Főmenü megnyitása

Tarlós István

magyar politikus, Budapest főpolgármetere

Tarlós István (Budapest, 1948. május 26. –) magyar mélyépítő mérnök,[2][3] politikus; 1990 és 2006 között Budapest III. kerületének (Óbuda-Békásmegyer) polgármestere, 2010 óta Budapest főpolgármestere, 2010-ben néhány hónapig országgyűlési képviselő. Saját megfogalmazása szerint párton kívüli politikus, de a FideszKDNP gondolkodói köréhez és politikai közösségéhez tartozik.[4][5] A 2019-es Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 21. legbefolyásosabb személye.

Tarlós István
Tarlós István 2014-ben
Tarlós István 2014-ben
Született 1948május 26. (71 éves)
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Nagy Cecília (h. 1973–)
Gyermekei három gyermek
Foglalkozása
  • politikus
  • szerkezetépítő mérnök
Iskolái
Kitüntetései
Budapest főpolgármestere
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2010. október 3.
Előd Demszky Gábor
Budapest III. kerületének polgármestere
Hivatali idő
1990. szeptember 30. 2006. október 1.
Főpolgármester Demszky Gábor
Előd tisztség létrehozva
Utód Bús Balázs
Politikai pályafutása
Párt
  • SZDSZ (1990–1994)
  • független (1994–2006)
  • FideszKDNP (2006–, párton kívüliként)
Választókerület Budapest területi lista (2010)

A Wikimédia Commons tartalmaz Tarlós István témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

Fiatalkora és korai pályafutásaSzerkesztés

Tarlós István 1948. május 26-án született Budapesten. Édesapja Tarlós István jogász, édesanyja Dienes Hilda főkönyvelő volt, mindkét szülője a Magyar Tudományos Akadémiánál (MTA) dolgozott.[4] Elmondása szerint polgári gondolkodású, vallásos családból származik.[5] Budapest III. kerületében végezte általános iskolai tanulmányait, majd az óbudai Árpád Gimnázium humán tagozatán érettségizett 1966-ban.[4] Ezt követően segédmunkásként kezdett el dolgozni.[4][6] A sikeres főiskolai felvételijét követően előfelvételisként – vagyis felsőoktatási intézménybe felvett, de katonaköteles hallgatóként – Orosháza-Gyopárosfürdőn, a műszaki laktanyában teljesített katonai szolgálatot.[4][7]

Katonai szolgálatának lejárta után a Budapesti Műszaki Egyetemen és a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán folytatta tanulmányait és szerzett mélyépítő mérnöki oklevelet.[2][4] Később gazdasági és szervezői másoddiplomát kapott a SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Karán.[4] Diplomáinak megszerzése után tizenöt éven keresztül az építőiparban tevékenykedett, főként beruházói és kivitelezői feladatokon. Dolgozott az Út- és Vasútépítő Vállalatnál, a FŐBER-nél, az ÉM. Mélyépítő Vállalatnál, a KKMV-nél és a III. kerületi IKV-nál. Munkahelyein többek között művezetői, építésvezető-helyettesi, műszaki ellenőri, építésvezetői, fő-építésvezetői és termelési osztályvezetői posztokon alkalmazták.[4] A rendszerváltozás előtti években feleségével saját tervezőiroda keretében magánvállalkozóként is dolgozott.[2][4]

Politikai pályafutásaSzerkesztés

Kerületi polgármester (1989–2006)Szerkesztés

Tarlós István politikai karrierje 1989-ben kezdődött,[4] amikor – saját megfogalmazása szerint „elsősorban markáns rendszerváltó hangvétele miatt” – belépett a Szabad Demokraták Szövetségébe (SZDSZ).[4][8] Ezután többször is ügyvivőnek választották Óbudán.[4] 1990-ben – a rendszerváltás utáni első magyarországi önkormányzati választás keretében – az SZDSZ és a Fidesz közös jelöltjeként indult Budapest III. kerületének polgármesteri tisztségéért, amit sikerült elnyernie.[4][8] Polgármestersége alatt történt az 1990-es években sokat emlegetett békásmegyeri robbanás, amelynek során személyesen próbált intézkedni Demszky Gáborral és Göncz Árpáddal a károsultak és az áldozatok megsegítéséről. A robbanással kapcsolatban tette azt a megállapítást, hogy a főváros nincs felkészülve az ilyen katasztrófákra a hiányosságok miatt.[9] 1994 nyarán – alapvető gondolkodási és értékrendi különbségek, elsősorban a Magyar Szocialista Párttal való koalíciókötés következtében – kilépett az SZDSZ-ből.[4][10] 1994-ben – immár pártfüggetlen politikusként – ismét elindult a III. kerület polgármesteri posztjáért, aminek eredményeképpen nagy fölénnyel, a szavazatok közel 60 százalékával újraválasztották.[4][8][11]

