Főmenü megnyitása

Latakia (arabul Al-اللاذقية) szíriai kikötőváros a Földközi-tenger partján, Latakia kormányzóságban.

Latakia
Latakia Collage.jpg
Latakia címere
Latakia címere
Közigazgatás
Ország Szíria
Kormányzóság Latakia
Kerület Latakia
Körzethívószám 041
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség700 000 fő (2009) +/-
Tszf. magasság0 m
Terület58 km²
Elhelyezkedése
Latakia (Szíria)
Latakia
Latakia
Pozíció Szíria térképén
é. sz. 35° 31′ 25″, k. h. 35° 47′ 30″Koordináták: é. sz. 35° 31′ 25″, k. h. 35° 47′ 30″
Latakia weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Latakia témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Aleppótól 186 km-re, a Dzsebel Anszárije hegyláncai között fekvő település.

TörténeteSzerkesztés

Az i. e. 4. században a város neve Iarimuta volt, melyet a görög írók Ramithanévvé formáltak. Az I. e. 300 körül Nagy Sándor egyik hadvezére, Szeleukosz Nikátor építette újjá és Laodikea néven nevezte el. A város I. e. 64-ben a római Syria Provincia része volt.

A II. évszázad végén Septimius Severus császár metropolisszá építette ki. Ekkor épültek oszlopsorokkal díszített utcái is.

A bizánci uralom alatt fontos püspöki székhely lett.

636-ban az iszlám arabok szíriai terjeszkedésekor Ubaida ibn al-Szamet al-Anszári foglalta el a várost, és ettől kezdve az al-Lázikija nevet viselte, melyet később a nyugati kiejtés ferdített Latakiává.

A keresztes háborúk idején hol a muszlimok, hol a franciák birtokolták.

1287-ben a mamelukok állították helyre, majd török megszállás alatt volt közel négyszáz évig. A mandátum időszakban pedig közvetlen francia irányítással területi központ volt.

Szíria függetlenné válásakor megyei jogú városi rangot kapott.

Latakia a szomszédos kikötőkkel szemben sokáig háttérbe szorult. Kikötője modernizálásához 1957-ben kezdtek hozzá, mely hamarosan a legfontosabb átrakodóhely lett Aleppó, és Észak- és Északkelet-Szíria számára.

A modern Latakia a hellenisztikus-római település maradványaira épült, a régi épületeiből, az antik metropolisból alig maradt mára valami, csak néhány régészeti emlék, és a Septimius Severius adományozta diadalív.

NevezetességekSzerkesztés

  • Diadalív
  • Dzsámi al-Maghrabi (nyugati mecset)

ForrásokSzerkesztés