Főmenü megnyitása

A Clark Ádám úszódaru főképp hidak építésénél használt önjáró úszódaru, melyet 1980-ban épített a Magyar Hajó- és Darugyár Angyalföldi Gyáregysége; az Árpád híd építéséhez tervezték. Teherbírása 2006 óta 200 tonna.[3] Gyártásakor elsősorban kikötők, gátak építésére, legfőképpen pedig nagy méretű hídszerkezetek szerelésére szánták. Mentéshez is használják, többek között vasércszállító hajót is emelt már ki. 2019 júniusában a Budapesten elsüllyedt Hableány felszínre hozásához rendelték ki.[2] Bár 2011-ben[4] és egyes források még 2019-ben is Közép-Európa legnagyobb úszódarujaként tartották számon,[2] de például a lengyel flottában a Maja (már 2010 előtt[5]) és a Conrad Consul (2016 decembere óta) is nagyobb emelőkapacitású.[6]

Clark Ádám
A Clark Ádám Újpesten 2019. június 6-án, a Hableány kiemelésére várakozva
A Clark Ádám Újpesten 2019. június 6-án, a Hableány kiemelésére várakozva
Hajótípus úszódaru
Névadó Clark Ádám
Tulajdonos Hídépítő Speciál Kft.
Pályafutása
Építő Magyar Hajó- és Darugyár
Ára 100 millió Ft (1980)
Építés kezdete 1980
Vízre bocsátás 1980. október 21.
Szolgálatba állítás 1981
Általános jellemzők
Vízkiszorítás 1323 t[1]
Hossz 50,95 m[1]
Szélesség 20,34 m[1]
Merülés 1,86 m[1]
Üzemanyagtartály60 000[2] l
Sebesség 16 km/h[2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Clark Ádám témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

JellemzőiSzerkesztés

A hídépítésre tervezett úszódarut két 520[7] lóerős dízelmotor hajtja, üzemanyagtartálya 60 000 literes, ami 200 óra menetidőre elegendő. A két Scania DS 14 motort gumibakokra szerelték, emiatt csendesnek mondhatóak. A két motorhoz két kormány tartozik, de általában csak az egyiket használja a kapitány, a másodikra megálláshoz, illetve zátonyon való fennakadásnál van szükség. Maximális sebessége 16–17 km/h.[7] Műszaki felülvizsgálatát Ausztriában végzik szárazdokkban, tízévente.

A terhek emeléséhez szükséges ellensúlyt a hajótest végében lévő ballaszttartályok megtöltésével lehet biztosítani. A széleken két 60 köbméteres, középen egy 80 köbméteres víztartály van. A ballasztvíz bemozgását megakadályozandó emeléshez teljesen fel kell tölteni a kijelölt tartályt.[7]

TörténeteSzerkesztés

A kivitelező az Árpád híd szélesítéséhez és kapacitásbővítéséhez rendelt 120 tonna emelőkapacitású úszódarut már az 1978-ban kiindulási feltételként írta elő beruházási programjában. A Hídépítő Vállalat 1979 márciusában meg is rendelte a Magyar Hajó és Darugyártól.[8] Kifejlesztője Szabó Endre gépészmérnök, tervezője pedig Mikó György hajóépítő szakmérnök – aki 1982-ben formatervezési nívódíjat is kapott ezért – volt.[9] Elkészítését az 1980-ra rendelkezésre álló gyártó üzemek, illetőleg előszerelő telepek emelőkapacitása tette lehetővé.[10]

A hajó építését az tette szükségessé, hogy az akkor rendelkezésre álló két 100-100 tonnás úszódaru, a József Attila és az Ady Endre, alkalmatlan volt az Árpád hídi munkákhoz, felújításuk összesen 50 millió forintba került volna. A Clark Ádámot a Fővárosi Tanács rendelte meg és fizette ki, majd a végfelhasználó Hídépítő Vállalatnak adományozta, mert a cégnek nem állt rendelkezésre a szükséges fejlesztési alap. A hajó közel 100 millió forintos költségből készült el.[11] A hajótestet 1980. október 21-én bocsátották vízre.[12]

A Clark Ádám úszódaru az Árpád híd szélesítéséhez tervezett modell második példánya. A Magyar Hajó- és Darugyárban készülő, még befejezetlen első példányt 1980 februárjában (Latakia kikötőjének fejlesztésére[13]) szíriai megrendelésre készítették el, azzal a feltétellel, hogy fél éven belül átadásra kerül, így azt nyáron át is adták. Ennek úgy tettek eleget, hogy a félkész járműről eltávolították a Clark Ádám nevet, e miatt azonban az októberben vízre bocsátott darunak még rövidebb idő alatt kellett elkészülnie. Testvérhajóitól e példány abban különbözött, hogy gémje másfél óra alatt lefektethető az úszóműjére, így közlekedhet a hidak alatt – a szír megrendelésre gyártatott párjától ezt nem várták el, míg a szintén ekkor Brazíliába készítettnél az volt fontos, hogy gyors hajózású legyen. A gémet úgy tervezték, hogy teherbírása 120 tonna, ha az tíz méterre nyúlik ki, és 100 tonna 20 méteres állással. Emelési magassága 46,5 méter volt. A Dunán ekkor ez volt a legnagyobb úszódaru.[7][14][15][8][16]

 
A Clark Ádám úszódaru 2019. június 11-én a Hableány kiemelése közben

Az Árpád híd bővítését követően számos magyarországi és külföldi híd építésénél alkalmazták, többek között a Pentele híd[17] vagy a Megyeri híd építésénél. Összecsukhatóságának ez utóbbinál, 2008-ban[18] és a Hableány mentési munkálataiban, 2019-ben[19] is nagy hasznát vette. Emellett használják például szárnyashajók beemelésére is.[7]

1995-ben a Ganz Danubius Vitla Kft. nyerte el úszódaru javítási tenderét,[20] és alakította át 150 tonna teherbírásúra. A felújított daru 1996 novemberében amellett, hogy 350 tonnányi szerkezetet szállított Komáromba, 150 tonnát csúcsmagasságra, azaz 44 méter magasságba emelt. Később, még a Megyeri híd építése előtt 200 tonna teherbírásúra építették át[8] ugyanott, 2006-ban.[1]

A daru válogatott közreműködéseiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d e Clark Ádám. hajoregiszter.hu. (Hozzáférés: 2019. június 5.)
  2. a b c d Megérkezett a Clark Ádám úszódaru Budapestre. hirado.hu, 2019. június 5. (Hozzáférés: 2019. június 14.)
  3. References - Ganz Danubius Huti. (Hozzáférés: 2019. június 14.)
  4. Arnold Balázs: Eltették télire a kikötőt. Indóház Online, 2011. december 16. (Hozzáférés: 2019. június 14.)
  5. Duże zabawki dla dużych chłopców (lengyelül nyelven), 2010. január 15. (Hozzáférés: 2019. június 14.)
  6. PBS: Nowy polski dźwig pływający - Conrad Consul z 400 tonami udźwigu zdetronizował Maję (lengyelül nyelven), 2017. május 6. (Hozzáférés: 2019. június 14.)
  7. a b c d e Nem is igazi hajózás. Totalcar, 2011. november 10. (Hozzáférés: 2019. június 5.)
  8. a b c A hídépítés néma hősei: József Attila, Clark Ádám, és az úszó-emelő. In Duna-hídjaink. Szerk. dr. Tóth Ernő. [Budapest]: Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ. 2009. 157. o. ISBN 978-963-88495-1-9 Hozzáférés: 2019. jún. 14.  
  9. Osztrovszki György: Természettudományos és műszaki ki kicsoda? Budapest: Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár. 1986. ISBN 963-592-539-5 Hozzáférés: 2019. jún. 14.  
  10. Dr. Domanovszky Sándor: Az acél híd felszerkezetek hazai építési technológiájának fejlődése az elmúlt fél évszázadban. In 50. Hídmérnöki Konferencia előadásainak gyűjteménye. Szerk. Kara Katalin. (hely nélkül): Első Lánchíd. 2009. 327. o. = Lánchíd Füzetek, 13. Hozzáférés: 2019. jún. 14.  
  11. Darusirató? Ország-Világ, XXVII. évf. 10. sz. (1983. márc. 9.) 8. o.
  12. Kedden délelőtt. Népszava, CVIII. évf. 248. sz. (1980. okt. 22.) 1. o.
  13. Extension of LATTAKIA Harbor. toec-int.com (angolul) (Hozzáférés: 2019. jún. 14.)
  14. (bognár): Az Árpád-hídhoz készül a Clark Ádám. Magyar Hírlap (arcanum.hu), XIII. évf. 248. sz. (1980. okt. 22.) 8. o.
  15. Mafos Katalin: Több nyelvű tervek. Műszaki Élet (arcanum.hu), XXXIX. évf. 12. sz. (1984. jún. 7.) 5. o.
  16. A Clark Ádám az Árpád-hídnál. Népszabadság, XXXIX. évf. 12. sz. (1981. jan. 15.)
  17. Papp Géza: A legmagyarabb skót: 200 éve született Adam Clark. hg.hu, 2011. augusztus 14. (Hozzáférés: 2019. június 14.)
  18. Kovács Rezső: Északi vasúti Duna-híd rekonstrukciója - Acél felszerkezet csere, vízi munkák (66-67. old.), 49. Hídmérnöki Konferencia Előadás-gyűjtemény, Lánchíd füzetek 10. - 2008. (online: library.hungaricana.hu)
  19. Kolontár Krisztián: Átfért a Margit híd alatt a Clark Ádám úszódaru. 24.hu, 2019. június 7. (Hozzáférés: 2019. június 14.)
  20. Újra indul a lőrinci erőmű? Magyar Nemzet, LVIII. évf. 191. sz. (1995. aug. 16.) 10. o.
  21. Küzdelem a jeges Dunán. Népszava, CX. évf. 20. sz. (1982. feb. 5.) 5. o.
  22. Csőfektetés a folyómederbe. Népszabadság, XLV. évf. 161. sz. (1987. júl. 10.) 7. o.
  23. Kiemelték a Dunából az elsüllyedt kutatóhajót. Népszabadság, XLV. évf. 166. sz. (1987. júl. 16.) 9. o.
  24. Dr. Domanovszky Sándor: A magyarországi közúti Duna-hidak acél felszerkezeteinek története - Különlenyomat a 40. Hídmérnöki Konferencia előadásainak kiadványából - 2000. (az úszódaruról: 8., 17., 65. old.) (online: library.hungaricana.hu)
  25. Holnapunk pillére. Új Magyarország, III. évf. 92. sz. (1993. ápr. 21.) 1. o.
  26. Megkezdődött a hajómentés. Vasárnapi Hírek, XIV. évf. 33. sz. (1998. aug. 16.) 3. o.
  27. Dunaújváros hajót épített. Népszabadság, LVI. évf. 300. sz. (1998. dec. 23.) 13. o.
  28. Türr István nevét kapta a bajai Duna-híd. Petőfi Népe, LIV. évf. 245. sz. (1999. okt. 20.) 10. o.
  29. Mária Valéria híd: helyén az első elem. Népszabadság, LIX. évf. 127. sz. (2001. jún. 1.) 1. o.
  30. Egy év múlva megindulhat a forgalom. Petőfi Népe, LVII. évf. 212. sz. (2002. szept. 11.) 9. o.
  31. Épül a dunaújvárosi híd. Népszabadság, LXIII. évf. 232. sz. (2005. okt. 4.) 7. o.
  32. Vég Márton: Összeért a Megyeri híd. 24 Óra, XIX. évf. 137. sz. (2008. jún. 13.) 7. o. Hozzáférés: 2019. jún. 14.
  33. Takács László, Sinkó Péter: Az északi vasúti híd korszerűsítési munkái, 49. Hídmérnöki konferencia előadásainak gyűjteménye, Lánchíd füzetek 10. - 2008. (online: library.hungaricana.hu)
  34. Kiemelték a léket kapott hajót. Népszava, CXXXVII. évf. 34. sz. (2010. feb. 10.) 16. o.
  35. Roncsmentesítés. Magyar Nemzet, LXXIV. évf. 115. sz. (2011. ápr. 28.) 17. o.
  36. Csepelen várakoznak a komáromi híd elemei. Civilhetes.net, 2018. augusztus 30. (Hozzáférés: 2019. június 11.)