Főmenü megnyitása

Palágyi Menyhért

matematikus, filozófus, fizikus, 1859-1924

Palágyi Menyhért, 1895-ig Silberstein Menachem[1] (Paks, 1859. december 26.Darmstadt, 1924. július 14.) bölcseleti doktor, gimnáziumi tanár, filozófus, fizikus, a Petőfi Társaság tagja, Palágyi Lajos költő bátyja.

Palágyi Menyhért
Született Silberstein Menachem
1859. december 26.
Paks
Elhunyt 1924. július 14. (64 évesen)
Darmstadt
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása bölcseleti doktor,
pedagógus,
filozófus,
fizikus

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Az elemi tanításban atyja részesítette, ő tanította a latin és francia nyelvre is. A reáliskolát Temesvárt és Kassán végezte s ekkor atyjának segédtanítója lett. A következő évben a kassai reáliskola VI. osztályába lépett és ott az érettségi vizsgálatot letette. Ekkor a fővárosba jött és 1877-ben a műegyetemre iratkozott be (hol családi nevén: Silberstein M. Salamon van beírva); 1881-ben középiskolai tanári vizsgálatot tett a mennyiségtan- és természettanból. Az egyetemi évek alatt két matematikai értekezést írt, az egyiket (Vonalgeometria tanulmányok) 1880-ban az akadémia adta ki. Ezután a bölcselettel foglalkozott, majd esztétika-kritikai cikkeket írt a Petőfi-társaság Koszorújába, a Pesti Naplóba, sat. A Petőfi Társaság 1887-ben rendes taggá választotta s az társaságban több felolvasást tartott. 1886-tól mint tanár működött a fővárosban és 1889-től a IX. kerületi felső kereskedelmi iskola helyettes tanára.

Cikkei az Ország-Világban (1884. könyvismertetés, 1891. költemény, 1893. Modern aesthetika); a Műegyetemi Lapokban (Végtelen szorzatokról); a Koszorúban (1885. Gyulai Pál, Vajda János, Dalmady Győző, Endrődi Sándor, a magyar regényről, Az irodalmi helyzet, Az akadémia és az önálló magyar tudományosság, 1886. A szép és fenség fogalma Kantnál, Fichte széptana, Rákosi Jenő a tragikumról); az Irodalmi Szemlének belső munkatársa volt, a Hölgyek Lapjában (1886. Petőfi és Arany egymás közt való viszonya); az Egyetértésben (1886. 1. sz. Zóláról és a naturalismusról, 149. sz. Vajda Jánosról, Ujabb lyrai költészetünk); a Pesti Naplóban (1888. 83. könyvism., 92. sz. Egy irodalmi agitator: Kazinczy Ferencz, 273., 274. sz. Petőfiről, 1889. 71. sz. könyvism., 1890. 158. sz. A szép psychologiája, 1891. 72. Uj nemzedék a magyar irodalomban, 205. Német kultura a magyar irodalomban, 1897. 266. Madách Imre ifjusága, 318. Madách Imre jogászévei, 1899. 354. A Pesti Napló Bánk bán-ja); a Pesti Hirlapban (1890. 7., 8. sz. Emlékbeszéd Reviczky Gyula fölött); a M. Szemlében (1892. A mai magyar irodalom, Irodalmi törekvések); az Athenaeumban (1892. Az ébrenlétről); a Jelenkorban (1896. A nyelvujító mozgalom, A költő joga, Lermontof); a Vasárnapi Ujságban (1897. Madách rajza); a Polgáriskolai Közlönyben (1899. Petőfi Sándor); a M. Szóban (1901. A magyar irodalom megujhodása); Tolnai Lajos Irodalom és az Egyenlőség c. lapoknak is munkatársa volt.

MunkáiSzerkesztés

  1. Vonalgeometriai tanulmányok. Bpest, 1880.
  2. Az ész törvénye. A logika új alapvetése. Tudori értekezés. Bpest, 1896.
  3. Petőfi. Bpest, 1889. (Ism. a nagyváradi Szabadság 285. sz.).
  4. A hellenismus és a philonismus consmogoniája. U. ott, 1899.
  5. Madách Imre élete és költészete. Képekkel. U. ott, 1900. (Ismert. 1899: Egyetértés 10., Kolozsvári Lapok 45., P. Lloyd 54. r. sz., M. Nemzet 83., 292. sz., Budapesti Szemle CI., Irodalmi Tájékoztató 1. sz., P. Napló 340., Hazánk 261., Ország-Világ 45. sz., Erdélyi Muzeum 648. l., M. Kritika III. 4. sz., Művész-Világ II. 9. sz., Alkotmány 270. sz., A könyv 5. sz., Egyet. Philol. Közlöny 1901.).
  6. Neue Theorie des Raumes und der Zeit. Leipzig, 1901. (magyar fordítása: A tér és az idő új elmélete. Ford.: Wieser Györgyi. Paks: Pákolitz István Városi Könyvtár, 2010.)
  7. Der Streit der Psychologisten und Formalisten in der modernen Logik. U. ott, 1902.
  8. Kant und Bolzano. Halle a. s. 1902.
  9. Melchior Palágyi: Die Logik auf dem Scheidewege; Schwetschke, Berlin, 1903
  10. Az ismerettan alapvetése, Bpest, 1904.
  11. Melchior Palágyi: Naturphilosophische Vorlesungen über die Grundprobleme des Bewusstseins und des Lebens; Günther, Charlottenburg 1907
  12. Marx és tanítása; Taizs Ny., Pécs 1908
  13. Petőfi; Kunossy-Szilágyi, Bp., 1909 (Petőfi-könyvtár)
  14. Palágyi Menyhért: Székely Bertalan és a festészet aesthetikája; Eggenberger, Bp., 1910 (Nemzeti festészetünk)
  15. Melchior Palágyi: Die Relativitätstheorie in der modernen Physik; Reimer, Berlin 1914
  16. Melchior Palágyi: La crise de l'idée européenne; Impr. Vaney-Burnier, Lausanne 1916
  17. Melchior Palagyi: Naturphilosophische Vorlesungen über die Grundprobleme des Bewusstseins und des Lebens; Barth, Leipzig, 1924
  18. Wahrnehmungslehre / Palágyi Melchior ; Einführung Ludwig Klages.Megjelenés:     Leipzig : Barth, 1925.
  19. Melchior Palagy: Zur Weltmechanik Beitráge zur Methaphysik der Physik; Barth, Leipzig 1925 (Ausgewählte Werke)

Szerkesztette 1882. az Irodalmi Lapokat, melyből azonban csak négy szám jelent meg; az Uj Nemzedék c. szépirodalmi lapot 1887-ben, ebből is csak tíz szám jelent meg; 1896 elején a Jelenkor c. kritikai heti szemlét indította meg, mely 1897-ben szintén megszűnt.

  • Madách Imre neje; Madách Irodalmi Társaság, Csesztve–Bp., 2003
  • A tér és az idő új elmélete. Egy metageometria alapfogalmai; ford. Wieser Györgyi; Pákolitz István Városi Könyvtár, Paks, 2010

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Belügyminisztérium 1895. évi 67002. sz. rendelete. MNL-OL 30802. mikrofilm 177. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1895. év 12. oldal 44. sor.

ForrásokSzerkesztés

  • Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.  
  • Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.
  • Méhely Lajos: A Palágyi-féle koevoluczió; Lloyd Ny., Bp., 1912
  • Solt Hugó: Palágyi Menyhért bölcselete. A filozófia új irányai; Pantheon, Bp., 1943
  • Nagy Edit: Áramló tér és álló idő. Palágyi Menyhért tér- és időelmélete tükörként és/vagy tükröződésként: Szent Ágostontól Hegelen, Bergsonon, Posch Jenőn át Ottlik Gézáig; ME, Miskolc, 2002 (Magyar filozófiatörténeti könyvtár)
  • Nagy Edit: Áramló tér és álló idő gubancokkal. Palágyi Menyhért tér- és időelmélete tükörként, tükröződésként: Szent Ágostontól Hegelen, Bergsonon, Posch Jenőn át Ottlik Gézáig és Milan Kunderáig; 2. átdolg. kiad.; Bíbor, Miskolc, 2003 (Magyar filozófiatörténeti könyvtár)
  • Serdült Benke Éva: A meg sem ismert Palágyi; adatgyűjt., ford. Wieser Györgyi; Pákolitz Városi Könyvtár, Paks, 2007 (Hiador)