1997-ben a Sziget Fesztivál színpadán – arra hivatkozva, hogy a fesztiválról kiszűrődő igen nagy hangerejű zene zavarja az óbudai lakosok nyugalmát – kilátásba helyezte a rendezvény leállítását. Később megváltoztatta szándékát, és beleegyezett, hogy kisebb hangerővel folytatódhat a fesztivál.[12][13][14][15][16][17][18][19] Tarlós tette széles körű visszhangot váltott ki a sajtóban és meghozta számára az országos ismertséget;[12][17] 1998-ban Hangszigetelés címmel dokumentumfilm is készült az esetről.[13] Az események hatására a fesztivál szervezői a következő évtől a tizenegy óra utáni koncerteket hangszigetelt sátrakban tartották meg.[12][15][16][19] 1998-ban indult a kerületi polgármesteri tisztségért, amit ismét elnyert; ő szerezte meg a szavazatok több mint háromnegyedét.[4][8][11]

2001. július 10-én megállapodást kötött a Sziget Fesztivál szervezőivel – az aláírók között volt Tarlós, Gerendai Károly, Müller Péter és két rendőrezredes[20] –, amely tartalmazta azt a kitételt, hogy a „Pepsi Szigeten a fiatalkorúak védelmében, de a másként gondolkodók biztonságának érdekében is, semmi néven rendezett homoszexuális jellegű felvilágosító, vagy egyéb címen folytatott műsorok nem lesznek”,[12][21] valamint napvilágot látott egy Gerendainak írt állítólagos magánlevele, amely szerint „[s]ajnos nem tilthatom meg, hogy homoszexuálisok látogassák a Sziget rendezvényét, mert az valóban diszkrimináció lenne”.[18][22] Az ügy heves reakciókat váltott ki a média és a közélet, a Sziget fellépői, valamint a jogvédő és melegszervezetek részéről egyaránt,[3][12][18][20][23][24][25][26][27][28][29] emellett több panaszt és feljelentést is benyújtottak Tarlós ellen.[24][25][26] Az eset hatására a szervezők később semmisnek tekintették a korábbi megállapodást,[12][20] a melegszervezetek pedig csendes demonstrációt tartottak a III. kerületi polgármesteri hivatal és a fesztivál irodája előtt.[20][26][27] A II–III. kerületi bíróság július 23-án egy ideiglenes intézkedés keretén belül hatályon kívül helyezte,[12][28][29] 2002 márciusában pedig diszkriminatív és alkotmánysértő jellege miatt megsemmisítette a vitatott szerződéskiegészítést.[12][29]

2002 februárjában a polgármester kezdeményezte Andres Serrano(wd) amerikai fotográfus egyik kiállítását népszerűsítő plakátok levételét, ezzel kisebb botrány vette kezdetét. Tarlós közszeméremsértésre hivatkozott, mivel a plakát egy idős meztelen nő fényképét ábrázolta. Később több kerületi budapesti polgármester is csatlakozott hozzá. Az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) felszólította a reklámot kihelyező Euro AWK közterületi céget, hogy távolítsa el a hirdetéseket. A kezdeményezés eredményeképp a tárlat plakátjai végül lekerültek.[30][31][32]

A Fidesz és a Magyar Demokrata Fórum (MDF) közös jelöltjeként Tarlós István indult a 2002 áprilisában megtartott országgyűlési választáson az óbudai – budapesti 3. számú – egyéni választókerületben, azonban 41–59 százalékos arányban alulmaradt Orosz Sándorral, a Magyar Szocialista Párt jelöltjével szemben.[11][33] Később így értékelte választási vereségét: „[h]ála istennek nem lettem képviselő, és nem veszítettem el a függetlenségemet.”[33] Ugyanezen év októberében az önkormányzati választáson a szavazatok 53 százalékát gyűjtötte be, ezzel újra megválasztották a III. kerület polgármesterévé, így már a negyedik ciklusát kezdte meg ezen a poszton.[4][8][11] Korábban az is felmerült, hogy a Fidesz őt indítja Budapest főpolgármesteri tisztségéért, azonban végül visszalépett Schmitt Pál javára.[34]

