Rimini

város Olaszország Emilia-Romagna régiójában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. június 9.

Rimini (az ókori Ariminum) város Olaszország Emilia-Romagna régiójában (olaszul regione), Rimini megye (olaszul provincia) székhelye. Adriai-tengeri kikötő a Marecchia (az ókori Ariminus) és Ausa (Aprusa) folyók közti partszakaszon.

Rimini
Rimini címere
Rimini címere
Rimini zászlaja
Rimini zászlaja
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióEmilia-Romagna
MegyeRimini (RN)
FrazionékBellariva, Corpolò, Marebello, Miramare di Rimini, Rivabella, Rivazzurra, San Fortunato, San Giuliano a Mare, San Vito, Santa Aquilina, Santa Giustina, Torre Pedrera, Viserba, Viserbella
PolgármesterAndrea Gnassi (2011. május 31. – )
VédőszentGaudentius of Rimini
Irányítószám47921, 47922, 47923, 47924
Körzethívószám0541
Forgalmi rendszámRN
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség149 211 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség139 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság6,0 m
Terület135,71 km²
IdőzónaCET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 03′ 34″, k. h. 12° 34′ 06″44.059444°N 12.568333°EKoordináták: é. sz. 44° 03′ 34″, k. h. 12° 34′ 06″44.059444°N 12.568333°E
Elhelyezkedése Rimini térképén
Elhelyezkedése Rimini térképén
Rimini weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rimini témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Területe 134 km², Lakosainak száma 149 211 fő (2023. január 1.).[1].

Hagyományos iparágai a hajózás és a halászat és Riccione mellett a legnépszerűbb üdülőközpont az adriai riviérán.

Közigazgatásilag Rimini község része (olaszul frazioni): Bellariva, Corpolò, Marebello, Miramare di Rimini, Rivabella, Rivazzurra, San Fortunato, San Giuliano a Mare, San Vito, Santa Aquilina, Santa Giustina, Torre Pedrera, Viserba, Viserbella.

Védőszentje Szent Gaudentius.

Földrajza

szerkesztés

Rimini az Adriai-tenger partján, Emilia-Romagnarégió délkeleti részén fekszik. A város felett emelkedik a Covignano-domb, amely 152 méter magas.

 
A tengerpart látképe a kikötőből
 
Rimini tengerpartja télen

Rimini a San Marinóhoz legközelebb eső olasz város, amellyel egy, a második világháború után amerikai támogatással épített autóút köti össze. Az autóút az egykori Rimini-San Marino nemzetközi vasútvonal mentén épült, amelyet 1944-ben pusztított el a szövetségesek bombázása.

Története

szerkesztés

Az ókorban

szerkesztés
 
Tiberius hídja Riminiben.

A rómaiak a Kr. e. 3. században alapították az Ariminus folyó (a mai Mareccha) torkolatánál Ariminum kolóniát. A régiót korábban már etruszkok, italicus umberek, görögök és gallok is lakták. Alapításakor a be-betörő gallok elleni erőd volt, illetve ugródeszkaként szolgált a rómaiak számára a Pó-síkság meghódításához. A gallok a Kr. e. 6. században foglalták el, Kr. e. 283-ban elszenvedett vereségük után visszakerült az umberekhez, majd Kr. e. 263-ban római kolónia lett, amely fontos szerepet játszott a gall háborúkban.

Fontos római utak találkoztak itt: a tengeri és folyami hajózás útvonalai, illetve a Közép-Itáliát az észak-itáliai adriai parttal összekötő Via Flaminia, az északnyugatra elhelyezkedő Placentia (a mai Piacenza) felé tartó Via Aemilia és az egyil Via Popilia, amely szintén észak felé tartott.

A várost nem kerülte el a Római Köztársaság polgárháborúja. Mariushoz, majd Julius Caesarhoz volt hű. Caesar, átkelve a Rubiconon, Rimini fórumán (főterén) mondott beszédet légiói katonáinak.

A város sok császárkori műemlékkel rendelkezik. Augustus diadalívet, Tiberius hidat és amfiteátrumot építtetett Riminiben. A San Stefano templom megépíttetése Galla Placidia nevéhez fűződik. Rimini korai keresztény központ is volt, az egyház 359-ben fontos zsinatot tartott a városban.

A középkorban

szerkesztés
 
Sigismondo Malatesta, "Rimini farkasa", Piero della Francesca 1450-ben festett képe (Louvre).

Amikor 493-ban a gótok elfoglalták Riminit, a Ravennában ostrom alatt álló germán Odoakernek meg kellett adnia magát. Bizánc 553 és 554 közt vívott gót háborúja során Rimini többször cserélt gazdát. A közelében mért vereséget Narses kelet-római hadvezér 553-ban az alemannokra. Bizánc uralma alatt a Ravennai Exarchátus Pentapolisznak nevezett részéhez tartozott.

728-ban más városokkal együtt Liutprand lombard király foglalta el, de 735-ben ismét bizánci fennhatóság alá került. Kis Pippin frank uralkodó a Szentszéknek adományozta, a pápák és a császárok későbbi harcai közben azonban Rimini a császárok oldalán állt.

A 13. századot Riminiben a Bambacari és az Ansidei családok egymás elleni harca jellemezte. A 14. században önkormányzatot szerzett. Az ide települő vallásos rendek sok új konventet, templomot építettek, számos kiváló művésznek adva munkát. Giotto festészete inspirálta a 14. századi Rimini iskola létrejöttét.

A nemes családok versengéséből a Malatesták emelkedtek ki győztesként. Malatesta da Verucchio 1239-ben a város podestàja, azaz feudális ura lett és családja megszakításokkal egészen 1528-ig uralta a várost.

Későbbi története

szerkesztés

A 16. század elején Rimini, a pápai állam egyik városa, az apostoli legátus vezette önkormányzat vezetése alatt állt.

 
Rimini tengerpart.

A rimini gazdaság húzóágazata az idegenforgalom, és az e köré kiépült szolgáltatóipar. Nagy jelentőséggel bírnak az itt megrendezésre kerülő konferenciák és vásárok, amelyeknek Olaszország egyik legnagyobb konferencia-és vásárközpontja, a Rimini Fiera és a Palazzo dei Congressi ad otthont.

Idegenforgalom

szerkesztés

Rimini Európa legnagyobb üdülőközpontja.[forrás?] Tengerpartja igen széles, a víz pedig sekély, emiatt különösen alkalmas fürdőzésre. Az első fürdőhelyet 1843-ban építették. A 19. század végén a Secolo című milánói napilap kijelentette, hogy Rimini strandjai az első számúak egész Olaszországban, mind az éghajlat, mind a partszakasz szépsége, mind a lakosok vendégszeretete miatt. A tengerparton bicikliút is található, amely egy a jövőben valamennyi adria-parti településen áthaladó bicikliút, a Cicloviva adriatica egy szakasza.

Népesség

szerkesztés
A népesség alakulása 2017 és 2023 között
Lakosok száma
148 908
149 403
149 211
201720182023
Adatok: Wikidata

Infrastruktúra és közlekedés

szerkesztés

Riminit az A14-es autópályáról (Bologna-Taranto) közelíthetjük meg, amelynek két lejárója is van a városnál. Rimini a következő közutakon is elérhető:

A városban jól kiépített hálózatú és főidényben sűrűn közlekedő autóbusz hálózat működik. A parkolás az áprilistól szeptemberig tartó főidényben 0-24 órán át díjköteles.

Távolsága a nagyobb olasz városoktól

szerkesztés
Bari 560 km
Bologna 110 km
Firenze 160 km
Genova 420 km
Milánó 335 km
Nápoly 525 km
Palermo 1225 km
Róma 340 km
Torino 450 km
Velence 195 km
 
Rimini vasútállomása
 
Rimini Fiera vasútállomás

A városnak öt vasútállomása van: Stazione di Rimini, Stazione di RiminiFiera, Stazione di Rimini Miramare, Stazione di Rimini Viserba és Stazione di Rimini Torre Pedrera. Két vasútvonal halad át rajta: a Bologna–Ancona-vasútvonal és a Ferrara–Rimini-vasútvonal.

Repülőtér

szerkesztés
 
„Federico Fellini” Repülőtér

Rimininek egy nemzetközi repülőtere van, amely a régióban a második legfontosabb: a Federico Fellini nemzetközi repülőtér. Eredetileg katonai repülőtér volt. A város közelében találjuk Forlì (kb. 60 km), Bologna és Ancona repterét is.

A város szülöttei

szerkesztés

Testvérvárosok

szerkesztés

Fordítás

szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Rimini című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Ez a szócikk részben vagy egészben a Rimini című olasz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Rimini témájú médiaállományokat.