A Da Vinci-kód (regény)
A Da Vinci-kód (The Da Vinci Code) Dan Brown amerikai regényíró 2003-ban megjelent regénye, mely az év legnagyobb könyvsikere volt az Amerikai Egyesült Államokban. A mű több országban is a bestseller listák élére került. A Da Vinci-kódot sokan a felnőttek Harry Potterjeként jellemzik. Sok elemző szerint a Harry Potter regények óta ez az első könyv, amely ismét tömegeket késztetett olvasásra. Világszerte könyvklubok, olvasócsoportok, rajongói honlapok, újságcikkek foglalkoztak és foglalkoznak vele. A Da Vinci-kód nemcsak műfaja legsikeresebb könyve lett (2009-ig több mint 80 millió példányban kelt el),[1] hanem a legtöbb vitát kiváltó is. Mindazonáltal a mű az írója szerint sem akar több lenni annál, mint ami: egyszerű, szórakoztató olvasmány, krimi.
| A Da Vinci-kód | |
,_Shop_--_2013_--_3802.jpg) | |
| Szerző | Dan Brown |
| Eredeti cím | The Da Vinci Code |
| Ország |  USA |
| Nyelv | angol |
| Műfaj | krimi |
| Sorozat | Robert Langdon series |
| Előző |
|
| Következő | The Lost Symbol |
| Kiadás | |
| Kiadó | Doubleday Group (USA) Bantam Books (UK) |
| Kiadás dátuma | 2003 |
| Magyar kiadó | GABO Kiadó; Reader's Digest Kiadó |
| Magyar kiadás dátuma | 2004, 2005 |
| Fordító | Bori Erzsébet; Révbíró Tamás |
| Média típusa | könyv |
| Oldalak száma | 652 |
| ISBN | 963 9526 77 0; ISBN 963-9562-21-1 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz A Da Vinci-kód témájú médiaállományokat. | |
A történet
szerkesztés
A párizsi Louvre Nagy Galériájában meggyilkolják Jacques Saunière-t, az intézmény kurátorát, aki egyben a titkos Sion-rend nagymestere. Meztelen holttestére a Vitruvius-tanulmányt idéző alakzatban találtak rá, hasán egy saját vérével rajzolt pentagrammával. Gyilkosa egy Silas nevű albínó, az Opus Dei tagja, aki a szervezet vezetője, Aringarosa püspök és egy titokzatos Mester parancsára szedte ki a rend által őrzött Szent Grálhoz elvezető zárókő (clef de voûte) rejtekhelyét Saunière-ből és a rend másik három vezetőjéből, majd mindannyiukat megölte. Silas elmegy a megjelölt helyre, ott azonban nem talál semmit – Saunière és társai hazudtak.
Mindeközben a rendőrség a Louvre-ba rendeli Robert Langdon amerikai szimbólumkutatót, akinek éppen aznap este lett volna találkozója Saunière-rel. Az áldozat utolsó erőfeszítéseivel több – első látásra érthetetlen – üzenetet is hátrahagyott, köztük a következőt: Find Robert Langdon, vagyis meg kell találni Robert Langdont. Bezu Fache kapitány, a nyomozás vezetője ez alapján Langdont sejti a gyilkosság hátterében. Megérkezik az istennő szépségű, gyönyörű Sophie Neveu, Saunière unokája is (ezt azonban Fache-ék nem tudják róla), azzal az ürüggyel, hogy kriptográfusként (titkosírás-szakértőként) segíthet Saunière utolsó üzenetének megfejtésében. Valójában már érti az üzenetet, amely szerint neki kell megtalálnia Langdont, és azt is sejti, hogy mi Fache célja Langdonnal.
Megszökteti a férfit a Louvre-ből. Sophie és Langdon Saunière üzenetét követve a Zürichi Letéti Bankba megy, ahol meg is találják a zárókövet, egy cryptexet. A Leonardo da Vinci találmányának tulajdonított márványhenger egy ötbetűs kóddal nyílik, és üzenetet tartalmaz. Ha nem a megfelelő kódot használják, vagy feszegetni próbálják, a cryptexben lévő ecetes fiola eltörik, és az üzenet megsemmisül. Leonardo maga is a Sion-rend nagymestere volt.
Hosszas viszontagságok árán Sophie és Langdon eljutnak a Párizs melletti villájában élő Sir Leigh Teabinghez, a különc angol Grál-kutatóhoz, akitől azt remélik, hogy segítséget nyújthat a zárókő felnyitásához. Sophie-nak itt magyarázzák el, hogy a Grál, a Rózsa valójában nem más, mint Mária Magdolna, akit Jézus – ellentétben az egyház két évezredes, a „szent nőiséget” tagadó tanításával – feleségül vett, sőt számos gyermekük született; a templomos lovagrend, majd utóda, a Sion-rend Mária Magdolna csontjainak, a történetet alátámasztó dokumentumoknak és a krisztusi leszármazottaknak az őrzésére szerveződött. Sophie megdöbbenve fedezi fel a történet elemeit Leonardo festményein, például az Utolsó vacsorán. Silas betör a kastélyba, de megkötözik; nemsokára azonban a rendőrség is megérkezik, így Teabing magángépén Londonba menekülnek. Felnyitják a zárókövet, amelyben egy újabb, feleakkora cryptexet találnak, továbbá egy tekercset, amelyen a következő vers szerepel:
Londonban egy lovag, pápa tette sírba.
Munkája gyümölcsét szent harag torolta.
Sírján keress gömböt, noha úgysem leled.
A Rózsa méhének titkát súgja neked.
Ügyesen megszökve a repülőtéren már várakozó hatóságok elől, Langdonék a versbeli utalások alapján egy, a templomosok által épített londoni templomba mennek. Azonban Teabing komornyikja, Rémy Legaludec, valójában a Mester alkalmazottja, és kiszabadítja Silast, majd elviszi a cryptexet és – „túszként” – Teabinget. Langdon és Sophie rászánják magukat, és hívják a rendőrséget, majd megfejtik a verset (a „lovag” valójában Sir Isaac Newton, aki szintén a rend nagymestere volt) és elmennek Newton sírjához, a Westminsteri apátságba. Ott azonban már fegyverrel várja őket a Mester: Teabing. A kutató célja a Szent Grál megszerzése és az egyház titkainak leleplezése volt, ennek érdekében használta ki az Opus Deit és Silast is, a gyilkosságtól sem visszariadva. (Amikor már nem volt rá szüksége, Rémyt is megölte.) Langdon ügyes mozdulatokkal Teabing tudta nélkül felnyitja a cryptexet. Néhány perc múlva a rendőrség is megérkezik, és letartóztatják a kutatót.
Silas a rendőrökkel való lövöldözésben halálos sebesülést szerez. Sophie és Langdon a cryptexben talált információ alapján a skóciai Rosslyn nevű templomos kápolnába mennek, ahol meglelik Sophie nagyanyját és öccsét, akikről a lány eddig azt hitte, autóbalesetben meghaltak. (Saunière biztonságosabbnak látta, ha a család két külön helyen él, sőt Sophie és az öccse nem tudnak egymásról.) Langdon, átlátva a cryptexbeli üzenet mélyebb értelmét, a Louvre mélyén talál rá a Grálra – és jobbnak gondolja, ha annak mivolta és helye továbbra is titokban marad.
Rejtélyek és talányok
szerkesztés
A könyv nyomán társasjátékok, rejtvény- és kódfejtő körök is alakultak. A rajongókat olyan rejtélyek is foglalkoztatják, mint:
- Ki fogja a kést Az utolsó vacsora c. festményen?
- A Jézus mellett látható női alak valóban Mária Magdolna?
- A Mona Lisa rejtélyes nőalakja helyett valóban Leonardo festette-e önmagát?
- Lehet-e hamisítvány a Biblia?
- Hogyan kapcsolható össze a Vatikán és az Opus Dei?
- Mi is valójában a Szent Grál?
Kritikák
szerkesztés
Bár a könyv bevezetője szerint „minden a könyvben szereplő tény megtörtént és pontos”, a történetben szereplő pontatlanságok – esetenként pedig a szerző által kreált események – száma olyan nagy, hogy annak felsorolása is könyv méretű; többek között egy ilyen kiadvány a The Da Vinci Hoax (A Da Vinci-blöff). Ez természetesen csak akkor jelentett volna problémát, ha valaki a könyvet nem izgalmas krimiként, hanem tények forrásaként akarta volna kezelni. Azonban érthető a felháborodás, mert a könyv elején mégiscsak azt próbálja az író elhitetni az olvasóval, hogy minden dolog, helyszínleírás pontos a műben (a sok pontatlanság pedig egyértelműen megrengeti a mű igazságtartalmát), azonban a rengeteg pontatlanságról már csak azok szereznek tudomást, akik mélyebben foglalkoznak a témával.
A Harry Potterhez hasonlóan, a művet érő támadások nagy része a római katolikus egyháztól ered. Például Tarcisio Bertone bíboros szerint A Da Vinci-kódban leírtak olcsó hazugságok, így felszólította a katolikus könyvesboltokat, hogy vegyék le a könyvet polcaikról. A heves reakciók kiváltó oka, hogy a könyv közvetlenül is támadja a legfőbb katolikus dogmákat, például Jézus istenségét.
A római katolikus egyház haladó irányzatának véleménye szerint a regény egy érdekes krimi, ám valláskritikaként nem vehető komolyan, mivel (protestáns kulturális gyökerekkel rendelkező) írója figyelmen kívül hagyta a katolicizmus (az egyház dogmarendszerében is tükröződő) Szűz Mária iránti mély tiszteletét.
Nem csak a római katolikus egyház támadta élesen a könyvet: több alkalommal beperelték más könyvek szerzői azt állítva, hogy a szerző az ő munkájukat plagizálta a művében. Például Az abbé titka című, magyarul 1994-ben megjelent kötet szerzői és Lewis Perdue, a Isten lánya (1983) és A Da Vinci örökség (2000) című regények írója. Az utóbbi ügyben a New York-i bíróság 2005. augusztus 5-én kihirdetett ítélete szerint Dan Brown nem végzett másolást, tehát a műve egyedi. A művek között, mint más műveknél is találhatóak azonos szálak, de ez nem feltétlenül jelent plagizálást.
Az egyik kritikus szerint a regény leginkább Umberto Eco A Foucault-inga című művének felhígított, az amerikai piac által fogyaszthatóvá tett változatának tekinthető. Valójában Umberto Eco idézett műve nem teljesen azonos téma feldolgozása, és csak egy a témát szerepeltető tucatnyi könyv közül.
Magyarul
szerkesztés- A Da Vinci-kód. Regény; ford. Bori Erzsébet; Gabo, Bp., 2004
- A Da Vinci-kód; ford. Révbíró Tamás; Reader's Digest, Bp., 2005 (Reader's Digest válogatott könyvek)
- Akiva Goldsmanː A Da Vinci-kód. Illusztrált forgatókönyv. A film kulisszatitkai; előszó Dan Brown, Ron Howard, Brian Grazer, utószó John Calley; Gabo–Broadway Books, Bp.–New York, 2006
- A Da Vinci-kód; Bori Erzsébet ford. felhasználásával Turcsányi Jakab; Gabo, Bp., 2016
További könyvek és ellenkönyvek a témában
szerkesztés- Martin Lunn: A Da Vinci-kód megfejtése
- Simon Cox: A Da Vinci-kód feltörése
- Simon Cox: Dan Brown kézikönyv – A regények mögött rejtőző igazság
- Sandra Miesel – Carl E. Olson: A Da Vinci-blöff
- Sharan Newman: A Da Vinci-kód a történész szemével
- Bart D. Ehrman: Tények és tévedések A Da Vinci-kódban
Rajongói turizmus
szerkesztésA regényben szereplő szinte minden helyszín és minden műemlék, történelmi, vagy művészeti tárgy irányában „Da Vinci” turisták tömege indult el, önállóan és az utóbbi időkben már szervezetten Párizsba a Louvre-ba, Angliába a Westminsteri apátságba… A Da Vinci-kód megjelenése óta turisták hada lepte el a skóciai Rosslyn-kápolnát, melynek fenntartói a műemlék védelme érdekében már korlátozták az épület látogatását. A Mona Lisát viszont új és tágasabb helyre telepítették át.
Filmváltozat
szerkesztés
A világsikert aratott regény jogdíját 6 millió dollárért vette meg a Sony Pictures Entertainment, hogy filmet készítsen belőle. A filmadaptációt Ron Howard amerikai filmrendező stábja forgatta le 2005–2006-ban Tom Hanks, Audrey Tautou és Ian McKellen főszereplésével.
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztés
A könyvben előforduló kifejezések: Fibonacci-számok, Mithrász, aranymetszés és fi-szám, kereszténység, pápa, rózsavonal, Baphomet, félbehajtás, Château Villette, rózsakeresztesek
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ http://www.ujkonyvpiac.hu/hirek.asp?id=5051 Archiválva 2011. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben Nagy a nyomás az új Dan Brown-regényen (ujkonyvpiac.hu)
Források
szerkesztésTovábbi információk
szerkesztés
- davincikod.lap.hu
- Fekete J. József: A Da Vinci-kódról
- A Da Vinci-kód rajongói oldal
- Sipos Ete Zoltán (ref. lelkész): A hitelesség elárulása – történelmi-teológiai kritika a könyvről
