Pisai ferde torony

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. szeptember 17.

A pisai ferde torony (olaszul: Torre pendente di Pisa) vagy egyszerűen pisai torony (olaszul: La Torre di Pisa) ferde torony Pisa városában, Olaszország Toszkána régiójában. A torony Pisa katedrálisának harangtornya.

 A pisai Dóm tér
világörökségi helyszín része
Pisai ferde torony
TelepülésPisa
Cím Olaszország, Toszkána, Pisa
Építési adatok
Építés éve1173–1372
Megnyitás1373
Rekonstrukciók évei1990–2001
Építési stílusromán építészet
Felhasznált anyagokmárvány,
Védettségvilágörökség
Építész(ek)Bonanno Pisano
Hasznosítása
Felhasználási terület
  • steeple
  • church tower
  • ferde torony
TulajdonosOpera della Primaziale Pisana
Szolgáltatások
  • ruhatár
  • levéltárépület
  • fotóarchívum
  • könyvtár
  • restoration laboratory
  • könyvesbolt
Alapadatok
Tszf. magasság210 m
Magassága56,70 m
Alapterület500 m²
Egyéb jellemzők
Emeletek száma8
Különlegességeka legismertebb ferde torony
Elhelyezkedése
Pisai ferde torony (Olaszország)
Pisai ferde torony
Pisai ferde torony
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 43° 43′ 23″, k. h. 10° 23′ 48″43.723056°N 10.396667°EKoordináták: é. sz. 43° 43′ 23″, k. h. 10° 23′ 48″43.723056°N 10.396667°E
Térkép
Pisai ferde torony weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pisai ferde torony témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A katedrális mögött álló torony a pisai Dóm tér (Piazza del Duomo) harmadik legrégebbi épülete a katedrális és a keresztelőkápolna után.

Története

szerkesztés

A torony alapja körül végzett ásatások szerint ezen a helyen az ókorban egy etruszk szentély volt.

A torony építése 200 évig tartott és három szakaszban történt. A fehér márványból készült harangtorony első szintjének építése 1173. augusztus 9-én kezdődött, a jólét és katonai sikerek korszakában. A szintet klasszikus oszlopfőkkel díszített oszlopok szegélyezik.

Az építész személyazonossága mindmáig vitatott. Sok éven át a tervezést Guglielmo és Bonanno Pisanónak tulajdonították. Bonanno Pisano 1185-ben elhagyta Pisát és Szicíliába költözött, csak meghalni tért vissza szülővárosába. A torony lábánál elhelyezett szarkofágját csak 1820-ban találták meg. Manapság azonban úgy tartják, hogy a torony építését egy másik pisai építész, Diotisalvi kezdte el.[1][2]

Miután a harmadik emelet is megépült 1178-ban, a torony megsüllyedt a talaj gyengesége miatt. Építése száz évig szünetelt, mivel a pisaiak folyton hadban álltak Genovával, Luccával és Firenzével. Ezalatt az idő alatt a talaj némiképpen leülepedett. 1198-ban néhány órát helyeztek el a félkész tornyon.

1272-ben az építkezést Giovanni di Simone, a Camposanto építésze újraindította. További négy emeletet építettek, olyan szögben, hogy kiegyensúlyozza az elhajlást. Az építkezést 1284-ben ismét leállították, amikor a pisaiak vereséget szenvedtek a genovaiaktól a meloriai csatában.

Az utolsó emeletet 1372-ben fejezték be, és ekkor állították fel a harangokat is. Hét harang van, a zenei skála minden hangjának egy. A legnagyobbat 1655-ben állították fel.

Úgy tartják, hogy Galileo Galilei két különböző tömegű ágyúgolyót dobott le a toronyból, hogy bebizonyítsa, az esési sebesség nem függ a tömegtől. Noha ezt a történetet Galileo egy tanítványa terjesztette, ma már legendának minősítik.

1838-ban Alessandro Della Gherardesca építész kiásatott egy utat a torony körül, hogy a torony alapja ismét láthatóvá váljon; ez ismét növelte az elhajlást.

Benito Mussolini elrendelte, hogy a tornyot ki kell egyenesíteni, ezért betont öntöttek az alapozásába. A torony ettől tovább süllyedt a lágy talajba.

A második világháború alatt az amerikai hadsereg majdnem minden pisai tornyot lerombolt. Tervezték a ferde torony felrobbantását is, de egy az utolsó pillanatban érkezett parancs megelőzte a rombolást.

1964-ben az olasz kormány segítséget kért, hogy megelőzzék a torony leomlását. Egy nemzetközi csoport (mérnökök, matematikusok és történészek) állt össze, hogy megbeszéljék a stabilizálás módszereit. Húszévnyi munka után, 1990 januárjában a tornyot lezárták a nagyközönség elől. A harangokat elszállították, hogy a terhelés csökkenjen és biztonsági okokból a torony körüli házakat is kiürítették. Tízévnyi restaurálás kezdődött, amely során erős acélsodronyokkal biztosították az építményt, és a talapzat alatt 44 centiméterrel elhelyezett többtonnányi súlyokkal megállították a dőlést. 2001. december 15-én a tornyot ismét megnyitották a látogatók számára. Az akkori nyilatkozatok szerint a torony további 300 évig stabil marad, sőt azóta csökkent is néhány centiméterrel a dőlése egy 2018-as mérés szerint.[3]

Újabb kutatások szerint a torony földrengésekkel szembeni ellenállása ugyanannak a laza talajnak köszönhető, amely a ferdeségét okozta.[4]

Leírása és adatai

szerkesztés

Magassága 55,86 m az alacsonyabb oldalon, és 56,70 m a magasabb oldalon. Alapjának külső átmérője 15,484 m, belső átmérője pedig 7,368 m. Fala az alapnál 4,09 m vastag, a tetején 2,48 m. Az építmény tömegét 14 500 tonnára becsülik. A toronynak 296 vagy 294 lépcsőfoka van, a hetedik emeleten két kisebb fok található az észak felé néző lépcsőházban.

Bár függőlegesnek kéne lennie, már nem sokkal az építés kezdetének éve, 1173 után elkezdett dőlni délkelet felé a rosszul lefektetett alapok és a laza alréteg miatt, ami lehetővé tette, hogy elmozduljon egy irányba. A torony jelenleg délkelet felé dől. Dőlésszöge az 1990-es mérés szerint 5,5 fok volt,[5][6][7] mára viszont ez az adat 3,99 fokra csökkent.[8] Ez azt jelenti, hogy a torony teteje 3,9 méterrel mozdult el a függőlegestől.[j 1]

Hét haranggal rendelkezik, amelyek hangjai megegyeznek a zenei skála hét hangjával.

# Név Öntés éve Öntötte Tömeg
1 L’assunta 1654 Giovanni Pietro Orlandi 3620 kg
2 il Crocifisso 1572 Vincenzo Possenti 2462 kg
3 San Ranieri 171921 Giovanni Andrea Moreni 1448 kg
4 La Terza 1473 300 kg
5 La Pasquereccia 1262 Lotteringo 1014 kg
6 il Vespruccio 1501 Nicola di Jacopo 1000 kg
7 Del Pozzetto 1606 652 kg

Megjegyzések

szerkesztés
  1. tan(3,99 fok) * (55,86 m + 56,70 m)/2 = 3,9 m
  1. The leaning towers of Pisa (Fun Facts). [2013. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 19.)
  2. Who built the Leaning Tower of Pisa?
  3. Négy centiméterrel egyenesebb lett a pisai ferde torony (hvg.hu, 2018. november 21.)
  4. Meglepő dolog derült ki a pisai ferde toronyról (Napi.hu, 2018. május 9.)
  5. EUROPE | Saving the Leaning Tower”, BBC News, 2001. december 15. (Hozzáférés: 2009. május 9.) (angol nyelvű) 
  6. Tower of Pisa (angol nyelven). Archidose.org, 2001. június 17. [2009. június 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 9.)
  7. Leaning Tower of Pisa (tower, Pisa, Italy) - Britannica Online Encyclopedia (angol nyelven). Britannica.com. (Hozzáférés: 2009. május 9.)
  8. E la Torre di Pisa non oscilla più (olasz nyelven). Scienze.TV, 2008. május 28. [2012. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 9.)

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Leaning Tower of Pisa című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.