Szabó Iván (szobrász)

(1913–1998) magyar szobrászművész, koreográfus

Szabó Iván (született: Szabó Iván Jenő Lajos Tihamér) (Budapest, 1913. július 1. – Budapest, 1998. február 11.) magyar szobrászművész.

Szabó Iván
Született Szabó Iván Jenő Lajos Tihamér
1913. július 1.[1][2]
Budapest[3]
Elhunyt 1998. február 11. (84 évesen)[1]
Budapest[3]
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabó Iván témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

Szabó Jenő műépítész és Török Lídia gyermekeként született.[4] 1933 és 1934 között a budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán, majd 1934 és 1939 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán tanult. Tanárai Kerényi Jenő, Bory Jenő és Tar István voltak, mestere pedig Medgyessy Ferenc, akinek a műtermében dolgozott. 1939-től a Százados úti művésztelep tagja. 1934-ben csatlakozott a Szocialista Képzőművészek Csoportjához. 1939. július 28-án Budapesten házasságot kötött Gábor Móric festőművész és Bessenyei Ilona lányával, Ilonával.[5] 1942-től a Képzőművészek Új Társasága tagja volt. Aktívan táncolt, külföldre járt az 1930-as évektől. A Muharay, majd 1948-tól a Honvéd Népi Együttes vezetője, koreográfusa volt. 1949 és 1952 között a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége főtitkára, majd elnökségi tagja volt. 1950 és 1981 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanáraként működött. 1954-ben alapítója a mártélyi főiskolai telepnek. 1954-től a Vásárhelyi Őszi Tárlatok szervezője volt [Almási Gy. Bélával]. 1982-ben és 1986-ban a nyíregyháza-sóstói, 1985-től a mezőtúri telep munkájában vett részt. Tagja volt a Gulácsy Társaságnak.

Művészete, stílusa szerkesztés

Medgyessynél tanult meg az agyaggal, kővel dolgozni. Akárcsak Medgyessy, ő is a paraszti szépségideált emelte fel művészetével. A kő, a fa és a bronz mellett kedvelt anyaga a kerámia. Mesélő kedvét és balladai tömörítő hajlamát egyaránt kifejezte fa-sztéléin. Kerámiát Vásárhelyen kezdett készíteni (tálak, korsók). Az érmészettel az 1960-as évektől foglalkozott intenzíven. Emléket állított eszményképeinek (Munkácsy, Tornyai, Rudnay), növendékei érdeklődését is e téma felé fordította.

Díjai, elismerései szerkesztés

  • Bolgár Népi Érdemrend (1948)
  • Munkácsy-díj (1949; 1954)
  • Munka Érdemrend (1955)[6]
  • Tornyai-plakett (1956)
  • Bartók-plakett (1960)
  • SZOT-díj (1964)
  • Érdemes művész (1967)[7]
  • Kiváló művész (1970)[8]
  • Munka Érdemrend arany fokozata (1973)[9]
  • Szocialista Magyarországért Érdemrend (1981)[10]

Egyéni kiállításai szerkesztés

 
Gábor Móric emléktáblája Budapest VIII. kerületében
  • 1941 • Műbarát
  • 1946 • Szabadszervezet I. székh., (kat.), Budapest
  • 1948 • Fényes Adolf Terem, Budapest [Szentiványi Lajossal]
  • 1957 • Műcsarnok, Budapest • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely (kat.)
  • 1965 • Déri Múzeum, Debrecen
  • 1967 • Műcsarnok, Budapest • Móra Ferenc Múzeum, Szeged
  • 1968 • Bécs
  • 1969 • Janus Pannonius Múzeum, Pécs (kat.)
  • 1970 • Kulturális Kapcsolatok Intézete (kat.)
  • 1971 • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
  • 1972 • Déri Múzeum, Debrecen
  • 1973 • Urbino • Málta
  • 1975 • Fém és cserép kiállítás, Medgyessy Terem, Hódmezővásárhely
  • 1976 • Fővárosi Művelődési Ház, Budapest
  • 1979 • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
  • 1981 • Jósa András Múzeum, Nyíregyháza
  • 1982 • Déri Múzeum, Debrecen
  • 1983 • Vigadó Galéria, Budapest (gyűjt. kat.)
  • 1985 • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
  • 1991 • Gulácsy Galéria, Budapest [Bencze Lászlóval]
  • 1993 • Ráday Múzeum, Kecskemét • Gulácsy Galéria, Budapest
  • 1995 • Jósa András Múzeum, Nyíregyháza (gyűjt. kat.)
  • 1996 • Déri Múzeum, Debrecen.

Válogatott csoportos kiállításai szerkesztés

  • 1946 • Rippl-Rónai Társaság kiállítása, Magyar Képzőművészekért, Budapest
  • 1948 • Stockholmi magyar kiállítás, Stockholm • Száz magyar művész alkotásai, Fővárosi Képtár, Budapest • Magyar Grafika 100 éve, Budapest
  • 1950-től • Magyar Képzőművészeti kiállítások, Műcsarnok, Budapest
  • 1954-től évente • Vásárhelyi Őszi Tárlatok, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
  • 1966 • Magyar szobrászat 1920-45. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár
  • 1969, 1974, 1991 • II., IV., XII. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs
  • 1974-től • Balatoni nyári tárlatok
  • 1975 • III. Nemzetközi Szobrász Biennálé, Budapest • Olasz ösztöndíjasok kiállítása, Perugia
  • 1976-tól • Szegedi és debreceni nyári tárlatok
  • 1978 • Magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest
  • 1982, 1986 • Nyíregyháza-sóstói művésztelep kiállításai, Nyíregyháza
  • 1993 • Modern magyar éremművészet a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
  • 1994 • FIDEM '94, Dorottya u. Galéria, Budapest
  • 1997 • Pataky Galéria, Budapest

Köztéren látható művei szerkesztés

 
Kittenberger Kálmán sírja Budapesten. Farkasréti temető: 30/1-3-1. Szabó Iván alkotása.
  • Centenáriumi emléktábla (kődombormű, 1948, HM)
  • Bolgár hősök emlékműve (1950, Harkányfürdő)
  • Dombormű (1951, a Phylaxia gyár oldalán)
  • Sportlovasnő (alumínium, 1954, a Mezőgazdasági kiállításon, majd Kiskunhalason)
  • Arab ló (bronz, 1956, Bábolna)
  • Népi táncosok (alumínium, 1956, Népstadion)
  • Gerelyes lány (bronz, 1958, Vasas pálya)
  • Anya gyermekkel (mészkő, 1960, Hódmezővásárhely)
  • Petőfi (kő fülkeszobor, 1961, Debrecen, Csokonai Színház)
  • Leányalak (1962, Gödöllő, Ganz Áramszolgáltató)
  • Fekvő nő (1962, Zalaegerszeg, kórház)
  • Kinizsi (lovasszobor, 1964, Nagyvázsony)
  • Éneklő lány (1964, Kecskemét, Zenegimnázium)
  • Leány almával (kő, 1964, Nyíracsád)
  • kétalakos kompozíció (1965, Kalocsa, autóbusz pu.)
  • Tavasz (ruskicai márvány, 1967, Filmlabor)
  • Babits Mihály (vörösmárvány portré, 1965, Budai vár)
  • Játszó csikók (bronz, 1971, Hódmezővásárhely)
  • Krúdy Gyula (relief, Várpalota)
  • Kuruc (sztélé, 1967, Lébénymiklós)
  • Budai önkéntes ezred emlékműve (bronz dombormű, 1967, Vérmező)
  • Írókázó nő (haraszti mészkő, 1967, Pécsvárad, Gimnázium)
  • Oláh Gábor (bronz emléktábla, 1968, Debrecen)
  • Tinódi-emlékmű (bronz, 1970, Sárvár)
  • Lenin (mészkő, 1970, Hódmezővásárhely, 1991-ben elmozdítva)
  • Játszó csikók (bronz, 1971, Hódmezővásárhely)
  • Játszó kecske (1971, Csepel)
  • Kádár Béla (bronz portré, 1977, Budapest, Bródy S. utca)
  • Penza emlékmű (1975, Békéscsaba)
  • Rábai Miklós (mellszobor, 1976, Állami Népiegyüttes palotája)
  • Medgyessy Ferenc (bronz emléktábla, 1981, Százados úti műterem)
  • Petőfi, Kinizsi (utcanév táblák, 1960, Hódmezővásárhely)
  • Kodály Zoltán és Bethlen Gábor (bronz reliefek, utcanév táblák, 1986, Nyíregyháza)
  • Hont Ferenc, Réti József, Muharay Elemér, Hadnagy László, Kittenberger Kálmán síremlékei, 1970-1980 között, Farkasréti temető)
  • Bicinia (kő, 1980, Budapest, Bogdánffy u. Iskola)
  • Térdeplő nő (ruskicai márvány, 1983, Budakeszi út 51.).

Művei közgyűjteményekben szerkesztés

Irodalom szerkesztés

  • D. M.: a hét kiállításai, Világ, 1948. április 27.
  • Papp O.: Képzőművészeti szemle. Két fiatal művész, Valóság, 1948. május 17.
  • Szegi P.: (kat. bev., Fényes Adolf Terem, 1948)
  • Z. Gács Gy.: (kat. bev., Műcsarnok, 1957)
  • Szabó E.: Műterem, Tiszatáj, 1961/9.
  • Szíj R.: Szabó Iván Babits ábrázolásai, Művészet, 1966/3.
  • Kovács Gy.: Érzelem és állítás, Művészet, 1966/2.
  • Szíj R.: Szabó Iván, az Alföld Képcsarnoka, Alföld, 1967/4.
  • D. Fehér Zs.: Szabó Iván, Művészet, 1967/1.
  • Rétfalvi S.: Szabó Iván, Jelenkor, 1969
  • Hárs É.: Szabó Iván (kat. bev., Pécs, 1969)
  • R. M.: (kat. bev., Budapest, 1970)
  • Dömötör J.: Szabó Iván, Tiszatáj, 1970/4.
  • Dömötör J.: Vásárhely szobrai, Hódmezővásárhely, 1973
  • Grezsa F.: Műteremlátogatás Szabó Ivánnál, Tiszatáj, 1978
  • Sz. Kürti K.: Köztéri szobrok és épületdíszítő alkotások Debrecenben és Hajdú-Biharban, Debrecen, 1977
  • D. Fehér Zs.: Szabó Iván (kat. bev., Vigadó, 1983)
  • Tóth A.: Szabó Iván, 20. századi magyar festészet és szobrászat, Budapest, 1986
  • Bodri F.: Szabó Iván rajzai alá, Tiszatáj, 1989/2.
  • Kovács P.: A tegnap szobrai. Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából, Szombathely, 1990
  • L. Kovásznai: V. Modern magyar éremművészet I., Budapest, 1993
  • Muraközy Á.: Szabó Iván Munkácsy-díjas szobrász kiállítása a Jósa András Múzeumban (kat. bev., Nyíregyháza, 1996).
  • Kővágó Zsuzsa: Szabó Iván emlékezete. Tánctudományi Tanulmányok, 1998/1999. 35-42.
  • Kővágó Zsuzsa: Próbáltam valahogy megérteni a világot: Szabó Iván emlékei 1. Táncművészet, 1983. 12. sz. 16-19.
  • Kővágó Zsuzsa: Próbáltam valahogy megérteni a világot: Szabó Iván emlékei 2. 1984. 1. sz. 18-21.
  • Körtvélyes Géza: Szabó Iván kiállítása: A táncokról. Táncművészet, 1983. 12. sz. 14-15.
  • Vitányi Iván: Szabó Iván (1913-1998). Táncművészet, 1998. 1. sz. 7.
  • Novák Ferenc: Szabó Iván (1913-1998). Táncművészet, 1998. 1. sz. 7.

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. The Fine Art Archive
  3. a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  4. Szabó Jenő és Török Lídia házasságkötési bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári házassági akv. 1358/1912. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. szeptember 28.)
  5. Házasságkötési bejegyzése a Budapest X. kerületi polgári házassági akv. 331/1939. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. szeptember 28.)
  6. Magyar Közlöny, 1955. április 15. (42. szám)
  7. Művelődésügyi Közlöny, 1967. május 2. (11. évfolyam, 8. szám)
  8. Magyar Közlöny, 1970. április 2. (21. szám)
  9. Művelődési közlöny, 1973. október 1. (17. évfolyam, 19. szám)
  10. Magyar Közlöny, 1981. április 18. (23. szám)

Források szerkesztés