Medgyessy Ferenc
Medgyessy Ferenc (Debrecen, 1881. január 10. – Budapest, 1958. július 20.) kétszeres Kossuth-díjas (1948, 1957) szobrászművész, kiváló művész. A 20. századi magyar szobrászat egyik kiemelkedő egyénisége.
| Medgyessy Ferenc | |
 | |
| Juha Richárd portréja | |
| Született | 1881. január 10.[1][2][3][4][5] Debrecen[6] |
| Elhunyt | 1958. július 20. (77 évesen)[1][7] Budapest[8] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Fiumei úti sírkert (34/2-1-9) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Medgyessy Ferenc témájú médiaállományokat. | |
Élete
szerkesztésOrvosi diplomát szerzett, majd 1903–1907 között Párizsban előbb festő-, majd szobrásztanulmányokat folytatott. 1912-ben a Táncolók című domborművével megnyerte a Művészház díját. 1914-től 1918-ig katonaorvos volt. Évtizedeken át, haláláig a budapesti Százados úti művésztelepen élt és alkotott.
1923-ban mintázta a Táncoló lány című kompozícióját. Az 1920-as években a Széchenyi gyógyfürdő Korsós lánya, a debreceni Kis lovas, 1930-ban a debreceni Déri Múzeum négy allegorikus bronzszobra készült, amelyekre az 1937-es párizsi világkiállítás Grand-Prix díját kapta.
Az 1940-es évektől stílusa klasszikussá érlelődött. A Szüreti menet című dombormű, a győri Szt. István király szobor, a debreceni Petőfi-szobor ismertté tették. Életműve egyetlen célt szolgált: megteremteni a sajátos magyar szobrászatot. Ez a vállalkozása sikerült. Művei az antik művészet tapasztalatai alapján megmutatják, hogyan épülhet be nemzeti jelleg a művészetbe. Szobrai mindig a mesterség alappillérein nyugszanak. Természetesség és nagy plasztikai erő jelenik meg minden darabján, és mivel kőszobrait mindig maga faragta, nem bízta kivitelezőkre – ami a 20. században általánossá vált –, kéznyoma műveit nemcsak eredetien egyedivé, hanem szívmelengetően vonzóvá is teszik. Sokat foglalkozott a ló és lovas ábrázolásával, erre nagyszerű példákat adva. A Magvető (1935) szobra és Jelky András (1936), a világjáró magyaré, összecseng. Mintha a Baján fölállított szabólegény vállalkozó és útnak induló lendületében a magvető ember mozdulata ismétlődne, ahogy Medgyessy életművében is a szobrászat sok kor által csiszolt plasztikai törvények magját elvetette és megérlelte a haza földjében.
Azon ritka szobrászok egyike, akiknek kisplasztikáikban éppen úgy, mint monumentális alkotásaikban lélek és érzelem, melegség, finomság és érzékenység lakozik, ezért egyedi s utánozhatatlan. Nem elgondolkodtat, hanem megragad, magába vonzza a tekintetet.
Termékeny művész volt, számos kisplasztikát, köztéri szobrot, épületszobrot alkotott. Műveit magán- és közgyűjtemények őrzik, köztük a Magyar Nemzeti Galéria, a debreceni Déri Múzeum, a székesfehérvári Deák Gyűjtemény, a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum Alföldi Galériája, a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum és mások.
Köztéri művei
szerkesztés- Lengyel Béla síremléke (haraszti kő, 1917, Farkasréti temető, jelenleg újrafaragva, eredetije a Magyar Nemzeti Galériában)
- Móricz Zsigmondné síremléke (haraszti kő, 1926, Kerepesi temető)
- Művészet, Tudomány, Régészet, Néprajz (bronzszobrok, 1930, Debrecen, Déri tér)
- Debreceni diákok hősi emlékműve (bronz relief, 1933, a Debreceni Református Kollégium falán)
- Követ emelő
- Térdeplő nő
- Nő gyönggyel
- Férfi gyümölcskosárral (kolozsvári homokkő reliefek, 1933, Debrecen, egykori Nemzeti Bank)
- Borosnyai-síremlék (haraszti kő, 1935, Farkasréti temető)
- Hősi emlékművek: 1935: Baja, Tök, Sárospatak
- Jelky András (bronz, 1936, Baja)
- Borvendég Ferenc síremléke (haraszti kő, 1937, Kerepesi temető)
- Török–magyar csata (haraszti kő emlékkút, 1938, Székesfehérvár)
- Budai Ézsaiás, Lugossy József, Hatvani István, Balogh Ferenc (bronzportré reliefek, 1938, Debrecen, Református Kollégium)
- Szent István lovas szobor (bronz, 1940, Győr, Várkert; Esztergom, Várhegy)
- Szüreti menet (haraszti kő dombormű, 1940, Pénzintézeti Központ, Szabadság tér 5–6.)
