Medgyessy Ferenc

(1881–1958) magyar szobrászművész
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 18.

Medgyessy Ferenc (Debrecen, 1881. január 10.Budapest, 1958. július 20.) kétszeres Kossuth-díjas (1948, 1957) szobrászművész, kiváló művész. A 20. századi magyar szobrászat egyik kiemelkedő egyénisége.

Medgyessy Ferenc
Juha Richárd portréja
Juha Richárd portréja
Született1881. január 10.[1][2][3][4][5]
Debrecen[6]
Elhunyt1958. július 20. (77 évesen)[1][7]
Budapest[8]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Kitüntetései
SírhelyeFiumei Úti Sírkert (34/2-1-9)
A Wikimédia Commons tartalmaz Medgyessy Ferenc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Emléktáblája a Százados úti művésztelep egyik műteremlakásán

Orvosi diplomát szerzett, majd 19031907 között Párizsban előbb festő-, majd szobrásztanulmányokat folytatott. 1912-ben a Táncolók című domborművével megnyerte a Művészház díját. 1914-től 1918-ig katonaorvos volt. Évtizedeken át, haláláig a budapesti Százados úti művésztelepen élt és alkotott.

1923-ban mintázta a Táncoló lány című kompozícióját. Az 1920-as években a Széchenyi gyógyfürdő Korsós lánya, a debreceni Kis lovas, 1930-ban a debreceni Déri Múzeum négy allegorikus bronzszobra készült, amelyekre az 1937-es párizsi világkiállítás Grand-Prix díját kapta.

Az 1940-es évektől stílusa klasszikussá érlelődött. A Szüreti menet című dombormű, a győri Szt. István király szobor, a debreceni Petőfi-szobor ismertté tették. Életműve egyetlen célt szolgált: megteremteni a sajátos magyar szobrászatot. Ez a vállalkozása sikerült. Művei az antik művészet tapasztalatai alapján megmutatják, hogyan épülhet be nemzeti jelleg a művészetbe. Szobrai mindig a mesterség alappillérein nyugszanak. Természetesség és nagy plasztikai erő jelenik meg minden darabján, és mivel kőszobrait mindig maga faragta, nem bízta kivitelezőkre – ami a 20. században általánossá vált –, kéznyoma műveit nemcsak eredetien egyedivé, hanem szívmelengetően vonzóvá is teszik. Sokat foglalkozott a ló és lovas ábrázolásával, erre nagyszerű példákat adva. A Magvető (1935) szobra és Jelky András (1936), a világjáró magyaré, összecseng. Mintha a Baján fölállított szabólegény vállalkozó és útnak induló lendületében a magvető ember mozdulata ismétlődne, ahogy Medgyessy életművében is a szobrászat sok kor által csiszolt plasztikai törvények magját elvetette és megérlelte a haza földjében.

Azon ritka szobrászok egyike, akiknek kisplasztikáikban éppen úgy, mint monumentális alkotásaikban lélek és érzelem, melegség, finomság és érzékenység lakozik, ezért egyedi s utánozhatatlan. Nem elgondolkodtat, hanem megragad, magába vonzza a tekintetet.

Termékeny művész volt, számos kisplasztikát, köztéri szobrot, épületszobrot alkotott. Műveit magán- és közgyűjtemények őrzik, köztük a Magyar Nemzeti Galéria, a debreceni Déri Múzeum, a székesfehérvári Deák Gyűjtemény, a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum Alföldi Galériája, a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum és mások.

Köztéri művei

szerkesztés
  • Lengyel Béla síremléke (haraszti kő, 1917, Farkasréti temető, jelenleg újrafaragva, eredetije a Magyar Nemzeti Galériában)
  • Móricz Zsigmondné síremléke (haraszti kő, 1926, Kerepesi temető)
  • Művészet, Tudomány, Régészet, Néprajz (bronzszobrok, 1930, Debrecen, Déri tér)
  • Debreceni diákok hősi emlékműve (bronz relief, 1933, a Debreceni Református Kollégium falán)
  • Követ emelő
  • Térdeplő nő
  • Nő gyönggyel
  • Férfi gyümölcskosárral (kolozsvári homokkő reliefek, 1933, Debrecen, egykori Nemzeti Bank)
  • Borosnyai-síremlék (haraszti kő, 1935, Farkasréti temető)
  • Hősi emlékművek: 1935: Baja, Tök, Sárospatak
  • Jelky András (bronz, 1936, Baja)
  • Borvendég Ferenc síremléke (haraszti kő, 1937, Kerepesi temető)
  • Török–magyar csata (haraszti kő emlékkút, 1938, Székesfehérvár)
  • Budai Ézsaiás, Lugossy József, Hatvani István, Balogh Ferenc (bronzportré reliefek, 1938, Debrecen, Református Kollégium)
  • Szent István lovas szobor (bronz, 1940, Győr, Várkert; Esztergom, Várhegy)
  • Szüreti menet (haraszti kő dombormű, 1940, Pénzintézeti Központ, Szabadság tér 5–6.)
  • Medveczkyné síremléke (haraszti kövek, 1941, Farkasréti temető)
  • Szt. Gellért-kút (kő dombormű, 1942, Gellérthegy)
  • Lyka Károlyné síremléke (haraszti kő, 1943, Kerepesi temető)
  • Henszelmann Aladár evangélikus jogakadémiai professzor és felesége Tirscher Edit síremléke a Miskolci (Mindszenti) Evangélikus Temetőben (ruksicai márvány,1943)
  • Haját csavaró (Debreceni Vénusz) (bronz, 1946, Budapest, Gellérthegy)
  • Debreceni Vénusz (bronz, 1946, Debrecen, Déri tér)
  • Petőfi Sándor (bronz, 1948, Debrecen)
  • Radnai Béláné síremléke (ruskicai márvány, 1949 v. 1959, Budapest, Farkasréti temető)
  • Hídépítés (sóskúti kő relief, 1950, Budapest, Váci út 67.)
  • Csokonai-pantheon (bronz, 1953 - felállítva 1970, Debrecen, Köztemető, Juhász Géza sírján)
  • Táncoló nő (bronz, 1954, Budapest - többször áthelyezve, 1981, Debrecen, Déri tér, 1982, Madách tér, 1984: Székesfehérvár)
  • Debreceni Vénusz (bronz, 1954, Gellérthegy; 1981, Debrecen)
  • Szoptató anya (haraszti kő, 1954, Budapest, Gellérthegy)
  • Napozó nő (haraszti kő, 1955, Budapest; 1982, Debrecen)
  • Ülő leányka (Pihenő) (ruskicai márvány, 1956, Debrecen, Gyermekklinika)
  • Móricz-emlékmű (haraszti kő, 1957, Debrecen)
  • Herman Ottó (haraszti kő, 1957, Miskolc)
  • Medvés kút (haraszti kő, 1956; Budapest 1986, Debrecen)
  • Arany János (bronz mellszobor, 1957, Debrecen)

Társasági tagságai

szerkesztés

Díjak, elismerések

szerkesztés

Emlékezete

szerkesztés
  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Medgyessy, Ferenc, Ferenc Medgyessy
  5. Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
  6. Union List of Artist Names (angol nyelven), 2010. november 5. (Hozzáférés: 2021. május 21.)
  7. The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
  8. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 2.)
  9. Lásd Képzőművészet Magyarországon honlapján
  • Életemről, művészetről. Budapest, 1960
  • László Gyula: Medgyessy Ferenc. Budapest, 1981

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés