Főmenü megnyitása

Latakia (arabul Al-اللاذقية) szíriai kikötőváros a Földközi-tenger partján, Latakia kormányzóságban.

Latakia
Latakia Collage.jpg
Latakia címere
Latakia címere
Közigazgatás
Ország Szíria
Kormányzóság Latakia
Kerület Latakia
Körzethívószám 041
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 700 000 fő (2009)
Tszf. magasság0 m
Elhelyezkedése
Latakia (Szíria)
Latakia
Latakia
Pozíció Szíria térképén
é. sz. 35° 31′ 25″, k. h. 35° 47′ 30″Koordináták: é. sz. 35° 31′ 25″, k. h. 35° 47′ 30″
Latakia weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Latakia témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Aleppótól 186 km-re, a Dzsebel Anszárije hegyláncai között fekvő település.

TörténeteSzerkesztés

Az i. e. 4. században a város neve Iarimuta volt, melyet a görög írók Ramithanévvé formáltak. Az I. e. 300 körül Nagy Sándor egyik hadvezére, Szeleukosz Nikátor építette újjá és Laodikea néven nevezte el. A város I. e. 64-ben a római Syria Provincia része volt.

A II. évszázad végén Septimius Severus császár metropolisszá építette ki. Ekkor épültek oszlopsorokkal díszített utcái is.

A bizánci uralom alatt fontos püspöki székhely lett.

636-ban az iszlám arabok szíriai terjeszkedésekor Ubaida ibn al-Szamet al-Anszári foglalta el a várost, és ettől kezdve az al-Lázikija nevet viselte, melyet később a nyugati kiejtés ferdített Latakiává.

A keresztes háborúk idején hol a muszlimok, hol a franciák birtokolták.

1287-ben a mamelukok állították helyre, majd török megszállás alatt volt közel négyszáz évig. A mandátum időszakban pedig közvetlen francia irányítással területi központ volt.

Szíria függetlenné válásakor megyei jogú városi rangot kapott.

Latakia a szomszédos kikötőkkel szemben sokáig háttérbe szorult. Kikötője modernizálásához 1957-ben kezdtek hozzá, mely hamarosan a legfontosabb átrakodóhely lett Aleppó, és Észak- és Északkelet-Szíria számára.

A modern Latakia a hellenisztikus-római település maradványaira épült, a régi épületeiből, az antik metropolisból alig maradt mára valami, csak néhány régészeti emlék, és a Septimius Severius adományozta diadalív.

NevezetességekSzerkesztés

  • Diadalív
  • Dzsámi al-Maghrabi (nyugati mecset)

ForrásokSzerkesztés