Pisa (település)

város Olaszországban

Pisa (IPA: [' pi:za]; hallgasd) Pisa megye és az érsekség székhelye, az egyik legrégebbi olasz város. A Tirrén-tengertől 7,5 kilométerre fekszik az Arno folyó két partján, amelyen több hídja is van, például a Ponte di Mezzo, a Ponte alla Fortezza, a Ponte di Solferino, a Ponte di Ferro vagy a vasúti híd. 1881-ben 53 957, 1893-ban a becslések szerint 62 400, 2005-ben már 90 482 lakosa volt.

Pisa
Pisa - veduta dall'aereo 4.JPG
Pisa címere
Pisa címere
Pisa zászlaja
Pisa zászlaja
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióToszkána
MegyePisa (PI)
Polgármester Paolo Fontanelli
Védőszent
  • Rainerius (június 17.)
  • Bona of Pisa (Május 29.)
Irányítószám 56100
Körzethívószám 050
Forgalmi rendszám PI
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség90 118 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség462 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság4 m
Terület185 km²
Időzóna CET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Pisa (Olaszország)
Pisa
Pisa
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 43° 43′, k. h. 10° 24′Koordináták: é. sz. 43° 43′, k. h. 10° 24′
Elhelyezkedése Pisa térképén
Elhelyezkedése Pisa térképén
Pisa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pisa témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

Pisa Kr. e. 179-ben lett római gyarmat, kikötője ekkor csak 2 kilométernyire volt a várostól. Miként a többi észak-olaszországi városok, fölváltva a gótok, longobardok, frankok birtokában volt. Önállóságát megszerezvén, gyorsan fölvirágzott, különösen amikor versenytársát, Amalfit a normannok segítségével 1137-ben földúlta. A guelf és ghibellin háborúkban mindig a császár pártján állott. A Hohenstaufok bukása maga után vonta a ghibellin város bukását is, amikor a genovaiak Oberto Doria vezetése alatt 1284. augusztus 6-án Meloriánál hajóhadát megsemmisítették. Ehhez járultak belső súrlódások és viszályok is. Hosszas küzdelem után végül 1399-ben a Viscontiak birtokába jutott, akik 1405-ben eladták Firenzének. Még egyszer megkísértette Pisa Firenze ellenében függetlenségét kivívni; ebben őt VIII. Károly francia király is támogatta, de elkeseredett küzdelem után 1509-ben kénytelen volt magát újra megadni. Ekkor azután gyorsan hanyatlásnak indult. Így tehát Pisa, bár a 11. században 150 000 lakosa volt, 1625-ben már csak 15 600-at számlált.

NépességSzerkesztés

KözigazgatásSzerkesztés

Kerületek:

  • Marina di Pisa
  • Tirrenia
  • Calambrone
  • Barbaricina
  • Riglione
  • Oratoio
  • Putignano
  • San Piero a Grado
  • Coltano
  • Sant’Ermete

LátnivalókSzerkesztés

Fő szócikk: Dóm tér (Pisa)

A város központja a Piazza dei Miracoli vagy Piazza del Duomo (Dóm-tér).

  • Pisai ferde torony (Torre pendente): A torony építése 200 évig tartott és három szakaszban történt. A fehér márványból készült harangtorony első szintjének építése 1173. augusztus 9-én kezdődött. A szintet klasszikus oszlopfőkkel díszített oszlopok szegélyezik. Az építész személyazonossága mindmáig vitatott. Sok éven át a tervezést Guglielmónak és Pisanónak tulajdonították.
 
A pisai dóm mellett álló nevezetes ferde torony, a templom harangtornya
  • Dóm (Dom Santa Maria Assunta): A Szűz Máriának szentelt dóm építése 1064-ben kezdődött. Az építész Buscheto volt; őt tekintik a pisai román stílus megteremtőjének. A belső mozaikok erős bizánci hatást tükröznek, míg a boltívek az iszlám művészet hatására utalnak. A homlokzat szürke márványból, illetve színes márvánnyal díszített fehér kőből készült. A mester a középső ajtón levő felirat szerint egy bizonyos Rainaldo volt.
  • Baptisterium: Ez Olaszországban a legnagyobb keresztelőkápolna: a kerülete 107,25 méter. Ha beszámítjuk a tetején levő Keresztelő Szent János szobrot, akkor néhány centiméterrel meghaladja a ferde torony magasságát. A román stílusú kerek építmény alapkövét 1153 augusztusában tették le. Az építész neve Diotosalvi magister. A befejezés a 14. századig váratott magára. A kápolna kupoláján 13. századi aranymozaik található.
  • A temető márványfala (Camposanto Monumentale): Azt mondják, hogy a fallal körülvett temető egy hajórakomány szentelt föld köré épült, amelyet a negyedik keresztes hadjárat során Ubaldo de’ Lanfranchi püspök hozott a Golgotáról. Maga az épület egy évszázaddal később épült: 1278-ban kezdte el Giovanni di Simone építész. Csak 1464-ben fejezték be.

További látnivalók:

GazdaságSzerkesztés

SportSzerkesztés

Híres emberekSzerkesztés

 
Galileo Galilei

TudósokSzerkesztés

SzépirodalomSzerkesztés

Vallás képviselőiSzerkesztés

Történelmi hősökSzerkesztés

PolitikusokSzerkesztés

MűvészekSzerkesztés

ZeneSzerkesztés

FilmművészekSzerkesztés

SportolókSzerkesztés

ÉghajlataSzerkesztés

Pisa éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)17,621,024,027,930,935,037,838,836,230,224,020,438,8
Átlagos max. hőmérséklet (°C)11,412,615,217,822,226,029,429,525,720,915,311,819,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)2,22,54,47,210,714,116,717,214,310,76,13,49,2
Rekord min. hőmérséklet (°C)−13,8−8,4−8,2−3,22,85,88,88,23,80,3−7,2−7,2−13,8
Átl. csapadékmennyiség (mm)635860896248254910214012474894
Havi napsütéses órák száma105122152192242267316279219177111932275
Forrás: Servizio Meteorologico (temperature and precipitation data 1971–2000)[2] , Servizio Meteorologico (relative humidity and sun data 1961–1990)[3]

TestvértelepülésekSzerkesztés

PanorámaSzerkesztés

Pisa egy képe

JegyzetekSzerkesztés

  1. Popolazione Residente al 1° Gennaio 2018. Istat. (Hozzáférés: 2019. március 16.)
  2. PISA/S.GIUSTO. Servizio Meteorologico. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.)
  3. S. Giusto Tabella CLINO 1961–1990 Pisa. Servizio Meteorologico. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

MultimédiaSzerkesztés