Siena

város Olaszországban
Ez a szócikk az olasz városról szól. Az olasz megyét lásd a Siena megye cikk alatt.

Siena város és alapfokú közigazgatási egység, azaz község Olaszországban, Toszkána régióban, az azonos nevű megye székhelye; három összefüggő dombon fekszik, Firenzétől 70 kilométerre. A nagy idegenforgalmat lebonyolító kereskedő- és iskolaváros lakóinak száma 54 498. Európa egyik legnagyszerűbb gótikus városa. Sienát a hagyomány szerint Senus, Romulus unokaöccse alapította. Belvárosát az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.

Siena
Siena címere
Siena címere
Siena zászlaja
Siena zászlaja
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióToszkána
MegyeSiena
Polgármester Maurizio Cenni
Védőszent Ansanus
Irányítószám 53100, 53010
Körzethívószám 0577
Forgalmi rendszám SI
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség52 812 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség447 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság322 m
Terület118 km²
Időzóna CET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 19′ 06″, k. h. 11° 19′ 53″Koordináták: é. sz. 43° 19′ 06″, k. h. 11° 19′ 53″
Elhelyezkedése Siena térképén
Elhelyezkedése Siena térképén
Siena weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Siena témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Siena történelmi központja
Világörökség
A sienai dóm
A sienai dóm
Adatok
OrszágOlaszország
TípusKulturális helyszín
KritériumokI, II, IV
Felvétel éve1996

Nevének etimológiája szerkesztés

A sienai magaslaton először az etruszkok hoztak létre települést Saina/Seina néven. A római hódítás utána város neve Saena (Iulia v. Etruriae) lett. Mai olasz neve ebből ered. A középkorban létezett egy Senay formájú magyar névváltozata is.[2]

Eredetmondája szerkesztés

A helyi legenda szerint, amit először a 16. században jegyeztek le, a várost Remus fiai, Senius és Aschius(wd) alapították, miután apjuk megölése miatt el kellett hagyniuk Rómát. A két testvér egy fekete és egy fehér lovon menekült, ezért lett a város zászlaja és címere fekete-fehér. A város neve is Senius nevéből származik. Ez a legenda alapozza meg azt is, hogy a városban sokfelé saját jelképként ábrázolják a Romulust és Remust tápláló római nőstényfarkast.

Történelem szerkesztés

A várost a régészeti leletek tanúsága szerint az etruszkok alapították, Róma Augustus idején hódította meg. A római korban viszonylag jelentéktelen település maradt, mert az akkori fő kereskedelmi útvonalak elkerülték. A kereszténység is csak a 4. században ért el ide. A lombardok hódítása kedvező változást hozott a város számára, mivel akkoriban a régi római útvonalak, mint a Via Aurelia és a Via Cassia a bizánci támadások hatókörébe kerültek, így a lombard állam új, biztonságosabb utakat alakított ki északi területei és Róma között, amelyek Sienát is érintették. A kereskedelem fellendült, és a Rómába utazó zarándokok forgalma is jelentősen hozzájárult a város felvirágzásához.

A 7. században püspöki és lombard uralkodói székhely. A 9. században frank grófi birtok, Pipin és Nagy Károly idején sok frank lovagi család telepedett le és épített várat a környéken. Jelentős településsé a 12. században fejlődött. A 13. században mint császárpárti, azaz ghibellin város harcba keveredett a pápapárti, azaz guelf Firenzével, és azt 1260-ban Montapertinél le is győzte. Kereskedőtársaságaiknak – főleg a Buonsignoriknak – bukása miatt a város hanyatlásnak indult. Az 1348. évi pestisjárvány tovább súlyosbította helyzetét; azonban szellemi és művészeti vonzerejét megtartotta. 1399-ben Siena a milánói herceg (Gian Galeazzo) uralma alá került. A 1415. század fordulóján ismét önálló városállam, s virágzásnak indul. 1555-ben V. Károly német-római császár zsoldosai – 18 hónapnyi ostrom után – bevették a várost, majd néhány év múlva Siena I. Cosimo de’ Medici, Toszkána nagyhercege terjeszkedő politikájának esett áldozatul.

Kultúra szerkesztés

Építészet szerkesztés

Az ősi város mai arculata ugyanolyan, amilyennek a 13. és 14. században tervezték és formálták. Katedrálisát, a Santa Maria Assuntát a 12. század közepén kezdték építeni, Nicola és Giovanni Pisano részvételével. Oldalhomlokzata egyszerű fekete-fehér csíkozású márványburkolata tisztán megőrizte a középkori formákat. A jobb oldalhomlokzat mellett magasodik a pisai-lombard stílusú harangtorony. Gótikus temploma még a San Domenico-templom (13–15. század) és az 1326-ban alapított San Francesco-templom, amit a 17. század közepén barokk stílusban építenek át. A Piazza del Campón emelkedik – a 13. század végén–14. század elején épült, a háromosztatú, gótikus ablakokkal díszített, fölül pártázatos lőrésekkel koronázott téglaépítmény –, a Palazzo Pubblico (a városháza), ami mára múzeum. A város képtára – a Pinacoteca Nazionale – a Palazzo Buonsignori 14. századi gótikus épületében kapott helyet.

Festészet szerkesztés

Sienában alkotott Duccio di Buoninsegna, kinek fő műve a „Maesta”, melyet 13081311 között festett és a dóm főoltárára szánt. Egyik oldala a trónoló Madonnát, a másik Krisztus életének történetét ábrázolja. Simone Martini és Pietro Lorenzetti gótikus iskolát alapított a városban; finom vonalvezetésük és gondosan válogatott színárnyalataik a városháza festményein tanulmányozhatók; később itt dolgozott Giovanni di Paolo Rucellai és Sassetta. Reneszánsz vonások jelennek meg Jacopo della Querciának a Fonte Gaiához készített reliefjein (14091419).

Szobrászat szerkesztés

A Battistero San Giovanni (gótikus keresztelőkápolna, 13171380) közepén álló márvány keresztelőmedencét Jacopo della Quercia tervezte az 1420-as években késő gótikus-kora reneszánsz stílusban. A domborműveket is ő, valamint Lorenzo Ghiberti és Donatello készítette. Domenico Beccafumi, a manierista stílusú művész nem kis részt vállalt a katedrális kövezetének végső kialakításában.

Palio szerkesztés

A város idegenforgalmának és kulturális életének legjelentősebb rendszeres eseménye az évente legalább két alkalommal megrendezésre kerülő sienai palio, azaz a középkori eredetű, különleges, kosztümös lovasverseny a város történelmi központjában. A számos hasonló olaszországi palio-rendezvény közül ez vonzza a legtöbb látogatót.

Demográfia szerkesztés

Sport szerkesztés

Labdarúgó csapata az AC Siena, amely az A osztályban játszik.

Kosárlabda-csapata a Montepaschi Mens Sana Basket Siena Archiválva 2008. június 8-i dátummal a Wayback Machine-ben, amely 1994 óta játszik az A ligában. A középmezőnyben töltött első évek után, mára az olasz bajnokság, és Európa meghatározó csapata lett. Legjobb eredményei: Saporta Kupa-győztes (2001-02), háromszoros olasz bajnok (2003-04, 2006-07, 2007-08), háromszoros olasz Szuper Kupa-győztes (2004-05, 2006-07, 2007-08), Euroliga 3. hely (2007-08), Euroliga 4. helyezett (2003-04).

Közlekedés szerkesztés

Siena több fontos főút találkozásánál fekszik. Firenze felé az RA3 autópálya kapcsolja össze a várost az A1-es autópályával. Róma az SS73, majd SS326 2x2 sávos kiépítés alatt lévő úton keresztül az A1-es autópálya felé érhető el. A nehézgépjármű forgalom elől a település területét védik, ezért számukra az elkerülő utat kell igénybe venni. Sienaban 15 viszonylatban közlekednek helyijáratos autóbuszok. A történelmi városnegyedben kisbuszok szállítják az utasokat.

A város regionális jelentőségű repülőtere Sovicille településen (Ampugnano területén) található. A vasútvonalak közül csak helyi regionális vasútvonal találhatóak Empoli, Chiusi és Grosseto viszonylatban.

A parkolás a városfal környezetében felfestett jelentős számú fizetős parkolózónában lehetséges.

Testvérvárosai szerkesztés

A város szülöttei szerkesztés

 
Plautilla Nelli: Sziénai Szent Katalin

Jegyzetek szerkesztés

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Siena című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés

További információk szerkesztés