Pisai ferde torony
A pisai ferde torony (olaszul: Torre pendente di Pisa) vagy egyszerűen pisai torony (olaszul: La Torre di Pisa) ferde torony Pisa városában, Olaszország Toszkána régiójában. A torony Pisa katedrálisának harangtornya.
|
A pisai Dóm tér világörökségi helyszín része |
| Pisai ferde torony | |
 | |
.jpg) | |
| Település | Pisa |
| Cím |  Olaszország, Toszkána, Pisa |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1173–1372 |
| Megnyitás | 1373 |
| Rekonstrukciók évei | 1990–2001 |
| Építési stílus | román építészet |
| Felhasznált anyagok | márvány, kő |
| Védettség | világörökség |
| Építész(ek) | Bonanno Pisano |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület |
|
| Tulajdonos | Opera della Primaziale Pisana |
| Szolgáltatások |
|
| Alapadatok | |
| Tszf. magasság | 210 m |
| Magassága | 56,7 m |
| Alapterület | 500 m² |
| Egyéb jellemzők | |
| Emeletek száma | 8 |
| Különlegességek | a legismertebb ferde torony |
| Elhelyezkedése | |
 Pisai ferde torony
Pozíció Olaszország térképén
| |
 é. sz. 43° 43′ 23″, k. h. 10° 23′ 48″43.723056°N 10.396667°EKoordináták: é. sz. 43° 43′ 23″, k. h. 10° 23′ 48″43.723056°N 10.396667°E | |
 | |
| Pisai ferde torony weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pisai ferde torony témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A katedrális mögött álló torony a pisai Dóm tér (Piazza del Duomo) harmadik legrégebbi épülete a katedrális és a keresztelőkápolna után.
Története
szerkesztésA torony alapja körül végzett ásatások szerint ezen a helyen az ókorban egy etruszk szentély volt.
A torony építése 200 évig tartott és három szakaszban történt. A fehér márványból készült harangtorony első szintjének építése 1173. augusztus 9-én kezdődött, a jólét és katonai sikerek korszakában. A szintet klasszikus oszlopfőkkel díszített oszlopok szegélyezik.
Az építész személyazonossága mindmáig vitatott. Sok éven át a tervezést Guglielmo és Bonanno Pisanónak tulajdonították. Bonanno Pisano 1185-ben elhagyta Pisát és Szicíliába költözött, csak meghalni tért vissza szülővárosába. A torony lábánál elhelyezett szarkofágját csak 1820-ban találták meg. Manapság azonban úgy tartják, hogy a torony építését egy másik pisai építész, Diotisalvi kezdte el.[1][2]
Miután a harmadik emelet is megépült 1178-ban, a torony megsüllyedt a talaj gyengesége miatt. Építése száz évig szünetelt, mivel a pisaiak folyton hadban álltak Genovával, Luccával és Firenzével. Ezalatt az idő alatt a talaj némiképpen leülepedett. 1198-ban néhány órát helyeztek el a félkész tornyon.
1272-ben az építkezést Giovanni di Simone, a Camposanto építésze újraindította. További négy emeletet építettek, olyan szögben, hogy kiegyensúlyozza az elhajlást. Az építkezést 1284-ben ismét leállították, amikor a pisaiak vereséget szenvedtek a genovaiaktól a meloriai csatában.
Az utolsó emeletet 1372-ben fejezték be, és ekkor állították fel a harangokat is. Hét harang van, a zenei skála minden hangjának egy. A legnagyobbat 1655-ben állították fel.
Úgy tartják, hogy Galileo Galilei két különböző tömegű ágyúgolyót dobott le a toronyból, hogy bebizonyítsa, az esési sebesség nem függ a tömegtől. Noha ezt a történetet Galileo egy tanítványa terjesztette, ma már legendának minősítik.
1838-ban Alessandro Della Gherardesca építész kiásatott egy utat a torony körül, hogy a torony alapja ismét láthatóvá váljon; ez ismét növelte az elhajlást.
Benito Mussolini elrendelte, hogy a tornyot ki kell egyenesíteni, ezért betont öntöttek az alapozásába. A torony ettől tovább süllyedt a lágy talajba.
A második világháború alatt az amerikai hadsereg majdnem minden pisai tornyot lerombolt. Tervezték a ferde torony felrobbantását is, de egy az utolsó pillanatban érkezett parancs megelőzte a rombolást.
1964-ben az olasz kormány segítséget kért, hogy megelőzzék a torony leomlását. Egy nemzetközi csoport (mérnökök, matematikusok és történészek) állt össze, hogy megbeszéljék a stabilizálás módszereit. Húszévnyi munka után, 1990 januárjában a tornyot lezárták a nagyközönség elől. A harangokat elszállították, hogy a terhelés csökkenjen és biztonsági okokból a torony körüli házakat is kiürítették. Tízévnyi restaurálás kezdődött, amely során erős acélsodronyokkal biztosították az építményt, és a talapzat alatt 44 centiméterrel elhelyezett többtonnányi súlyokkal megállították a dőlést. 2001. december 15-én a tornyot ismét megnyitották a látogatók számára. Az akkori nyilatkozatok szerint a torony további 300 évig stabil marad, sőt azóta csökkent is néhány centiméterrel a dőlése egy 2018-as mérés szerint.[3]
Újabb kutatások szerint a torony földrengésekkel szembeni ellenállása ugyanannak a laza talajnak köszönhető, amely a ferdeségét okozta.[4]
Leírása és adatai
szerkesztésMagassága 55,86 m az alacsonyabb oldalon, és 56,7 m a magasabb oldalon. Alapjának külső átmérője 15,484 m, belső átmérője pedig 7,368 m. Fala az alapnál 4,09 m vastag, a tetején 2,48 m. Az építmény tömegét 14 500 tonnára becsülik. A toronynak 296 vagy 294 lépcsőfoka van, a hetedik emeleten két kisebb fok található az észak felé néző lépcsőházban.
Bár függőlegesnek kéne lennie, már nem sokkal az építés kezdetének éve, 1173 után elkezdett dőlni délkelet felé a rosszul lefektetett alapok és a laza alréteg miatt, ami lehetővé tette, hogy elmozduljon egy irányba. A torony jelenleg délkelet felé dől. Dőlésszöge az 1990-es mérés szerint 5,5 fok volt,[5][6][7] mára viszont ez az adat 3,99 fokra csökkent.[8] Ez azt jelenti, hogy a torony teteje 3,9 méterrel mozdult el a függőlegestől.[j 1]
Harangjai
szerkesztésHét haranggal rendelkezik, amelyek hangjai megegyeznek a zenei skála hét hangjával.
| # | Név | Öntés éve | Öntötte | Tömeg |
|---|---|---|---|---|
| 1 | L’assunta | 1654 | Giovanni Pietro Orlandi | 3620 kg |
| 2 | il Crocifisso | 1572 | Vincenzo Possenti | 2462 kg |
| 3 | San Ranieri | 1719–21 | Giovanni Andrea Moreni | 1448 kg |
| 4 | La Terza | 1473 | 300 kg | |
| 5 | La Pasquereccia | 1262 | Lotteringo | 1014 kg |
| 6 | il Vespruccio | 1501 | Nicola di Jacopo | 1000 kg |
| 7 | Del Pozzetto | 1606 | 652 kg |
Galéria
szerkesztés-
Bejárati ajtó a harangtoronyhoz -
Galileo Galilei kísérleteinek emléktáblája -
Külső loggia -
Belső lépcsősor a hatodik és hetedik emelet között -
Belső lépcsősor a hetedik és nyolcadik (legfelső) emelet között -
Kilátás a tetőről -
Assunta-harang -
Pasquareccia-harang
Megjegyzések
szerkesztés- ↑ tan(3,99 fok) * (55,86 m + 56,70 m)/2 = 3,9 m
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The leaning towers of Pisa (Fun Facts). [2013. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 19.)
- ↑ Who built the Leaning Tower of Pisa?
- ↑ Négy centiméterrel egyenesebb lett a pisai ferde torony (hvg.hu, 2018. november 21.)
- ↑ Meglepő dolog derült ki a pisai ferde toronyról (Napi.hu, 2018. május 9.)
- ↑ „EUROPE | Saving the Leaning Tower”, BBC News, 2001. december 15. (Hozzáférés: 2009. május 9.) (angol nyelvű)
- ↑ Tower of Pisa (angol nyelven). Archidose.org, 2001. június 17. [2009. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 9.)
- ↑ Leaning Tower of Pisa (tower, Pisa, Italy) - Britannica Online Encyclopedia (angol nyelven). Britannica.com. (Hozzáférés: 2009. május 9.)
- ↑ E la Torre di Pisa non oscilla più (olasz nyelven). Scienze.TV, 2008. május 28. [2012. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 9.)
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Leaning Tower of Pisa című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
