreceni nyári tárlatok
  • 1978 • Magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest
  • 1982, 1986 • Nyíregyháza-sóstói művésztelep kiállításai, Nyíregyháza
  • 1993 • Modern magyar éremművészet a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
  • 1994 • FIDEM '94, Dorottya u. Galéria, Budapest
  • 1997 • Pataky Galéria, Budapest

Köztéren látható művei

szerkesztés
 
Kittenberger Kálmán sírja Budapesten. Farkasréti temető: 30/1-3-1. Szabó Iván alkotása.
  • Centenáriumi emléktábla (kődombormű, 1948, HM)
  • Bolgár hősök emlékműve (1950, Harkányfürdő)
  • Dombormű (1951, a Phylaxia gyár oldalán)
  • Sportlovasnő (alumínium, 1954, a Mezőgazdasági kiállításon, majd Kiskunhalason)
  • Arab ló (bronz, 1956, Bábolna)
  • Népi táncosok (alumínium, 1956, Népstadion)
  • Gerelyes lány (bronz, 1958, Vasas pálya)
  • Anya gyermekkel (mészkő, 1960, Hódmezővásárhely)
  • Petőfi (kő fülkeszobor, 1961, Debrecen, Csokonai Színház)
  • Leányalak (1962, Gödöllő, Ganz Áramszolgáltató)
  • Fekvő nő (1962, Zalaegerszeg, kórház)
  • Kinizsi (lovasszobor, 1964, Nagyvázsony)
  • Éneklő lány (1964, Kecskemét, Zenegimnázium)
  • Leány almával (kő, 1964, Nyíracsád)
  • kétalakos kompozíció (1965, Kalocsa, autóbusz pu.)
  • Tavasz (ruskicai márvány, 1967, Filmlabor)
  • Babits Mihály (vörösmárvány portré, 1965, Budai vár)
  • Játszó csikók (bronz, 1971, Hódmezővásárhely)
  • Krúdy Gyula (relief, Várpalota)
  • Kuruc (sztélé, 1967, Lébénymiklós)
  • Budai önkéntes ezred emlékműve (bronz dombormű, 1967, Vérmező)
  • Írókázó nő (haraszti mészkő, 1967, Pécsvárad, Gimnázium)
  • Oláh Gábor (bronz emléktábla, 1968, Debrecen)
  • Tinódi-emlékmű (bronz, 1970, Sárvár)
  • Lenin (mészkő, 1970, Hódmezővásárhely, 1991-ben elmozdítva)
  • Játszó csikók (bronz, 1971, Hódmezővásárhely)
  • Játszó kecske (1971, Csepel)
  • Kádár Béla (bronz portré, 1977, Budapest, Bródy S. utca)
  • Penza emlékmű (1975, Békéscsaba)
  • Rábai Miklós (mellszobor, 1976, Állami Népiegyüttes palotája)
  • Medgyessy Ferenc (bronz emléktábla, 1981, Százados úti műterem)
  • Petőfi, Kinizsi (utcanév táblák, 1960, Hódmezővásárhely)
  • Kodály Zoltán és Bethlen Gábor (bronz reliefek, utcanév táblák, 1986, Nyíregyháza)
  • Hont Ferenc, Réti József, Muharay Elemér, Hadnagy László, Kittenberger Kálmán síremlékei, 1970-1980 között, Farkasréti temető)
  • Bicinia (kő, 1980, Budapest, Bogdánffy u. Iskola)
  • Térdeplő nő (ruskicai márvány, 1983, Budakeszi út 51.).

Művei közgyűjteményekben

szerkesztés

Irodalom

szerkesztés
  • D. M.: a hét kiállításai, Világ, 1948. április 27.
  • Papp O.: Képzőművészeti szemle. Két fiatal művész, Valóság, 1948. május 17.
  • Szegi P.: (kat. bev., Fényes Adolf Terem, 1948)
  • Z. Gács Gy.: (kat. bev., Műcsarnok, 1957)
  • Szabó E.: Műterem, Tiszatáj, 1961/9.
  • Szíj R.: Szabó Iván Babits ábrázolásai, Művészet, 1966/3.
  • Kovács Gy.: Érzelem és állítás, Művészet, 1966/2.
  • Szíj R.: Szabó Iván, az Alföld Képcsarnoka, Alföld, 1967/4.
  • D. Fehér Zs.: Szabó Iván, Művészet, 1967/1.
  • Rétfalvi S.: Szabó Iván, Jelenkor, 1969
  • Hárs É.: Szabó Iván (kat. bev., Pécs, 1969)
  • R. M.: (kat. bev., Budapest, 1970)
  • Dömötör J.: Szabó Iván, Tiszatáj, 1970/4.
  • Dömötör J.: Vásárhely szobrai, Hódmezővásárhely, 1973
  • Grezsa F.: Műteremlátogatás Szabó Ivánnál, Tiszatáj, 1978
  • Sz. Kürti K.: Köztéri szobrok és épületdíszítő alkotások Debrecenben és Hajdú-Biharban, Debrecen, 1977
  • D. Fehér Zs.: Szabó Iván (kat. bev., Vigadó, 1983)
  • Tóth A.: Szabó Iván, 20. századi magyar festészet és szobrászat, Budapest, 1986
  • Bodri F.: Szabó Iván rajzai alá, Tiszatáj, 1989/2.
  • Kovács P.: A tegnap szobrai. Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából, Szombathely, 1990
  • L. Kovásznai: V. Modern magyar éremművészet I., Budapest, 1993
  • Muraközy Á.: Szabó Iván Munkácsy-díjas szobrász kiállítása a Jósa András Múzeumban (kat. bev., Nyíregyháza, 1996).
  • Kővágó Zsuzsa: Szabó Iván emlékezete. Tánctudományi Tanulmányok, 1998/1999. 35-42.
  • Kővágó Zsuzsa: Próbáltam valahogy megérteni a világot: Szabó Iván emlékei 1. Táncművészet, 1983. 12. sz. 16-19.
  • Kővágó Zsuzsa: Próbáltam valahogy megérteni a világot: Szabó Iván emlékei 2. 1984. 1. sz. 18-21.
  • Körtvélyes Géza: Szabó Iván kiállítása: A táncokról. Táncművészet, 1983. 12. sz. 14-15.
  • Vitányi Iván: Szabó Iván (1913-1998). Táncművészet, 1998. 1. sz. 7.
  • Novák Ferenc: Szabó Iván (1913-1998). Táncművészet, 1998. 1. sz. 7.

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ The Fine Art Archive
  3. ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  4. ↑ Szabó (Nikolin) Évára emlékezünk
  5. ↑ Szabó Jenő és Török Lídia házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 1358/1912. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. szeptember 28.)
  6. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest X. kerületi polgári házassági akv. 331/1939. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. szeptember 28.)
  7. ↑ Magyar Közlöny, 1955. április 15. (42. szám)
  8. ↑ Művelődésügyi Közlöny, 1967. május 2. (11. évfolyam, 8. szám)
  9. ↑ Magyar Közlöny, 1970. április 2. (21. szám)
  10. ↑ Művelődési közlöny, 1973. október 1. (17. évfolyam, 19. szám)
  11. ↑ Magyar Közlöny, 1981. április 18. (23. szám)

Források

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szabó_Iván_(szobrász)&oldid=27615612”