A Népszabadság szerint habár Tarlós polgármestersége alatt „a III. kerület nem fejlődött robbanásszerűen”, mégis továbbra is Budapest egyik legélhetőbb városrésze maradt;[19][35] a Pók utcai lakótelep abban az időben a főváros egyik legkedveltebb lakótelepe volt, az egykori ipari területek helyén bevásárlóközpontok és lakóparkok épültek, és részben megmaradt Óbuda egykori jellegzetes hangulata, „bár a Kolosy térnek és környékének rendezése nem a legjobban sikerült”.[19] Tarlós elmondása szerint polgármestersége egyik legnagyobb érdemének azt tartja, hogy Óbuda a rendszerváltás idejétől 2006-ig megőrizte működőképességét, ugyanis az évente húszmilliárd forintból gazdálkodó városrész költségvetése egyensúlyban volt, hitelfelvételre nem szorult. Csaknem négymilliárd forintot fordítottak olyan kerületi beruházásokra, mint például az aranyhegyi vízvezeték-hálózat kiépítése, a külső városrészek csatornázása és a kerületi mellékutak felújítása.[19] Tarlós a kerületben elért legnagyobb eredményei közé sorolta a graffitimentesítési programot, az ebrendeletet, a szemetelés büntetését, a hajléktalankérdés kezelését, valamint az engedély nélküli plakátozással szembeni fellépést.[35] Főbb eredményei között említette meg továbbá az intézményrendszer stabil működtetését, az önkormányzati segítséggel létrehozott rendőrségi térfigyelő rendszert, a 2002 januárjában indult Békás-buszt, illetve a bevezető utak mellett kialakult új szolgáltatóövezeteket.[33]

Tarlós a III. kerületben eltöltött négy polgármesteri ciklusa során a helyi ügyek jelentős részében együttműködést alakított ki a Magyar Szocialista Párt, Szabad Demokraták Szövetsége és a Magyar Demokrata Fórum, majd a Fidesz frakcióival.[3] Ennek a stratégiának köszönhetően a helyi képviselő-testület majdnem minden évben teljes konszenzus mellett – az összes frakció támogatásával – fogadta el a költségvetési rendeleteket,[3][33] és Tarlós tizenhat éven keresztül polgármester tudott maradni úgy, hogy az őt támogató pártok sosem voltak többségben a helyi képviselő-testületben.[3][4] A polgármester a következőképpen foglalta össze vezetési módszerét: „Egy önkormányzatban mindazokkal, akik a településért tenni akarnak, együtt kell működni.”[33] Egy fideszes munkatársa elmondása szerint „felismerte, hogy az önkormányzati ügyek döntő többsége nem pártpolitikai ügy”, míg az MSZP egyik tagja szerint „minden párt igényeit igyekezett kielégíteni az észszerűség határáig”.[3]

2007 májusában – az indoklás szerint „a kerület életében és fejlődésében kifejtett múlhatatlan érdemeinek elismeréseként” – megválasztották Óbuda-Békásmegyer díszpolgárává.[36][37][38][39]

Főpolgármester-jelölt és képviselő (2006–2010)Szerkesztés

 
A 2006-os önkormányzati választási kampányban használt választási logója

A 2006-os önkormányzati választásokon a Fidesz, a KDNP és több civil szervezet által szerződésben[40][41][42] szabályozott módon, a Jobbik és további civil szervezetek által szóban, ellentételezettségi kötelezettség nélkül[43][44] támogatott független főpolgármester-jelölt volt. A budapesti főpolgármester-választáson 1,7%-kal maradt el a győzelemtől. A főpolgármester-választáson több szavazatot szerzett, mint az őt támogató pártszövetség. Demszky Gábort még senki nem szorította meg ennyire, annak ellenére, hogy az MSZP-nek is Demszky volt a jelöltje, továbbá az MDF is indított egy főpolgármester-jelöltet. Az óbudai helyi MDF-szervezet – szemben pártja vezetésével – határozatot hozott főpolgármesteri jelölésének támogatásáról.[forrás?] Sőt, az MDF-pártközpont jelölési eljárása óbudai MDF-körökben tiltakozásokat, vezetői szinten pártból való kilépést is maga után vont[forrás?].

2006 októberétől a Fővárosi Közgyűlés tagja és ott a Fidesz-frakció vezetője, valamint a fővárosi Fidesz-KDNP frakciószövetség elnöke. 2007–2008-ban a Fidesz által kezdeményezett „szociális népszavazás 2008” kampányfőnöke volt, melyet sikerre vezetett. A 2010-es országgyűlési választáson a Fidesz-KDNP budapesti területi listájáról nyert mandátumot, az október 3-ai önkormányzati választáson pedig a Fidesz és a KDNP jelöltjeként Budapest főpolgármesterévé választották.[45]

Az országgyűlési mandátumáról alig pár hónappal annak elnyerése után, főpolgármesteri teendőire hivatkozva 2010. december 3-i hatállyal lemondott, helyére a Fidesz budapesti területi listájáról Szalay Pétert hívta be az országgyűlésbe.

Budapest főpolgármestere (2010–)Szerkesztés

Első főpolgármesteri ciklusa (2010–2014)Szerkesztés

Tarlós először 2006-ban indult a főpolgármesteri székért, akkor viszont alulmaradt a tisztséget 1990 óta betöltő Demszky Gáborral szemben. A 2010-es önkormányzati választásokon azonban már győzni tudott, így 2010. október 3-án Budapest főpolgármestere lett.

Főpolgármesteri tevékenységének egyik jelmondata a város rendezettségének megteremtése volt, ennek jegyében kiemelt figyelmet fordítanak az aluljárók rendjére, biztonságára és tisztaságára: szankcionálhatják, ha valaki oda tartósan berendezkedik, azt életvitelszerűen használja.[46] Módosították 2013. június 12-én az elavult fővárosi taxirendeletet, egységesítették a korábban visszaélésre alkalmat adó, különböző tarifákat, a taxik színét és műszaki követelményeit.[47][48] A 2010-ben hivatalba lépett városvezetés megállította Budapest eladósodásának folyamatát, a kormány az önkormányzati adósságkonszolidáció jegyében átvállalta a főváros adósságállományát.[49] Hosszas tárgyalási folyamat lezárásaként visszavásárolták a Fővárosi Vízművek kisebbségi részvénycsomagját, valamint megszüntették az 1997-ben kötött menedzsmentszerződést.[50] Visszavették külföldi kézből az Európai Unió legnagyobb környezetvédelmi beruházásaként 2010-re elkészült Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep üzemeltetését.[51] Több évtizedes előkészítést követően 2014. március 28-án elkészült Budapest negyedik metróvonala, amelyet Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István adott át a nagyközönségnek.[52][53] Megkezdődött Budapest legfontosabb gyűrűirányú villamosvonalainak[54] – az 1-esnek és a 3-asnak – a felújítása,[55] valamint a budai fonódó villamoshálózat kiépítése.[56] 2013. július 20-tól a Fővárosi Önkormányzat közvetlen igazgatása alá került a Margit-sziget, ahol 2013. július 1-jén felavatták Európa egyik legnagyobb zenélő szökőkútját.[57]

Második főpolgármesteri ciklusa (2014–)Szerkesztés

Egyéb tevékenységeiSzerkesztés

1999 és 2003 között – a többi budapesti kerületi polgármester megbízásából – Tarlós a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács alelnöki tisztségét töltötte be.[4][35][58] Több alkalommal járt Brüsszelben és Milánóban, az Európai Unió szervezeteinél tapasztalatszerzés, tanulás és előadások tartásának céljából. Ebben az időszakban a Regionális Fejlesztési Tanács Stratégiai Tervezési Bizottságát is vezette.[4]

Alapító tagja a Magyar Rendészettudományi Társaságnak,[4] továbbá a Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaságnak,[4][59] tagja az Országos Széchenyi Körnek. Tiszteletbeli elnöke a Katasztrófavédelmi és Polgári Védelmi Tanácsnak,[4] elnöke Óbudán a Braunhaxler Egyesületnek[4][60][61] és a helyi Széchenyi Körnek, elnökségi tagja a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének.[4] Emellett az Óbuda-Újlak Zrt. felügyelőbizottságának elnökeként is tevékenykedett.[2] Tarlós a Gundel művészeti díj életműdíj kategóriája kuratóriumának tagja.[62][63]

ÍrásaiSzerkesztés

Vendégjárás Budapesten és Otthonom – Budapest című köteteinek borítója

2008 októberében mutatták be Vendégjárás Budapesten című kötetét, amelyben Tarlós 27 interjú keretében beszélget magyar közéleti szereplőkkel, üzletemberekkel és politikusokkal; a könyvben megszólal többek között Kovács Zoltán, Molnár Gyula, Bőhm András, Havas Henrik, Albert Flórián, Gerendai Károly, Demján Sándor, Széles Gábor, Csányi Sándor és Köves Slomó.[64]

2010 decemberében jelent meg az Éghajlat Kiadó gondozásában Tarlós önéletrajzi könyve Otthonom – Budapest cím alatt.[65][66] Indoklása szerint azért írta meg a művet, hogy árnyalja a róla kialakult képet, véleménye szerint ugyanis a média „bizonyos tulajdonságokat kidomborít, másokat elhallgat”. Elmondása szerint emellett az is motiválta a könyv megírásakor, hogy beszéljen „arról a városról, amit hagyatékul kaptunk”.[66] Vincze Barbara, az Origo újságírója könyvkritikájában úgy fogalmazott, hogy a műben kettősség áll fenn, mivel „a joviális életszemlélet és a politikai keménység egyszerre jellemzi” az írást.[65]

Ismertsége és népszerűségeSzerkesztés

Tarlós István ismertsége és népszerűsége a Medián Intézet adatai szerint
Hónap Ismertség Népszerűség
2008. január[67] 68% 38%
2008. február[67] 74% 32%
2010. augusztus[68][69] 80% 39%
2010. szeptember[69] 81% 47%
2010. október[70] 88% 48%
2010. november[70][71] 86% 49%
2010. december[71] 86% 47%
2011. január[72] 86% 44%
2011. február[72][73] 89% 41%
2011. április[73][74] 86% 39%
2011. május[74][75] 87% 35%
2011. június[75][76] 89% 36%
2011. július[76][77] 85% 36%
2011. szeptember[77][78] 86% 31%
2011. október[78][79] 86% 33%
2011. november[79][80] 88% 25%
2011. december[80][81] 87% 30%
2012. január[81][82] 89% 30%
2012. február[82][83] 91% 28%
2012. március[83] 86% 31%
2012. július[84] 87% 32%
2012. szeptember[84] 88% 29%
2012. október[85] 90% 28%
2012. november[85][86] 90% 28%
2013. január[86][87] 91% 30%
2013. február[87][88] 90% 27%
2013. március[88][89] 90% 26%
2013. április[89][90] 89% 28%
2013. május[90][91] 86% 29%
2013. július[91][92] 88% 31%
2013. október[92][93] 91% 32%
2013. november[93] 90% 32%
2013. december[94] 93% 33%
2014. január[94] 92% 34%
2014. március[95] 92% 34%
2014. április[95] 90% 38%

Több felmérés eredménye azt mutatja, hogy Tarlós István a III. kerületi polgármesterségének idején Budapest legismertebb kerületi polgármesterének számított.[11][19] A Népszabadság újságírója, Schmidt Gábor szerint ezt „nem elsősorban a kerületfejlesztésnek köszönheti, hanem annak, hogy képes adott helyzetben és pillanatban fölhívni magára a figyelmet, ráadásul úgy, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon”.[19] A Magyar Narancs újságírója, Miklósi Gábor 2002 júliusában megjelent írása szerint „néhány, a közvéleményt […] felkavaró megnyilvánulásának köszönhetően Tarlós egyike a településük határain túl is ismert helyi politikusoknak”.[33] A HVG 2006-os cikke szerint „antiliberális akcióinak” eredményeként vált széles körben ismertté.[11] 2010 augusztusa – budapesti főpolgármesterré választása – óta folyamatosan szerepel a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet által végzett havi felmérésen, amely a 25 legismertebb vezető beosztású magyarországi politikusra terjed ki. Ebben az időszakban a megkérdezettek körében ismertségi mutatója általában több mint 80%-os volt.

Tarlós István III. kerületi polgármesteri tevékenységével több felmérés szerint alapvetően elégedettek voltak a helyi lakosok.[33] A Medián Intézet közvélemény-kutatásaiban havonta közzétett népszerűségi mutatója – amelyet a politikust ismerő emberek körében az arra a kérdésre adott felelet határoz meg, hogy „szívesen látná-e fontos politikai szerepben” – 2010 és 2014 között 25 és 50 százalék között alakult.

Személyisége és nézeteiSzerkesztés

Tarlós személyiségére és nézeteire való utalásként Miklósi Gábor „egyfelől különc, másrészt nagyon is konzervatív” polgármesternek nevezte.[33] Kövér László fideszes politikus, az Országgyűlés elnöke 2010-ben olyan „reálpolitikusként” jellemezte, aki az élet, a valóságos világ és a tények nagy tisztelője, és Tarlós konzervatív ízlésére rámutatva azt is hozzátette, hogy „[n]em mondja azt a házfalakra firkált graffitire, hogy művészet”.[65] Nyíri Csaba, Óbuda-Békásmegyer korábbi MDF-es alpolgármestere elmondása szerint „pozitív, erős, integráló személyiségnek” tartja,[33] míg Csire János, a III. kerületi SZDSZ-frakció volt vezetője szerint „[kerületi polgármesterként] ügyesen politizál, jól össze tudja fogni a testületet és a hivatalt, és ha autokratikusak is olykor az eszközei, az a hierarchikus irányítás céljait szolgálja”.[33]

Vincze Barbara, az Origo munkatársa – Tarlós 2010-es önéletrajzának kritikájában – úgy fogalmazott, hogy „[a könyv soraiból] öniróniára képes, szimpatikus ember képe rajzolódik ki.”[65] A politikus önéletrajzában a következőképp írja le nézeteit: „[…] én pedig egy úgynevezett »szekunder műszaki értelmiségi« vagyok, akitől semmi sem áll távolabb, mint az anarchia és a káosz.”[65]

MagánéleteSzerkesztés

1973 óta nős, felesége Nagy Cecília okleveles építőmérnök.[4] Három felnőtt gyermekük – két lány és egy fiú – és összesen hat unokájuk van.[96]

ElismeréseiSzerkesztés

KöteteiSzerkesztés

  • Tarlós; riporter Boros Károly; Magyar Ház, Bp., 2007 (Magyar Ház könyvek)
  • Vendégjárás Budapesten; Éghajlat, Bp., 2008
  • Otthonom Budapest. És benne 62 évem; Éghajlat, bp., 2010
  • Itt élned kell... Tarlós Istvánnal beszélget Speidl Bianka; Kairosz, Bp., 2010 (Magyarnak lenni)

JegyzetekSzerkesztés

  1. https://888.hu/ketharmad/tarlos-a-jaratritkitas-koruli-ellenzeki-hiszti-vihar-a-biliben-4065743/
  2. a b c d Egy mélyépítő kezébe kerülhet Budapest. HVG, 2010. szeptember 6. (Hozzáférés: 2014. szeptember 3.)
  3. a b c d e f Magyari Péter: Tarlós, az óbudai pók. Index, 2010. október 4. (Hozzáférés: 2014. szeptember 3.)
  4. a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z Tarlós István: Önéletrajz. Tarlós István. [2014. augusztus 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 3.)
  5. a b Tarlós: addig csinálom, amíg van egy kis értelme. Népszava Online, 2013. február 7. (Hozzáférés: 2014. szeptember 6.)
  6. Nagy Barnabás: Tarlós István segédmunkásként kezdte: 9 politikus polgári foglalkozása. Femina, 2014. június 19. (Hozzáférés: 2014. szeptember 3.)
  7. Orosházán járt Tarlós István. Békés Megyei Online, 2009. április 1. (Hozzáférés: 2014. szeptember 3.)
  8. a b c d e Tarlós István lehet a Fidesz főpolgármester-jelöltje. Index, 2006. június 8. (Hozzáférés: 2014. szeptember 3.)
  9. „Nem vagyunk felkészülve az ilyen katasztrófákra” (beszelo.c3.hu)
  10. Szlazsánszky Ferenc: Visszabújni a saját bőrömbe: Interjú Tarlós István főpolgármesterrel. Hetek, 2012. február 24. (Hozzáférés: 2014. szeptember 3.)
  11. a b c d e f Fókuszban: Tarlós István. HVG, 39. sz. (2006. szept. 29.) 10–11. o. arch Hozzáférés: 2014. szept. 4.
  12. a b c d e f g h Nagy József: A rejtelmes Sziget. Népszabadság Online, 2011. március 26. (Hozzáférés: 2014. szeptember 3.)
  13. a b Herczeg Márk: Amikor Tarlós István 1997-ben a Sziget öt percen belüli leállítását követelte. 444.hu, 2014. augusztus 10. (Hozzáférés: 2014. szeptember 3.)
  14. Pepsi Sziget '97. Index, 2001. július 5. (Hozzáférés: 2014. szeptember 3.)
  15. a b -jepe-: Koncepció - s per a Sziget ellen: Melléklet. CSPV.hu, 2007. november 7. (Hozzáférés: 2014. szeptember 3.)
  16. a b Sziget Fesztivál 1993-1998. Sziget Fesztivál Online. [2014. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 3.)
  17. a b F. D. J.: Vissza a Szigetre. Magyar Narancs, 1997. augusztus 28. (Hozzáférés: 2014. szeptember 3.)
  18. a b c Tóbiás Gábor: Tarlós és a Sziget küzdelmei. HírExtra, 2011. január 23. (Hozzáférés: 2014. szeptember 3.)
  19. a b c d e f g Schmidt Gábor: A jó földesúr. Népszabadság Online, 2006. július 16. (Hozzáférés: 2014. szeptember 3.)
  20. a b c d A Sziget felmondta a vitatott szerződést: Bojkott nem lesz, Tarlós-ellenes demonstráció igen. Index, 2001. július 13. (Hozzáférés: 2014. szeptember 3.)
  21. Nem engedi melegsátor felállítását a Szigeten az óbudai polgármester. Index, 2001. július 10. (Hozzáférés: 2014. szeptember 3.)
  22. Hideg sátrak a Szigeten. Index, 2001. július 10. (Hozzáférés: 2014. szeptember 3.)
  23. Panaszt tettek az ügyészségen Tarlós miatt. Origo, 2001. szeptember 7. (Hozzáférés: 2014. szeptember 3.)
  24. a b Nem nyomoznak Tarlós ellen. Origo, 2001. augusztus 28. (Hozzáférés: 2014. szeptember 3.)
  25. a b Sziget-ügy (2001). Háttér Társaság. [2014. december 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 3.)
  26. a b c Tiltakozási hullám Sziget-ügyben. Index, 2001. július 12. (Hozzáférés: 2014. szeptember 3.)
  27. a b Legalább ezer embert várnak a melegszervezetek tüntetésére. Origo, 2001. július 18. (Hozzáférés: 2014. szeptember 3.)
  28. a b A rendőröktől és Tarlóstól vár bocsánatkérést a Háttér. Origo, 2002. február 14. (Hozzáférés: 2014. szeptember 3.)
  29. a b c Alkotmánysértő volt Tarlós Sziget-ultimátuma. Index, 2002. március 11. (Hozzáférés: 2014. szeptember 3.)
  30. Tarlós betiltotta egy kiállítás plakátját. Origo, 2002. február 5. (Hozzáférés: 2014. október 5.)
  31. Pál Gábor: Andres Serrano botrányos kiállítása. Magyar Nemzet Online, 2002. február 6. [2014. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 5.)
  32. MEO – betiltott plakát. Kreatív Online, 2002. február 5. (Hozzáférés: 2014. október 5.)
  33. a b c d e f g h i j Miklósi Gábor: Tarlós István polgármesteri munkássága: Óbuda gyöngye. Magyar Narancs, 2002. július 25. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
  34. Bogár Zsolt: "A főváros problémáiból készülök" - Tarlós István, a Fidesz főpolgármester-jelöltje. Magyar Narancs, 2006. június 29. (Hozzáférés: 2014. október 5.)
  35. a b c Szabados Krisztián – Juhász Attila: A függetlenség felfüggesztve. Népszabadság Online, 2007. november 26. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
  36. a b Óbuda díszpolgára lett Tarlós. Origo, 2007. május 30. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
  37. a b Díszpolgár lett Tarlós Óbudán. Index, 2007. május 30. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
  38. a b Óbuda-Békásmegyer Díszpolgára cím. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
  39. a b Kerületünk díszpolgárai. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata. [2014. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 5.)
  40. Tarlós "precedens értékű szerződést" kötött
  41. A Lungo Drom támogatási nyilatkozata. [2007. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 3.)
  42. Új Budapest szerződés. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 3.)
  43. http://www.jobbik.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=3166[halott link]
  44. Tarlós István a Napkeltében a Jobbikról, a Turulról és Demszkyről[halott link]
  45. A főpolgármester választás eredménye 100%-os feldolgozottság után, www.valasztas.hu
  46. http://www.kozterulet-felugyelet.hu/sites/default/files/kepek/beszamolo.pdf www.kozterulet-felugyelet.hu/sites/default/files/kepek/beszamolo.pdf
  47. http://www.bkk.hu/2013/04/elfogadta-a-taxirendeletet-a-fovarosi-kozgyules-egyseges-arculat-magasabb-szinvonal-es-fix-tarifa/
  48. http://budapest.hu/Lapok/F%C5%91v%C3%A1rosi-K%C3%B6zgy%C5%B1l%C3%A9s-m%C3%B3dos%C3%ADtott%C3%A1k-a-taxirendeletet.aspx
  49. http://www.atv.hu/belfold/20140815-tarlos-2016-ra-befejezodhet-a-3-as-metro-teljes-felujitasa
  50. http://www.origo.hu/itthon/20120326-visszavasarolja-a-vizmuveket-a-fovaros.html
  51. http://onkormanyzat.mti.hu/hir/16098/visszavette_a_fovaros_a_csepeli_szennyviztisztito_uzemelteteset
  52. Archivált másolat. [2014. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 3.)
  53. [1]
  54. http://www.portfolio.hu/ingatlan/sineken_szaguld_budapest_a_jovobe.196217.html
  55. http://www.bpn.hu/budapest-hirek/2014-vegeig-tart-a-3-as-villamosvonal-felujitasa-budapesten
  56. http://hvg.hu/cegauto.autoshirek/20140704_nemsokara_indul_a_budai_fonodo_kiepitese
  57. http://www.futas.net/hungary/Budapest/Margitsziget/margitsziget-zenelo-szokokut.html
  58. Fogáskeresés. FN24, 2006. június 29. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
  59. A Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság Tarlós támogatására buzdít. Magyar Nemzet Online, 2006. július 9. [2014. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 5.)
  60. Tarlós István: Óbudáról és a braunhaxlerek szerepéről. Napút, XI. évf. 7. sz. (2009. szept.) 50–51. o.
  61. Bemutatkozunk. Braunhaxler Egyesület. (Hozzáférés: 2014. szeptember 5.)
  62. Gundel Művészeti díj: A kuratóriumok tagjai. Gundel Cégcsoport. (Hozzáférés: 2014. szeptember 21.)
  63. Szörényi Levente kapta a Gundel Életmű Díjat. Budapest Főváros Önkormányzata, 2013. szeptember 8. (Hozzáférés: 2014. szeptember 21.)
  64. Orbán: Le kell zárni Budapesten a perpatvarkorszakot. Index, 2008. október 10. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
  65. a b c d e Vincze Barbara: Két Tarlós egy könyvben. Origo, 2010. december 6. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
  66. a b Vincze Barbara: "Érzelmek nélkül nem lehet politizálni" - megjelent Tarlós István életrajza. Origo, 2012. december 1. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
  67. a b Egy hónappal a népszavazás előtt: Pártok és politikusok népszerűsége. Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, 2008. február 15. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
  68. Elégedett választók: Pártok és politikusok népszerűsége. Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, 2010. augusztus 18. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
  69. a b Biztosan vezet Orbán és a Fidesz: Pártok és politikusok népszerűsége. Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, 2010. szeptember 21. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
  70. a b Még mindig Orbán a legnépszerűbb politikus: Pártok és politikusok népszerűsége. Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, 2010. november 25. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
  71. a b Irányarányok: Pártok és politikusok népszerűsége. Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, 2010. december 16. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
  72. a b Tört vonalak: Pártok és politikusok népszerűsége. Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, 2011. február 23. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
  73. a b Csökkenő Fidesz-népszerűség. Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, 2011. április 13. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
  74. a b Romló közhangulat, stabil erőviszonyok. Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, 2011. május 18. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
  75. a b Több bizonytalan, mint fideszes: Pártok és politikusok népszerűsége. Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, 2011. június 23. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
  76. a b Jut is, marad is: Pártok és politikusok népszerűsége 2011. júliusban. Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, 2011. augusztus 3. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
  77. a b Narancs-riasztás. Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, 2011. szeptember 21. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
  78. a b Harmadolás: Politikai közhangulat októberben. Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, 2011. október 19. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
  79. a b Iránytalan reakciók. Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, 2011. november 24. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
  80. a b Évleértékelő. Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, 2011. december 17. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
  81. a b Egy ide, egy oda. Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, 2012. február 2. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
  82. a b Előzés jobbról. Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, 2012. február 29. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
  83. a b Újabb MSZP-Jobbik helycsere. Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, 2012. március 29. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
  84. a b Szeptemberi felmérés a pártokról és a politikusokról. Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, 2012. szeptember 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
  85. a b Több az aktív szavazó, kevesebb a választani nem tudó. Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, 2012. december 18. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
  86. a b Ki alkalmasabb?: Pártok és politikusok népszerűsége. Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, 2013. január 23. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
  87. a b Kevesebben érzik rossznak az irányt: Pártok és politikusok népszerűsége. Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, 2013. február 28. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
  88. a b Derűsebb a hangulat, de a többség kormányt váltana: Pártok és politikusok népszerűsége. Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, 2013. április 3. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
  89. a b A többség kormányt váltana, mégis biztosan vezet a Fidesz. Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, 2013. május 6. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
  90. a b Aktivizálódó szavazók: Pártok és politikusok népszerűsége. Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, 2013. június 5. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
  91. a b Stabil Fidesz-előny: A pártok és politikusok népszerűsége 2013. júliusában. Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, 2013. július 21. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
  92. a b Lendületben a Fidesz: A pártok és politikusok népszerűsége 2013 októberében. Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, 2013. október 30. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
  93. a b Irányváltó hangulat?: Pártok és politikusok népszerűsége 2013 novemberében. Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, 2013. november 20. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
  94. a b Se nem hozott, se nem vitt. Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, 2014. február 4. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
  95. a b Két választás között. Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, 2014. május 15. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
  96. Janecskó Kata – Szabó András: Orbán Ráhel példája nem ragadós. Index, 2013. augusztus 8. (Hozzáférés: 2014. augusztus 31.)
  97. a b c d e f g Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  98. Henszlmann díj: Henszlmann Imre díjban részesültek. Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat, 2010. január 6. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
  99. Tarlós megkapta a lengyel érdemrend tisztikeresztjét + Képriport. Magyar Nemzet Online, 2008. október 9. [2014. szeptember 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 4.)
  100. Különvonatokkal érkeznek a lengyelek Orbán Viktort éltetni (Kitekintő). [2012. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 12.)

További információkSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés