Wikipédia

Piero della Francesca

olasz festő, matematikus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 4.

Piero della Francesca (Toszkána, Borgo San Sepolcro (ma Sansepolcro), 1420 k. – 1492. október 12.) a korai reneszánsz, az itáliai quattrocento festészetének mestere, matematikus és művészetelméleti író. Festményeit a letisztult humanizmus, a geometrikus formák használata és különösen a perspektíva és a rövidülések mesteri ábrázolása jellemzik.

Piero della Francesca
Önarcképe (részlet a Krisztus feltámadása című képről)
Önarcképe (részlet a Krisztus feltámadása című képről)
SzületettPiero di Benedetto dei Franceschi
1415[1][2][3][4]
Sansepolcro[5][6][4]
Elhunyt1492. október 12. (76-77 évesen)[5][7][4][8]
Sansepolcro[5][9][4]
Állampolgárságaolasz[10]
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Piero della Francesca témájú médiaállományokat.

Élete és művészete

szerkesztés

Életéről kevés adat maradt fent. Fiatalkorában valószínűleg a San Sepolcróban dolgozó sienai művészek egyikétől tanult. 1439 körül Piero Domenico Venezianóval a Santa Maria Nuova kórház freskóin dolgozott Firenzében. Szintén alkotott Riminiben, Ferrarában és Rómában, műveinek legtöbbje Arezzóban született. Az adatok szerint nagy szerepet játszhatott szülővárosa közéletében mint a városi tanács tagja. Giorgio Vasari szerint élete utolsó éveiben megvakult. Annyi bizonyos, hogy végrendeletét már 1487. július 5-én megírta, és későbbi műveiről nincs tudomásunk.

Több jelentős munkája, amelyekkel kivívta a kortársak elismerését, mára elveszett, elpusztult. Főleg freskói voltak a pusztulás veszélyének kitéve: a római faliképeit azért verték le, hogy Raffaello művének helyet készítsenek. Az arezzói Szent Ferenc-templomban viszont fennmaradt a Szent Kereszt legendáját ábrázoló freskósorozata, és szülővárosában a Krisztus feltámadása című freskója, amelynek monumentalitása, geometriai megszerkesztettsége szinte összefoglalása életművének.

A Szent Kereszt legendája della Francesca fő műve és az egyetemes freskóművészet egyik legjelentősebb remekműve. Elkészítése hosszú évekig tartott. A restaurálása 2001-ben, 15 évnyi munka után fejeződött be. Az elegáns vonalvezetés, a színvilág, a tiszta kompozíció és az alakok ünnepélyessége ma is lenyűgöző. Az egységesen komponált freskókon jól megfigyelhető nagyszerű emberábrázolása, jellegzetes, a reneszánsz szépségeszményt megtestesítő női figurái, méltóságteljes férfijai.

A Federico da Montefeltro urbinói herceg számára több festményt is készített, s ezek közül kiemelkedik Piero della Francesca két legismertebb alkotása, a hercegi párról készített portré. A Federico da Montefeltróról és Battista Sforzáról készült diptichon már egy új szemléletű portréfestés alkotása, és egyben a korai reneszánsz portréfestészetének csúcsa. A portrék hátoldalán a hercegi pár diadalmenetét ábrázolta a festő.

Piero della Francesca mindig mély érdeklődést mutatott a perspektíva és a geometria kérdései iránt, s vizsgálódásainak eredményét alkalmazta művein. Ő volt az első, aki a perspektíva problémáit a matematika segítségével oldotta meg. Kompozícióit a geometria törvényei és esztétikai törvényszerűségek szerint alkotta meg, s emellett a valóság realista ábrázolására, a reneszánsz szépségeszmény kifejezésére törekedett. Ez teszi őt a quattrocento művészetének egyik legjelentősebb mesterévé, aki olyan művészek hagyományait folytatta, mint Giotto és Masaccio, és aki utat mutatott cinquecento festőinek. Tanítványai közé tartozik Luca Signorelli és Pietro Perugino éppúgy, mint Luca Pacioli matematikus.

Művei

szerkesztés

Képei

szerkesztés
 
Szent beszélgetés (Sacra conversazione) – Mária Gyermekével, hat szenttel, négy angyallal és Federico da Montefeltro urbinói herceggel, Milánó, Galleria di Brera. Szűz Mária feje felett, az apszis kagylódíszére egy strucctojás van felfüggesztve, amely egyaránt szimbolizálhatja az univerzum négy elemét, a teremtést és a szeplőtelen fogantatást is[11]
  • Krisztus megkorbácsolása, 1460 körül, Urbino, Galleria Nazionale della Marche
  • Madonna della Misericordia (A könyörületesség Madonnája), 1445–1462, Sansepolcro, Palazzo Communale
  • Krisztus a keresztfán, Sansepolcro, Palazzo Communale
  • Amadi Jeromos donátor Szent Jeromos előtt, Velence, Gallerie dell’Accademia
  • Jézus megkeresztelése, 1442, London, National Gallery
  • Sigismondo Pandolfo Malatesta Szent Zsigmond előtt, 1451, freskó, Rimini, Tempio Malatestiano
  • A Szent Kereszt legendája, freskósorozat, 1466 körül, Arezzo, Szent Ferenc-templom[12]
  • Ádám halála
  • Salamon király és Sába királynőjének találkozása
  • Konstantin álma
  • Az igazi kereszt megtalálása
  • Hérakleiosz és Kroszroész csatája
  • Krisztus feltámadása, 1463, Sansepolcro, Palazzo Communale
  • Federico da Montefeltro, 1465–1466, Firenze, Uffizi
  • Battista Sforza, 1465–1466, Firenze, Uffizi
  • Mária gyermekkel és két angyallal, Urbino, Galleria Nazionale della Marche
  • Krisztus születése, London, National Gallery
  • A várandós Madonna, 1467 körül, Monterchi, temetőkápolna
  • Mária Magdolna, Arezzo, Szent Ferenc-templom
  • Senigalliai Madonna, Urbino, Galleria Nazionale della Marche
  • Szent beszélgetés – Mária gyermekével, hat szenttel, négy angyallal és Federico da Montefeltro urbinói herceggel, Milánó, Brera

Matematikai és geometriai munkái

szerkesztés
  • Tanulmány az abakuszról (Trattato d'Abaco),
  • Rövid könyv a szabályos testekről (Libellus de Quinque Corporibus Regularibus)
  • A festmények perspektívájáról (De Prospectiva Pingendi)

Képgaléria

szerkesztés
  •  
    Vízkereszt (1448-1450 k. National Gallery, London)
  •  
    Federico da Montefeltro és Battista Sforza portréja
  •  
    Jézus ostorozása, 1455-60 k., Urbínó

Szent Ferenc bazilika, Arezzo. A Legenda aurea (Arany legenda)[13] elbeszélés gyűjteményben lévő Megszentelt kereszt legendája című történetet elmesélő freskó főbb epizódjai: Sába királynőjének látogatása Salamonnál, Hérakleiosz bizánci császár csatája Koszroész perzsa királlyal, Constantinus álma, Constantinus győzelme Maxentius fölött, Helena császárné megtalálja a keresztet, A Szent Kereszt felmagasztalása.[14][15]

  •  
    Megszentelt kereszt legendáját elmesélő freskó faliképei az arezzói Szent Ferenc-templomban
  •  
    Ádám halála[16]
  •  
    Sába királynője letérdel a kereszt fája előtt
  •  
    Sába királynőjének látogatása Salamonnál
  •  
    Hérakleiosz csatája Koszroész perzsa királlyal epizód, Szent Ferenc-bazilika, Arezzo
  •  
    Constantinus álma
  •  
    Angyali üdvözlet
  •  
    Constantinus győzelme Maxentius fölött
  •  
    A zsidó Júdás kínzása
  •  
    Helena császárné megvizsgáltatja a három keresztet
  •  
    A Szent Kereszt felmagasztalása
 
A Wikimédia Commons tartalmaz Megszentelt kereszt legendáját elmesélő freskó faliképei az arezzói Szent Ferenc templomban témájú médiaállományokat.

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ Art UK. (Hozzáférés: 2015. október 14.)
  2. ↑ BeWeB. (Hozzáférés: 2021. február 13.)
  3. ↑ Union List of Artist Names (angol nyelven). Union List of Artist Names
  4. ↑ a b c d The Fine Art Archive
  5. ↑ a b c http://www.pierodellafrancesca.it/94/ITA/Biografia
  6. ↑ National Gallery of Art - Collection (angol nyelven)
  7. ↑ MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  8. ↑ Complete Dictionary of Scientific Biography
  9. ↑ RKDartists (holland nyelven)
  10. ↑ mutualart.com
  11. ↑ Titokzatosság a geometriában – Orosz István grafikusművész Piero della Francesca festményéről
  12. ↑ Elek Artúr: Piero della Francesca Arrezzóban, Nyugat, 1938. 2. szám, epa.oszk.hu
  13. ↑ Jacobus de Voragine: Legenda aurea mek.oszk.hu
  14. ↑ Kora reneszánsz festészet a 15. század közepén, tudasbazis.sulinet.hu
  15. ↑ A Legenda Aurea elbeszélése szerint az első teremtett embernek, Ádámnak a halála után, a nyelve alá teszik a paradicsomi életfa magját. Ez fává nő, amiből hidat vernek, Sába királynője észreveszi a híd fájának csodás erejét, letérdel előtte, majd Salamon udvarában megjövendöli, hogy ebből a fából készül Jézus keresztje. Nagy Konstantin császárt a kereszt jele segíti győzelemre. Szent Ilona császárné a fa keresésére indul, megtalálja, a perzsák elrabolják, de Hérakleiosz bizánci császár diadallal visszaviszi Jeruzsálembe.
  16. ↑ Lovas Borbála: Ádám a kereszt alatt - Az Érdy-kódex keresztlegendájára épülő szimbólumtörténeti elemző tanulmány

Források

szerkesztés
  • Németh Lajos: Piero della Francesca, 1958
  • A művészet története: A korai reneszánsz, Corvina
  • Az én múzeumom sorozat, Prokopp Mária: Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1975 ISBN 963-336-077-3

További információk

szerkesztés
 
A Wikimédia Commons tartalmaz Piero della Francesca témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Piero_della_Francesca&oldid=27311344”