- Medveczkyné síremléke (haraszti kövek, 1941, Farkasréti temető)
- Szt. Gellért-kút (kő dombormű, 1942, Gellérthegy)
- Lyka Károlyné síremléke (haraszti kő, 1943, Kerepesi temető)
- Henszelmann Aladár evangélikus jogakadémiai professzor és felesége Tirscher Edit síremléke a Miskolci (Mindszenti) Evangélikus Temetőben (ruksicai márvány,1943)
- Haját csavaró (Debreceni Vénusz) (bronz, 1946, Budapest, Gellérthegy)
- Debreceni Vénusz (bronz, 1946, Debrecen, Déri tér)
- Petőfi Sándor (bronz, 1948, Debrecen)
- Radnai Béláné síremléke (ruskicai márvány, 1949 v. 1959, Budapest, Farkasréti temető)
- Hídépítés (sóskúti kő relief, 1950, Budapest, Váci út 67.)
- Csokonai-pantheon (bronz, 1953 - felállítva 1970, Debrecen, Köztemető, Juhász Géza sírján)
- Táncoló nő (bronz, 1954, Budapest - többször áthelyezve, 1981, Debrecen, Déri tér, 1982, Madách tér, 1984: Székesfehérvár)
- Debreceni Vénusz (bronz, 1954, Gellérthegy; 1981, Debrecen)
- Szoptató anya (haraszti kő, 1954, Budapest, Gellérthegy)
- Napozó nő (haraszti kő, 1955, Budapest; 1982, Debrecen)
- Ülő leányka (Pihenő) (ruskicai márvány, 1956, Debrecen, Gyermekklinika)
- Móricz-emlékmű (haraszti kő, 1957, Debrecen)
- Herman Ottó (haraszti kő, 1957, Miskolc)
- Medvés kút (haraszti kő, 1956; Budapest 1986, Debrecen)
- Arany János (bronz mellszobor, 1957, Debrecen)
Társasági tagságai
szerkesztés- Művészek Majolika és Agyagipari Telepe (Hódmezővásárhely)
- Ady Társaság (Debrecen)
- KÚT (Képzőművészek Új Társasága)
Díjak, elismerések
szerkesztés- Kossuth-díj (1948, 1957)
- Kiváló művész (1955)
Emlékezete
szerkesztés- Sassy Attila (1880–1967) festette meg 1910-ben Medgyessy Ferenc szecessziós ihletettségű portréját.[9]
- 1966 Medgyessy Ferenc mellszobrát (fehér márvány, Makrisz Agamemnon alkotása) elhelyezték Budapesten, a margitszigeti Művészsétányon.
- 1976-ban róla nevezték el a békásmegyeri Medgyessy Ferenc Általános Iskolát, mai nevén Medgyessy Ferenc Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskolát.
- 1982-ben nyitották meg tiszteletére szülővárosában, Debrecenben a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeumot.
Galéria
szerkesztés-
A Művészet szimbóluma a debreceni Déri Múzeum előtt (1930) -
A Néprajz szimbóluma a debreceni Déri Múzeum előtt (1930) -
Herman Ottó szobra Miskolcon a Herman Ottó Múzeum előtt -
Jelky András szobra Baján (1936) -
Szent István lovasszobra Győrött -
Hídépítők, fali dombormű (1950)
Budapest, József Attila Színház Róbert Károly körúti fala -
Medgyessy Táncosnő című szobrának egyik változata Székesfehérvárott -
Medgyessy Ferenc sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/2-1-9. A szobrász saját alkotása
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Benezit művészeti lexikon (Oxford) . Oxford University Press, 2006 (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ S. Kontha (2017. december 13.). „Medgyessy, Ferenc”. Grove Art Online. DOI:10.1093/GAO/9781884446054.ARTICLE.T056367.
- ↑ Artists of the World Online (német nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009 DOI:10.1515/AKL.
- ↑ Union List of Artist Names (angol nyelven). Union List of Artist Names , 2010. november 5. (Hozzáférés: 2021. május 21.)
- ↑ The Fine Art Archive. (Hozzáférés: 2021. április 1.)
- ↑ PIM-névtér-azonosító. (Hozzáférés: 2020. június 2.)
- ↑ Lásd Képzőművészet Magyarországon honlapján
Források
szerkesztés- Életemről, művészetről. Budapest, 1960
- László Gyula: Medgyessy Ferenc. Budapest, 1981
További információk
szerkesztés- László Gyula: Medgyessy Ferenc életműve / Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 16.sz., 1972
- Részletes életrajz a Elektronikus Felsőoktatási Tankönyv- és Szakkönyvtár honlapján Archiválva 2007. február 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Medgyessy a Hung-Art honlapon
- Medgyessy életrajz a Szegedi Tudományegyetem könyvtárának honlapján
- Válogatás Medgyessy Ferenc munkáiból
- Debreceni Virtuális Szoborpark
- Medgyessy Ferenc művei
