Főmenü megnyitása

Pisa (település)

város Olaszországban

Pisa (IPA: [' pi:za]; hallgasd) Pisa megye és az érsekség székhelye, az egyik legrégebbi olasz város. A Tirrén-tengertől 7,5 kilométerre fekszik az Arno folyó két partján, amelyen több hídja is van, például a Ponte di Mezzo, a Ponte alla Fortezza, a Ponte di Solferino, a Ponte di Ferro vagy a vasúti híd. 1881-ben 53 957, 1893-ban a becslések szerint 62 400, 2005-ben már 90 482 lakosa volt.

Pisa
Pisa - veduta dall'aereo 4.JPG
Pisa címere
Pisa címere
Pisa zászlaja
Pisa zászlaja
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióToszkána
MegyePisa (PI)
Polgármester Paolo Fontanelli
Irányítószám 56100
Körzethívószám 050
Forgalmi rendszám PI
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség89 745 fő (2016. jún. 30.)[1] +/-
Népsűrűség462 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság4 m
Terület185 km²
Időzóna CET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Pisa (Olaszország)
Pisa
Pisa
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 43° 43′, k. h. 10° 24′Koordináták: é. sz. 43° 43′, k. h. 10° 24′
Elhelyezkedése Pisa térképén
Elhelyezkedése Pisa térképén
Pisa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pisa témájú médiaállományokat.

ÉghajlataSzerkesztés

Pisa éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)17,621,024,027,930,935,037,838,836,230,224,020,438,8
Átlagos max. hőmérséklet (°C)11,412,615,217,822,226,029,429,525,720,915,311,819,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)2,22,54,47,210,714,116,717,214,310,76,13,49,2
Rekord min. hőmérséklet (°C)−13,8−8,4−8,2−3,22,85,88,88,23,80,3−7,2−7,2−13,8
Átl. csapadékmennyiség (mm)635860896248254910214012474894
Havi napsütéses órák száma105122152192242267316279219177111932275
Forrás: Servizio Meteorologico (temperature and precipitation data 1971–2000)[2] , Servizio Meteorologico (relative humidity and sun data 1961–1990)[3]


TörténeteSzerkesztés

Pisa Kr. e. 179-ben lett római gyarmat, kikötője ekkor csak 2 kilométernyire volt a várostól. Miként a többi észak-olaszországi városok, fölváltva a gótok, longobardok, frankok birtokában volt. Önállóságát megszerezvén, gyorsan fölvirágzott, különösen amikor versenytársát, Amalfit a normannok segítségével 1137-ben földúlta. A guelf és ghibellin háborúkban mindig a császár pártján állott. A Hohenstaufok bukása maga után vonta a ghibellin város bukását is, amikor a genovaiak Oberto Doria vezetése alatt 1284. augusztus 6-án Meloriánál hajóhadát megsemmisítették. Ehhez járultak belső súrlódások és viszályok is. Hosszas küzdelem után végül 1399-ben a Viscontiak birtokába jutott, akik 1405-ben eladták Firenzének. Még egyszer megkísértette Pisa Firenze ellenében függetlenségét kivívni; ebben őt VIII. Károly francia király is támogatta, de elkeseredett küzdelem után 1509-ben kénytelen volt magát újra megadni. Ekkor azután gyorsan hanyatlásnak indult. Így tehát Pisa, bár a 11. században 150 000 lakosa volt, 1625-ben már csak 15 600-at számlált.

NépességSzerkesztés

KözigazgatásSzerkesztés

Kerületek:

  • Marina di Pisa
  • Tirrenia
  • Calambrone
  • Barbaricina
  • Riglione
  • Oratoio
  • Putignano
  • San Piero a Grado
  • Coltano
  • Sant'Ermete

LátnivalókSzerkesztés

Fő szócikk: Dóm tér (Pisa)

A város központja a Piazza dei Miracoli vagy Piazza del Duomo (Dóm-tér).

  • Pisai ferde torony (Torre pendente): A torony építése 200 évig tartott és három szakaszban történt. A fehér márványból készült harangtorony első szintjének építése 1173. augusztus 9-én kezdődött. A szintet klasszikus oszlopfőkkel díszített oszlopok szegélyezik. Az építész személyazonossága mindmáig vitatott. Sok éven át a tervezést Guglielmónak és Pisanónak tulajdonították.
 
A pisai dóm mellett álló nevezetes ferde torony, a templom harangtornya
  • Dóm (Dom Santa Maria Assunta): A Szűz Máriának szentelt dóm építése 1064-ben kezdődött. Az építész Buscheto volt; őt tekintik a pisai román stílus megteremtőjének. A belső mozaikok erős bizánci hatást tükröznek, míg a boltívek az iszlám művészet hatására utalnak. A homlokzat szürke márványból, illetve színes márvánnyal díszített fehér kőből készült. A mester a középső ajtón levő felirat szerint egy bizonyos Rainaldo volt.
  • A temető márványfala (Camposanto Monumentale): Azt mondják, hogy a fallal körülvett temető egy hajórakomány szentelt föld köré épült, amelyet a negyedik keresztes hadjárat során Ubaldo de' Lanfranchi püspök hozott a Golgotáról. Maga az épület egy évszázaddal később épült: 1278-ban kezdte el Giovanni di Simone építész. Csak 1464-ben fejezték be.

További látnivalók:

GazdaságSzerkesztés

SportSzerkesztés

Híres emberekSzerkesztés

 
Galileo Galilei

TudósokSzerkesztés

SzépirodalomSzerkesztés

Vallás képviselőiSzerkesztés

Történelmi hősökSzerkesztés

PolitikusokSzerkesztés

MűvészekSzerkesztés

ZeneSzerkesztés

FilmművészekSzerkesztés

SportolókSzerkesztés

TestvértelepülésekSzerkesztés

PanorámaSzerkesztés

Pisa egy képe

JegyzetekSzerkesztés

  1. Istat, http://demo.istat.it/bilmens2016gen/index02.html
  2. PISA/S.GIUSTO. Servizio Meteorologico. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.)
  3. S. Giusto Tabella CLINO 1961–1990 Pisa. Servizio Meteorologico. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

MultimédiaSzerkesztés