Főmenü megnyitása

Árpád híd (Budapest)

Budapest egyik közúti Duna-hídja a III. és a XIII. kerület között

Az Árpád híd Budapest egyik közúti Duna-hídja Budapest III. kerülete és Budapest XIII. kerülete között. A Megyeri híd 2008-as átadásáig a főváros leghosszabb hídja és legészakibb közúti hídja volt. Egyik különlegessége, hogy az eredetileg átadott híd bővítését úgy oldották meg, hogy két oldalt 1-1 új hidat építettek mellé, azaz az Árpád híd voltaképp három párhuzamos, egymással összekapcsolódó hídszerkezetből áll.

Árpád híd
Árpádhíd Légifotó.jpg
Elhelyezkedése Budapest, III. és XIII. kerület
Áthidalt akadály Duna
NévadóÁrpád magyar nagyfejedelem (ember)
Szerkezettípus gerinclemezes, felső pályás gerendahíd
Teljes hosszúsága928 m
Szélesség35,4 m
Sávok száma 2×3 közút + 2×1 villamos
Tervező Dr. Széchy Károly
Átadás ideje 1950. november 7.,
1984. április 4.
Elhelyezkedése
Árpád híd (Budapest)
Árpád híd
Árpád híd
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 32′ 15″, k. h. 19° 03′ 15″Koordináták: é. sz. 47° 32′ 15″, k. h. 19° 03′ 15″
A Wikimédia Commons tartalmaz Árpád híd témájú médiaállományokat.
Az Árpád híd a Sas-hegyről (2012)

A pesti oldalon a híd közelében található az Árpád híd metróállomás, az M3-as metróvonal egyik jelentős állomása, valamint az Árpád hídi távolsági buszpályaudvar.

TörténeteSzerkesztés

Helyén már a rómaiak is létesítettek hidat, amely összekötötte Aquincumot a túloldali erőddel. Az Árpád magyar fejedelem nevét viselő híd építését már 1903-ban eltervezték, azonban a tervpályázatot csak 1929-ben írták ki.

Építése 1939-ben indult meg Kossalka János tervei szerint, mely a 928 méter hosszú hidat 103 és 102 méteres nyílásokkal képzelte el. A budai oldali 103 méteres nyílások tervezésük idején a világ legnagyobb támaszközű gerinclemezes hídjai voltak. A munkálatokat 1943-ban, a második világháború miatt félbehagyták. Ekkor még csak az alépítmények, valamint a felépítmények rövid szakasza készült el: álltak a hídfők, a pillérek, a hajógyári-szigeti vasbeton áthidalás, a Margit-sziget felé ágazó szárnyhíd és az acélhidak néhány része. Befejezetlenségének köszönhetően az Árpád híd volt az egyetlen, amit a németek nem robbantottak föl 1945 januárjában Budapest ostroma során. Az építkezést 1948-ban folytatták.

A hidat végül 1950. november 7-én nyitották meg, az eredetileg neki szánt Árpád név helyett Sztálinról elnevezve, amely név azonban sosem ment át a köztudatba. A munkákat Széchy Károly és Sávoly Pál irányította. Az Újpesti vasúti híd újjáépültéig (1955) a keskeny hídon közlekedő 33-as villamos vágányát vasúti teherszállításra is használták. 1969-ben nagyobb fokú javítási munkákat végeztek rajta. Az 1958-ban Árpádra (vissza)keresztelt híd 19801984 között a Hungária körgyűrű kialakítása miatt 2×3 sávosra bővült, 1984. április 4-én adták át. A Flórián tér átépítése is lassan befejeződött és ekkor indították el a hídon áthaladó 1-es villamosvonalat is november 6-án.

Ma a híd Budapest legforgalmasabb hídja, naponta mintegy 150 000 jármű halad át rajta [1]

KeresztmetszeteSzerkesztés

Eredetileg a híd teljes szélességét 27,6 méterre tervezték, ebből 18,8 m a kocsipálya lett volna a villamosvágányokkal együtt és kétoldalt 3,4-3,4 m a járda. A kocsipálya és a járdák között a tervekben további 1-1 m kerékpársáv szerepelt. 1943-ig ebben a szélességben készült el 247 m hosszban az óbudai Duna-ágat átívelő két hídnyílás, valamint a parti szakasz, illetve egy kb. 20 m-es konzolos rész nyúlt a víz fölé. Budapest ostroma során a németek ezt is tervezték felrobantani, erre a hídra is robbanóanyagot szereltek, de végül valamiért nem robbantották fel, a meglévő hídelemek és pillérek semmilyen károsodást nem szenvedtek.

1948-ban újraindult az építkezés, de azért, hogy minél hamarabb átadhassák, megváltoztatták az eredeti terveket és a híd 1950-ben csak 13 méter szélességben épült meg: 11 m széles kocsipályatest – középen a villamossínekkel – és kétoldalt 1-1 m széles járda kapott helyet.

 
Az Árpád híd Pest felől nézve (2003)

Az 1970-es évek második felében készítették el a híd kiszélesítésének terveit (Uvaterv), eszerint az eredeti középső útpálya mellé két oldalt gyakorlatilag két új hidat építenek (a híd alatt állva ez kiválóan megfigyelhető), valamint az 1943 előtt megépített szélső főtartókat és a fölöttük lévő pályaszerkezetet elbontják és helyükre ugyancsak kétfőtartós hidat építenek, szélesebb kocsipályával. A 70-es évek végére tervezett felújítási munkálatok végül 1980-ig csúsztak.[2] A főtartók legnagyobb távolsága eredetileg is 25 méter volt, emiatt nem kellett kiszélesíteni a hídpilléreket, csak kis mértékben, a szerkezeti kövek helyének megváltoztatásával kellett átalakítani azokat.[3] A felújítás során részben lehetett közlekedni a híd valamelyik részén. A szerkezetkész állapotot 1983. november 10-én ünnepelték hordógurítással, 1984 nyarán már 2*2 sávon bonyolódott a forgalom,[4] de teljesen csak novemberre készült el (annak ellenére, hogy már április 4-én átadták).

Az új Árpád híd (1980–84) szélessége az eredeti terveknél is szélesebbre, 35,4 méterre bővült. Ebből a középső villamospálya 7,2 m, a kétoldali közúti pálya 11-11 m, a járdák szélessége 2,4-2,4 m. (A járdákba beépített vasbeton pallók nem váltak be, ezért ezeket 2003-ban acéllemezre cserélték, egyúttal a híd északi oldalán a járdán bicikliutat alakítottak ki.) A három szerkezet között 5-5 cm hézag van. A középső, régi hídon zajlik a villamosforgalom, míg a két szélsőn a gépjármű, illetve a biciklis és gyalogosforgalom, amit vezető korlát választ el a kocsiktól.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Budapest legforgalmasabb hídja, az Árpád híd (Origo.hu, 2009. szeptember 8.)
  2. Pl. meg kellett építeni hozzá a Clark Ádám úszódarut.
  3. 1963, Árpád híd felülről, jól láthatók a kellő szélességű eredeti pillérek (és az eredeti szélességben megépült hídszakasz a budai oldalon). (Ilyen is volt Budapest…)
  4. Megindult a forgalom az Árpád hídon (MTI Fotó, 1984. július 17.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés