Óbudai Árpád Gimnázium

gimnázium Budapest III. kerületében
(Árpád Gimnázium (Óbuda) szócikkből átirányítva)

Az Óbudai Árpád Gimnázium középiskola Budapest III. kerületében. Óbuda első középiskolájaként alapították. Több mint száz éves működése során számos nagynevű tanár tanított falai között, diákjai közül neves közéleti személyiségek sora került ki. Jelenleg 6 és 4 osztályos gimnáziumként működik. 1940-ben épült épülete a 20. századi modern építészet figyelemreméltó alkotása, műemlék. Az eduline.hu oktatási szakportál 2022-es ranglistáján az ország 29. legjobb középiskolája volt.[1]

Óbudai Árpád Gimnázium

Árpád Gimnázium 02.JPG
Alapítva 1902
Hely Magyarország, Budapest
Korábbi nevei III. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium
Típus hat- illetve négyosztályos gimnázium
Oktatók száma 56
Tanulólétszám 593
Igazgató Kis Róbert
OM-azonosító 035223
Elérhetőség
Cím Nagyszombat u. 19.
Postacím 1034 Budapest, Nagyszombat u. 19.
Elhelyezkedése
Óbudai Árpád Gimnázium (Budapest)
Óbudai Árpád Gimnázium
Óbudai Árpád Gimnázium
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 31′ 58″, k. h. 19° 02′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 58″, k. h. 19° 02′ 15″
Az Óbudai Árpád Gimnázium weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Óbudai Árpád Gimnázium témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Az épület Óbudán, a római katonai amfiteátrum közvetlen szomszédságában helyezkedik el.

TörténeteSzerkesztés

1902 őszén kezdte meg működését Óbuda első középiskolája, a III. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnázium Morvay Győző igazgató vezetésével. Az iskola két éven át a VII. kerületi Főgimnázium fiókintézménye volt, és albérletben lakott a Tímár utca 12. alatti iskola földszintjén. 1905-ben átkerült a Zsigmond térre, egy bérházba, ahol tantermekké alakított lakásokban folyt az oktatás. 1940-ben elkészült a Nagyszombat utcában az új épület az óbudai polgárok téglajegyei segítségével. Üvegfalú rajzterme, egybenyitható, nagy tornatermei révén európai színvonalú volt, nem beszélve a természettudományos kabinetekről, ahol minden asztalt elláttak gázzal, vízzel, villannyal.

Nevét Árpád magyar fejedelem után kapta, hasonlóan a szintén Óbudán található Árpád hídhoz.

Az 1924-ben, az új középiskolai törvény alapján főgimnáziumból reálgimnáziummá, majd az 1934. évi XI. tc. alapján 8 évfolyamos gimnáziummá vált iskola. Az egységes középiskolai rendszerre való fokozatos áttérés az 1942/43. tanévre fejeződött be, ekkorra mind a 8 évfolyam az új, egységes gimnáziumi tanterv szerint tanult. A háborús évek alatt, 1940-ben új tantárgyként megkezdődött az olasz tanítása (az angol helyett 2. idegen nyelvként az erre jelentkezőknek, az 5. osztályban).

1945-től az iskolarendszer átalakításával a 8 osztályos gimnázium fokozatosan 4 osztályos gimnáziummá alakult. 1949-ben betelepítették társbérlőként a Bláthy Ottó Erősáramú Ipari Technikumot. Ugyan a technikum pár év múlva új épületet kapott a Szépvölgyi úton, az így felszabaduló részt nem kaphatta vissza az Árpád, mert ideköltöztették a Kandó Kálmán Főiskola Erősáramú Karát. A főiskola – mivel sokkal jobb anyagi helyzetben volt, mint a gimnázium – folyamatosan terjeszkedett, először az alagsor, majd természettudományos termek kerültek hozzájuk, végül 1965-ben az iskola a nagy tornatermét is elveszítette. Közben az egész épület kezelési joga is a Kandóhoz került, az Árpád albérlővé vált, sőt 1982-ben kitelepítették a gimnázium második évfolyamát a Szőlő utcai dolgozók iskolájába. A Kandó-Árpád társbérlet megszüntetéséért 1984 óta folytak a tárgyalások, amelyek 1995-ben eredményre vezettek, így a Bécsi úton felépülhetett az új Kandó-épület. Az épületet 2005-ben visszakapta az iskola.

ÉpületeSzerkesztés

 
A frissen épült Árpád Gimnázium részlete háttérben a katonavárosi amfiteátrummal 1939-ben
 
Az Árpád Gimnázium bejárata a 2000-es évek elején

Az Árpád gimnázium 1940-ben átadott épülete a modern magyar építészet jelentős példája, 1976 óta műemlék.[1] Tervezői Hidas Jenő és Papp Imre, főkivitelezője Hesz Lajos. Építészeti stílusát tekintve a két világháború modern építészeti mozgalmainak, elsősorban Le Corbusier és a Bauhaus elveire alapozott, vasbeton pillérvázas rendszerű funkcionalista alkotás. A 3 szintes, U alakú épület 4896 m²-en terül el.

Az építés 1938–40 között zajlott. Az új épület a 2. világháborúban komoly belövéseket kapott.

A telek, amelyen az iskola épülete áll, az 1880-as években még Óbuda Újlak felé eső határán külterületnek számított, az újlaki téglagyáraknak voltak itt téglaszárítói. A főváros 1898-ban sajátította ki és vonta belterületbe a területet. 1913-ban alakították ki a mai utcahálózatot, azonban a telek egészen 1936-ig üresen állt, amikor elhatározták, hogy itt építik fel a gimnázium új épületét. 1937-ben nyilvános tervpályázatot hirdettek, amelyre rekordszámú pályázat érkezett. A 77 tervező által benyújtott 80 munka közül Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter Hidasi Jenő és Papp Imre tervének megvalósítására adott megbízást. Papp és Hidas 1934 és 1936 között Olaszországban dolgozott, így nem véletlen az olasz racionalista építészeti elemek megjelenése az épületen, amit a Nagyszombat utcai homlokzat, a bejárat, az előcsarnok és a tornaterem horizontális ablakraszterének kialakítási módja is tükröz.

A homlokzatok minden felesleges dísztől mentesek, a sima mészkőburkolatú felületek egyetlen dísze a Nagyszombat és Zápor utcai íves sarkon, az ablaksávok folytatásában elhelyezett hárommezős, 10 méter magas domborművek, ezek Rumi Rajki István szobrászművész alkotásai. A domborművek témái:

Az épület jelenleg önkormányzati tulajdonban van.

IgazgatóiSzerkesztés

  • Morvay Győző 1902–1926
  • Vasadi Balogh György dr.1926
  • Gáldy Béla 1927–1942
  • Kékesy János 1942–1946
  • Udvarhelyi Ágoston 1947–1950
  • Vörös István 1950–1952
  • Éber Imre 1952–1956
  • Fülöp Zoltán 1956–1971
  • Tiszavölgyi István 1971–1986
  • Száva Gézáné 1986–1996
  • Gyimesi Róbert 1996–2006
  • Karádi Magdolna 2006–2009
  • Gyimesi Róbert 2009–2020
  • Kis Róbert 2020–

Neves tanáraiSzerkesztés

 
2011-ben felavatott „Katyni mártírok emlékmű” az Árpád Gimnázium előtti téren

Bölcsészettudományi szaktekintélyek

Képzőművészek

Irodalmi munkásság

Sportszakemberek

  • Bátori Béla atlétikai szövetségi kapitány
  • Ignácz Mihály atlétikai szövetségi kapitány
  • Kmetykó János a magyar tornaügy átszervezője, szakíró, főiskolai tanár

Természettudományos munkásság

Zeneművészek

Az iskola tanárai 1902–1944Szerkesztés

Az intézet 1902 szeptemberében nyílt meg a III. kerületi lakosság kérésére, Wlassics Gyula dr. vallás és közoktatási miniszter, Boncz Ödön miniszteri tanácsos, Ruttkai Erődi-Harrach Béla dr. tankerületi királyi főigazgató és Wagner Alajos dr. tankerületi királyi főigazgató közreműködésével kezdte meg működését.

Az iskola tanárainál az adott tanévben kinevezett tanárok nevét és oktatási szakterületét közöljük 1902–1944 között. Az iskola tanárai között sokan több nyelven beszéltek, külföldi tanulmányutakon továbbképzésekben vettek részt, jelentős irodalmi munkásságot folytattak, tankönyveket írtak, verseik, tanulmányaik jelentek meg, szaklapokat, lexikonokat szerkesztettek. 1902–1944 között 33 tanár szerezte meg a doktori fokozatot és ezzel az Egyetemeken magántanári képesítést szereztek, tehát az Egyetemeken szakterületük szerint taníthattak.

Az évkönyvek közölték a tanulmányi versenyek eredményeit, a tanulók erkölcsi, tanulmányi helyzetét, a tanulók névjegyzékét és az érdemjegyeket, a tanulmányi kirándulások helyszíneit, az orvosi egészségi állapotot, az iskolaorvosok jelentései alapján, a szülői értekezletek tapasztalatait, az adományozók nevét és az adományok összegét, a tanulók által elnyert ösztöndíjakat, a sport- és tanulmányi versenyek eredményeit stb.

Forrás: III. kerületi magyar királyi állami Árpád főgimnázium, Budapest évkönyvei 1904–1961

  • 1902/1903. tanév. Ez próbaév volt, 34 jelentkezett tanulóval. Dr. Wagner Alajos igazgató, dr. Morvay Győző latin–német, Kecskóczi Ödön, Marót Gyula testnevelés, Császár Ernő, és Beck Károly óradíjas tanárok, Sagmüller József, dr. Adler Éliás, Martin Gyula és Kontra Aladár hitoktatók vezetése mellett megindult a tanítás.
  • 1903/1904. tanév. A tanulók száma elérte a 126-ot. Az intézethez Császár Ernő és Beck Károly kiválásával, Sajó Sándor magyar és latin, jászberényi és Palágyi Menyhért számtan, ceglédi rendes, Lehr András óradíjas, Walter Vilmos és Szemkő Aladár polgári iskolai tanárokat nevezte ki a tanügyi kormány.
  • 1904/1905. tanév. Csernay József ének, Fallenbüchl Tivadar francia, Schuster Alfréd, latin, magyar, földrajz, Mátrai Vilmos rajz, dr. Balázs István természetrajz, Szidarovszky János magyar–latin.
  • Miután az intézet önállósítása folytán a vallás és közoktatási minisztérium dr. Wagner Alajos V. ker. állami főgimnnáziumi igazgatóját az intézet vezetésétől fölmentette, helyébe dr. Morvay Győző tanárt, aki eddig a vezetésben segítségére volt rendelve, kezdetben ideiglenes igazgatóvá, majd Ő császári és apostoli királyi Felségének 1905. febr. 28-án kelt legfelsőbb elhatározása folytán ugyanőt középiskolai igazgatóvá kinevezte, aki tiszti esküjét 1905. március 12-én letette. A képzés 1905. február 15-én, az Altsock Gyula által bérbe adott lakóházban kezdődött és 1940-ig ez volt az óbudai Árpád Gimnázium épülete. Budapest III., Zsigmond u. 114.
  • 1905/1906. tanév. Goldziher Károly dr. számtan, Kéki Lajos dr. magyar, latin, földrajz, szépírás, a tanári könyvtár őre, Kmetykó János testnevelés, Makoldy Viktor számtan, Várdai Béla dr., magyar, latin, német, szépírás, Vass Árpád magyar, latin, földrajz és szépírás.
  • 1906/1907. tanév. Kerékgyártó Árpád, Szabó István magyar és latin, Szalkay Alfonz magyar, latin, földrajz, szépírás, Vértessy Dezső dr. latin, magyar, földrajz, szépírás.
  • 1907/1908. tanév. Ágner Lajos dr. magyar, latin és földrajz, Munkácsi Kálmán dr. földrajz, történelem.
  • 1908/1909. tanév. Máté Lajos magyar, latin, görög, szépírás dr., Pinkert Ede dr. földrajz, kémia, természetrajz, Riesz Frigyes számtan, mértan, Schuszter Alfréd, német.
  • 1909/1910. tanév. Barthos Indár, történelem, Jaeger Imre, számtan, természettan, rajzoló geometria, Olgyai Bertalan dr., magyar, latin, görög.
  • 1910/1911. tanév. Tompa Béla dr., német, német irodalom története, Neumer József (1914. †) torna.
  • 1911/1912. tanév. Frank Ferenc, számtan, természettan, rajzoló geometria, a természettani szertár őre. Simon S. Miklós, történelem, magyar, görög és latin nyelv, Telbisz György, kémia, számtan, rajzoló geometria, természetrajz.
  • 1912/1913. tanév. Alszeghy Zsolt dr. magyar, német.
  • 1913/1914. tanév. Endrei Gerzson dr., magyar, latin, görög, Huber Árpád, ének, Marks Lipót, történelem, földrajz, Rausch Géza, dr., történelem, Busák Béla latin.
  • 1914/1915. tanév. Tichy Gyula dr. római katolikus hittanár.
  • 1915/1916. tanév. Altenburger János zenetanár, Petricsko Miklós történelem.
  • 1916/1917. tanév. Ember István, görög–földrajz, Lukinich Imre dr., történelem, földrajz, Sós Sándor, matematika, természettan, Albrich János, testnevelés.
  • 1917/1918. tanév. Csallóközi Jenő, latin–magyar.
  • 1918/1920. tanév. Vasadi Balogh György dr., történelem, földrajz, Csömöri István, rajz, számtan, mértan, Florek Ferenc, földrajz, Keményfy (Hartmann) János magyar, német, Horváth L. László, magyar, latin, Karádi Győző magyar, német, Kimnach Ödön, magyar, német, földrajz, Magyar Kálmán, matematika, fizika, Pais Dezső, magyar, Pálla Jenő rajz, geometria, Pázmán József, görög, latin, Rédei Kornél dr. magyar, latin, Szemere Samu, magyar, latin, német, filozófia, Zachár Emil, magyar, latin, Zayzon Sándor dr. földrajz, magyar, történelem, filozófia, közgazdaságtan.
  • 1921/1922. tanév. Barkász Lajos, rajz, Fáj Árpád, matematika, fizika, Handlos Gyula, latin, görög, irodalom, Nagy Károly, természetrajz, földrajz, gyorsírás, Szabó Zoltán, testnevelés.
  • 1922/1923. tanév. A vallás- és közoktatási minisztérium az igazgató és a tanári testület régi óhajának eleget téve, 11.514/921. V. sz. rendelettel megengedte, hogy az intézet címébe a honalapító „Árpád“ nevét vehesse fel. Antal János dr., ének, Handlosz Gyula, latin, görög
  • 1923/1924. tanév. Schuszter Róbert, magyar–latin, Witkoviczky Károly, ének.
  • 1924/1925. tanév. Karpinecz Heremiás, testnevelés, Schultz Ernő, matematika, Incze Lajos, latin, magyar, görög.
  • 1925/1926. tanév. Rácz Jenő, természetrajz, vegytan.
  • 1926/1927. tanév. Benkő József, magyar, német, Nagy Dénes dr., latin–görög.
  • 1927/1928. tanév. Tőrös Béla dr., magyar, latin.
  • 1928/1929. tanév. Bentsik György dr., ének.
  • 1930/1931. tanév. Willer József, angol, német, Weisz József, testnevelés, Juhász József, testnevelés, Polgár Andor, latin, angol, Novák Kálmán, matematika.
  • 1931/1932. tanév. Takács Andor, testnevelés, Konda László, magyar, német, Polgár Gy. Ödön dr., magyar, latin, német, gyorsírás, Szepessy István, magyar, latin.
  • 1932/1933. tanév. Bátky Zsigmond testnevelés.
  • 1934/1935. tanév. Budaméry Béla dr. mennyiségtan, természettan, Biró Lajos Pál dr., magyar, angol, földrajz.
  • 1935/1936. tanév. Baitz Károly, természettan, mennyiségtan, Szerető Géza, magyar, német.
  • 1936/1937. tanév. Jancsó József, történelem, földrajz, Gazdag Lajos, magyar, latin, Nagy Ferenc, ének.
  • 1937/1938. tanév. A székesfőváros közönsége 1936. június 24-én 314.811/1936. III. számú közgyűlési határozatával a III. kerület Nagyszombatutca—Zápor utca—Viador utca és Szőlő utcáktól határolt telektömbből kb. 1804 négyszögöl (6400 m²) kiterjedésű s mintegy 200 000 P. értékű telket adományozott új épületünk céljaira.
  • Id. Nagy Ferenc, latin, történelem, földrajz, dr., Illyés Antal egészségtan, iskolaorvos, Somosi Ferenc fizika, Karádi Károly, földrajz, természetrajz, Nádas János, magyar, angol, Bódy Endre, művészeti és mértani rajz, inámi Bolgár Ferenc, természetrajz, vegytan.
  • 1938/1939. tanév. Az iskola új épületére meghirdetett pályázat, amelynek határideje 1937. szeptember 11. volt, eredményes volt, ennek alapján a kiviteli megbízást Hidasi Lajos és Papp Imre műépítészek közös terve volt a nyertes pályamű. Hesz Lajos fővállalkozó 1937. szeptember 19-én megkezdte a földmunkálatokat.
  • Abaffy Károly, magyar, angol, Illyés Antal dr. egészségtantanár és iskolaorvos, Hepp Ferenc testnevelés
  • 1939/1940. tanév. Az iskola új épületét átadták. Nagyszombat u. 19.
  • Vitéz Árvay Ede, magyar, latin, Buday Gyula, testnevelés, vívás, Kunszeri Gyula dr., magyar, német, Masznyik Zoltán, történelem, földrajz, Pfisterer Miklós dr. angol, francia.
  • 1940/1941. tanév. Losonczy Lajos, matematika, fizika, Traeger József, földrajz, természetrajz, vitéz Szigetváry Károly, magyar, latin, Horváth János, magyar, latin, német, Hofbauer Róbert dr., történelem, földrajz, Hajdú Mihály, zene.
  • 1941/1942. tanév. Bödey József dr., latin, görög, Jelitai József dr., matematika, fizika, Kássa Gábor, rajz, szépírás, Major Andor, latin, történelem, Strada Ferenc, latin, történelem, Reményi Lajos, történelem, földrajz.
  • 1942/1943. tanév. Az Árpád Gimnázium eddigi tankerületi királyi főigazgatói: 1919-ig Erődi-Harrach Béla dr., 1919-től 1939-ig Pintér Jenő dr,, 1939. október óta vitéz Fraknóy József. Az intézet hősi halott tanárai: Kiss Ernő (1914), Láng Gyula (1915), Lehr András (1916). Nagy Sándor dr. (1915).
  • 1943/1944. tanév. Tölgyesy Ferenc dr., természetrajz, földrajz, Ignátz Mihály, testnevelés

Ismert diákjaiSzerkesztés

Építészek

Írók

Képzőművészek

Politikusok

Sportolók

Színház- és filmművészeti szakemberek

Színművészek

Tudósok

Újságírók, rádiós, televíziós személyiségek

Zeneművészek

Az Árpád Gimnázium alapítványai és a díjazottakSzerkesztés

  • A volt tanárokról és tanulókról elnevezett díjak. Forrás:[2]
  • Dr. Lengyel Imre-díj
  • Dr. Csizmás Lajos-díj
  • Fülöp Zoltán díj
  • Udvarhelyi Ágoston Kalokagathya díja
  • Krajcsovits Márton díj
  • Karádi Károly díj
  • Gombár Vince-díj
  • Bajza-Könözsy díj
  • Dr. Farkas György-díj

IrodalomSzerkesztés

  • Fehérvári Zoltán–Prakfalvi Endre: Az Óbudai Árpád Gimnázium. Műemlékvédelem. 52. évf. 5 sz. 2008
  • Lévay Zsolt: 100 év – 100 kép az Árpád Gimnázium történetéből. „Árpád Gimnázium” Alapítvány, Budapest, 2002 ISBN 9630098997
  • Az Árpád Gimnázium története, a gimnázium honlapján
  • Az Árpád Gimnázium igazgatói 1902–2001. Az Árpád Gimnázium tanárai 1902–2001. ABC sorrendben 739 tanár neve. 100 év – 35 név: az Árpád Gimnázium öregdiák tanárai. 100 év – 50 név: az iskola országosan (el)ismert tanárai. 100 év – 100 név: az iskola országosan (el)ismert öregdiákjai, összesített statisztikák, az első 40 év statisztikai adatai (1902–1942), az utolsó 20 év statisztikai adatai (1980–200), a tanulói létszámok alakulása (1902–2001).[3]

További információkSzerkesztés

AlbumSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. 1976-ban az Országos Műemléki Felügyelőség városképi jelentőségű műemlékké nyilvánította. Magyarország műemlékjegyzéke. Budapest, 1976
  2. Levente, Koncz: Árpád Alapítvány | Óbudai Árpád Gimnázium (hu-HU nyelven). (Hozzáférés: 2021. szeptember 14.)
  3. MELLÉKLETEK. www.arpad.edu.hu. (Hozzáférés: 2021. szeptember 15.)