Főmenü megnyitása

Piacenza (latinul Placentia, a helyi emilia-romagnai nyelvjárásban Piasëinsa) város Olaszország északi részében, Emilia-Romagna régióban. Piacenza megye székhelye. Területe 118 km², lakossága 2004. december 31-ei adatok szerint 99 150.

Piacenza
Piazza dei Cavalli Piacenza.JPG
Közigazgatás
Ország Olaszország
MegyePiacenza megye
Irányítószám 29121–29122
Körzethívószám 0523
Forgalmi rendszám PC
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség102 355 fő (2017. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság61 m
Terület118,24 km²
Időzóna CET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Piacenza (Olaszország)
Piacenza
Piacenza
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 45° 03′, k. h. 9° 42′Koordináták: é. sz. 45° 03′, k. h. 9° 42′
Elhelyezkedése Piacenza megye térképén
Elhelyezkedése Piacenza megye térképén
Piacenza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Piacenza témájú médiaállományokat.
A piacenzai katedrális homlokzata

FekvéseSzerkesztés

A völgyében, Trebbia folyótól nyugatra, a Ligur Appeninek lábainál fekvő település.

TörténeteSzerkesztés

A rómaiak letelepedése előtt más népek éltek itt: közvetlenül előttük a folyó jobb partját a Trebbia és a Taro folyók közt a Gallia Cisalpinából származó gall törzs, az anamarik népesítették be..[2] Korábban Polübiosz szerint[3] „ezeket a síkságokat ősidőktől az etruszkok laktak”, mielőtt a gallok elragadták tőlük az egész Pó-síkságot. Bár Polubiosz szerint az etruszkok elhagyták a vidéket, talan egy részükre gondolt, mivel az etruszk kultúra a régióban fennmaradt egészen a rómaiak érkezése utánig. Később az egyik longobárd hercegség székhelye lett. 1126-ban szabad önkormányzata (kommunája) lett; majd a Lombard Liga tagjaként részt vett a Barbarossa Frigyes császár elleni harcokban. 1336-ban a Visconti család birtoka volt és a birtokukban maradt 1447-ig, majd a tizenhatodik század első felében először Franciaországhoz, majd a Pápai államhoz tartozott.

Piacenzában gyógyított pestises betegeket - és maga is itt gyógyult ki a kórból - a 14. században Szent Rókus.[4]

 
Sebastiano Ricci képe a múzeumból-

1732-től 1859-ig Bourbon uralom alatt volt, a napóleoni korszakban csatolták a Department of Taro Birodalomhoz, később Marie Louise birtoka lett.

Az 1848. május 10-i népszavazáskor Piacenza kérte bekebelezését a születő Olasz Királyságba. Az olasz városok közül egyhangú népszavazással elsőként lett annak része, kiérdemelve ezzel az Elsőszülött nevet.

NevezetességekSzerkesztés

LátnivalókSzerkesztés

  • Szent Antal bazilika (1278-1373) - gótikus stílusban, a tizenkettedik században épült. Orgonáját David Bergamo tervezte.
  • Santa Maria di Campagna bazilika - Reneszánsz stílusban épült. Az előtte fekvő téren II. Orbán pápa hirdette az első keresztes hadjáratot. A templom freskói közül Giovanni Antonio Sacchi freskói díszítik a kupolát és a két kápolnát a bal oldalon. Egyéb munkák a Galeazzo, Antonio, Giulio és Bernardino Campi, Camillo Procaccini, Guercino, Malosso, De Longe, Bibbiena, Stern és Avanzini. A templom Piacenza Alessio Tramello építész talán legnagyobb remekműve.
  • San Sisto templom - reneszánsz stílusban épült.
  • San Lorenzo templom - a tizennegyedik században épült.
  • San Donnino templom - román stílusban épült, homlokzatát 1889-ben felújították.
  • Szent Anna templom - a tizenkettedik századbann 1334 körül átépítették, amely otthont ad Jan Rocco, Giovanni Angelo Del Maino, 1534-ben fából készült szobrának.
  • Szent Eufémia Bazilika - román stílusban épült. Ebben a templomban temettek el a maradványait püspök Aldo Gabrielli da Gubbio püspöknek, aki az épület felszentelte. Található itt egy női alakot ábrázoló fából készült szobor is, melyet 1516-ban Giovanni Angelo Del Maino készített.
  • San Pietro templom, egykor a jezsuitáké volt.
  • Szent Brigid templom - (Írország védőszentje, Szent Brigitta) 826 és 850 között alapították. Az ír Szent Donatus püspök Fiesole itt adott otthont a ír zarándokoknak.
  • San Paolo templom - barokk stílusban épült. A templom egyszerű homlokzatú. A belső tér egyhajós hat oldalsó kápolnával. A templom freskói: Szent Pál meggyógyít egy fiút és San Biagio San Biagio üdvözölte a mennyben a Megváltó Giovanni Evangelista Draghi. Robert de Longe San Biagio vértanú. Egy névtelen tizennegyedik századi festő a Madonna és a gyermek Enthroned. Bartolomeo Di Pietro és Szentírás epizódok, Szent Pál a damaszkuszi úton. A freskók Luciano Ricchetti, a szószék Giovanni Leoni munkája.
  • Városháza - gótikus stílusban épült. 1281-ben Alberto Scoto Regent ghibellino nyomatékos kérésére építtette a város, melynek ma is igazi szimbóluma az épület.
  • Kormányzói Palota - a tizennyolcadik században, klasszicista stílusban Lothar Tomba által épült. Az épület ma a Kereskedelmi Kamara székhelye.
  • Palazzo dei Mercanti - a XVII században épült, jelenleg az önkormányzat székhelye.
  • Katolikus Egyetemen a Sacred Heart négy karral (Mezőgazdaság, közgazdaságtan, jog, oktatás), 2010 októberében jött létre.
  • Farnese palota - ma a Városi Múzeum Palazzo Farnese épülete. Benne a középkor, a reneszánsz, üveg és kerámia rész, amellett a Műcsarnok, a fegyvertár, a Kocsimúzeum, a Régészeti Múzeum és a Múzeum a Risorgimento.
  • A Természettudományi Múzeum
  • Ricci Oddi Gallery of Modern Art - amelyben több mint hétszáz alkotás található a tizenkilencedik századtól a mai napig.

Szintén fontosak a Városi Könyvtár Passerini-Landi és a Board of Alberoni. Az utóbbi hatalmas építészeti komplexum, ez egy művészeti galéria, egy obszervatórium, a Természettudományi Múzeum, a könyvtár és a San Lazzaro templom.

Híres piacenzaiakSzerkesztés

TestvérvárosaiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Istat. (Hozzáférés: 2017. szeptember 9.)
  2. Smith, William. Ananes, Dictionary of Greek and Roman Geography, illustrated by numerous engravings on wood. London: Walton and Maberly; John Murray (1854. november 11.)  Smith cites Polybius, Histories, Book II, sections 17 and 32.
  3. Histories II.17.
  4. a b c Szent Rókus

ForrásokSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Piacenza című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozásokSzerkesztés