Louvre

Múzeum Párizsban

A Louvre Párizs központi részén, a Szajna jobb partján található nemzeti múzeum, a világ egyik legismertebb és 1793 óta a francia főváros legnagyobb kiállítóhelye.

Louvre
Épülete a piramissal
Épülete a piramissal
A múzeum adatai
Elhelyezkedés Párizs
Franciaország
Cím Palais Royal, Musée du Louvre, 75001 Paris, France
Alapítva 1793
Megnyílt 1793
Igazgató Henri Loyrette
Tulajdonos Ministry of Culture (France)
Fenntartó Service des Musées de France
Elhelyezkedése
Louvre (Párizs)
Louvre
Louvre
Pozíció Párizs térképén
é. sz. 48° 51′ 39″, k. h. 2° 20′ 09″Koordináták: é. sz. 48° 51′ 39″, k. h. 2° 20′ 09″
Világörökségi adatok
TípusKulturális helyszín
KritériumokI, II, IV
Felvétel éve1991
A Louvre weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Louvre témájú médiaállományokat.

Az európai képzőművészetek gyűjteménye mellett egyiptomi, iszlám, keleti, görög, római és etruszk emlékek is megtekinthetők.

TörténeteSzerkesztés

A Louvre Párizs egyik legismertebb középülete, amely mind architektúrája, mind a benne elhelyezett múzeum révén világhírű. Nevét a hagyomány szerint egy farkasvadász-kastélyról kapta (Lupara, Louverie).

Az első épületet ezen a helyen 1204-ben II. Fülöp Ágost királyi kastélynak építtette. A mai épület negyedrészét tevő várszerű épületet a 14. században V. Károly király gótikus stílusban átalakíttatta 1364 és 1380 között. I. Ferenc 1527-ben részben lebontatta és újjáépíttette, majd 1546-ban Pierre Lescot-t egy új, nagyszabású palota terveinek elkészítésével bízta meg; e munkák reneszánsz stílusú kivitelezése már II. Henrik korába esik. Később a terv mind nagyobb szabású lett és különösen Medici Katalin királyné volt az, aki az építkezést minden erejével előmozdította; Pierre Chambiges-zsal ö építtette a szajnai egyemeletes szárnyat (Petite Galerie), és ő kezdte meg a Tuileriák felé vezető Grande Galerie-t. XIII. Lajos korában kezdődött a Louvre nagyszabású, a réginek négyszeresére tervezett kiépítése (Lemercier), majd XIV. Lajos alatt nagy erővel folytatódott (Levau és Claude Perrault). Később, amikor XIV. Lajos érdeklődését Versailles foglalta le, a Louvre körül minden elcsöndesedett, mígnem I. Napóleon francia császár Percier és Fontaine által az épületet restauráltatta, s a Tuileriákkal új összekötő galériát létesíttetett. Az építkezés III. Napóleon császár alatt fejeződött be egy-egy hatalmas északi és déli pavillonnal, amelyek az „új“ Louvre-t alkotják, ellentétben a nagy keleti udvart körülzáró „régi“ Louvre-ral. A Visconti és Leufel építészek által megtervezett újjáépítés következtében a Louvre és a Tuileriák egyetlen óriási palotává tömörült, amelyben az udvartartás, a minisztériumok, a múzeum, a képtár, kertek, katonai dísztér, lovaglóiskola is elfértek. A Tuileriák palotájának leégése (1871) óta ma már a pénzügyminisztériumon kívül csak a múzeum van a Louvre-ban.

A Louvre architektúrája a reneszánsz kezdetei óta jóformán múzeuma a francia építészetnek és ha művészeti szempontból nem is egészen egységes, hatalmas arányai, gazdag és változatos architektúrája révén egyike az újabbkori építőművészet reprezentatív alkotásainak.

Panorámakép a Louvre-ról 1908-ból

Panorámakép a Louvre-ról 2006-ból (a Carrousel tértől kezdve)

A piramisSzerkesztés

 
A Louvre piramisa

A Louvre épülete által határolt téren a 20. században üvegpiramist emeltek acélból, alumíniumból és üvegből, amely 21,65 m magas, 35,4 m oldalhosszúsága 35,4 m és 666 üveglapból áll.

Ez utóbbi adat cáfolata:

„1983-ban az akkori francia elnök, François Mitterrand felkérte Ieoh Ming Pei, a neves kínai születésű amerikai építész tervezőirodáját a Louvre kibővítésére, modernizálására. Pei megtervezte az egyiptomi piramisokat idéző, acélból és üvegből alkotott modern építményt, amely ma is megosztja a párizsiakat. 1989-ben adták át a Louvre piramisát, amelynek magassága 21 méter, oldalhosszúsága 35 méter, üvegtábláinak száma pedig vitatott.

Dan Brown A Da Vinci-kód című sikerkönyve részben a Louvre-ban játszódik. A könyvben szerepel egy mondat, amely a piramis üvegtábláira vonatkozik. „…a piramist, Mitterrand elnök kifejezett kívánságára, pontosan 666 üvegtáblából építették – különös kívánság, amelyet széltében-hosszában tárgyaltak az összeesküvés-elmélet kedvelői, arra hivatkozva, hogy a 666 a Sátán száma.” (GABO Kiadó, 2004, ford. Bori Erzsébet).

Még a piramis elkészülte előtt, az 1980-as években kapott szárnyra az a városi legenda, hogy az építmény pontosan 666 üveglapból áll, főleg a modern, hideg acél-üveg monstrum ellenzői terjesztették előszeretettel az alkotás infernális voltát alátámasztó információt.

 
A Louvre homlokzata, a kép jobb alsó sarkában a piramis csúcsával

Hivatalosan ez a szám sehol sem jelenik meg. A Louvre múzeum tájékoztatása szerint a piramis összesen 673 üvegtáblából áll (603 rombusz alakú és 70 háromszög alakú, 2,1 cm vastagságú). I. M. Pei tervezőirodája úgy nyilatkozott, hogy a piramisban lévő üveglapok száma 698.

„Az ellentmondásos eredmények fényében természetesen többekben felmerült, hogy megszámolják a konstrukció üvegtábláit, de a számlálók eltérő eredményekre jutottak, így nincs elfogadott válasz egyelőre. A táblák száma azonban mindegyik számlálás során 666-nál több volt.”[1]

A Louvre-stílusSzerkesztés

A francia reneszánsz stílusnak az a fajtája, amely olasz minták némi utánzásával legkorábban keletkezett, és amelyet a Louvre-palotán különösen Pierre Lescot juttatott kifejezésre.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés