Avignon
Avignon város Franciaországban, Vaucluse megyében, a Rhône folyó bal partján. Gyakran a Pápák városának is említik, mivel a 14–15. században számos pápa és ellenpápa itt vezette hivatalát (avignoni fogság). Vaucluse megye legnagyobb városa. A város szerepel az UNESCO világörökségi listáján.
Avignon | |||
![]() | |||
Avignon - egykori pápai palota | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Provence-Alpes-Côte d’Azur | ||
Megye | Vaucluse | ||
Kerület | Avignon | ||
Kanton | 4 kanton | ||
Településtársulás | Communauté d'agglomération du Grand Avignon | ||
Polgármester | Cécile Helle (2014–2020) | ||
INSEE-kód | 84007-84000 | ||
Irányítószám | 84000 | ||
Körzethívószám | 49 | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 91 143 fő (2019. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 1392 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság |
| ||
Terület | 64.78 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 43° 56′ 58″, k. h. 4° 48′ 32″Koordináták: é. sz. 43° 56′ 58″, k. h. 4° 48′ 32″ | |||
![]() | |||
Avignon weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Avignon témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
FöldrajzSzerkesztés
A város a Rhône folyó bal partján fekszik, Marseille városától kb. 85 km-re északra. Éghajlata mediterrán típusú; száraz, meleg nyárral és enyhe, esős téllel.
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 20,9 | 22,3 | 26,5 | 31,1 | 34,1 | 37,7 | 39,7 | 40,5 | 35,3 | 30,8 | 24,3 | 21,0 | 40,5 |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 10,2 | 11,8 | 15,6 | 18,6 | 23,1 | 27,3 | 30,7 | 30,0 | 25,3 | 20,2 | 14,0 | 10,5 | 19,8 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 1,6 | 2,3 | 5,1 | 7,5 | 11,4 | 15,2 | 17,8 | 17,3 | 14,0 | 10,5 | 5,8 | 2,7 | 9,3 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | −13,0 | −14,0 | −9,5 | −2,2 | 1,3 | 4,4 | 8,6 | 8,0 | 3,9 | −2,2 | −7,4 | −14,0 | −14,0 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 49 | 38 | 39 | 66 | 63 | 41 | 27 | 46 | 98 | 91 | 71 | 49 | 676 |
Forrás: Météo France[2] |
TörténelemSzerkesztés
A várost a Cavares, vagy Cavari gall törzs alapította. Az északi végében található sziklás területen kelta erőd foglalhatott helyet. A város virágzó település volt a római hódítások idején. Ekkor a Római Birodalom első Alpokon túli provinciájához, Gallia Narbonensishoz tartozott. Az 5. századi barbár pusztítás következtében nem sok emlék maradt fent ebből az időszakból. A gótok kezébe került várost 736-ban a szaracénok foglalták el, majd 737-ben Martell Károly rombolta le. A 9. századtól az Burgundiai Királyság része. A királyságot II. Konrád német-római császár idejében, 1033-ban a Német-római Birodalomhoz csatolták. A város a 12. században köztársasággá alakult, konzuli kormányzási formával. A független köztársaságnak 1226-ban, az albigens keresztes hadjáratok idején lett vége. Miután az állampolgárok megtagadták a kapuk kinyitását VIII. Lajos francia király és a pápai küldöttek előtt, három hónapos ostrom vette kezdetét, aminek a végén a város kapitulált. 1251-ben Avignon IX. Lajos francia király testvéreinek kezébe került (I. Károly szicíliai király és Alphonse de Poitiers). 1271-ben, Alphonse de Poitiers halálakor Avignon és az azt körülvevő Comtat – Venaissin grófság a Francia Királyság része lett.
1309-ben V. Kelemen pápa tartózkodási helyéül választotta. 1309. március 9. – 1377. január 13.-ig Avignon volt a pápaság székhelye Róma helyett, ami szakadást okozott a római katolikus egyházban (avignoni fogság). A város és a környező Comtat – Venaissin grófságot a szicíliai Anjou ház irányította. Ekkor a város és a környező Comtat – Venaissin grófságot az Anjou házból való szicíliai királyok irányították. IV. (Szép) Fülöp francia király, aki apjától örökölte Alphonse de Poitiers (Toulouse hajdani grófja) minden jogát, átruházta azt II. Károlyra, Nápoly királyára és Provence grófjára 1290-ben. Ravasz módon azonban, mivel a folyó keleti partja alkotta a királyság határát, amikor áradási időszakokban a folyó elöntötte a várost, Fülöp megadóztatta a várost. 1348-ban I. Johanna nápolyi királynő, Provence grófnője eladta a várost VI. Kelemen pápának, 80 000 florinért.
LátnivalókSzerkesztés
- Pápai palota
- Pont d’Avignon
- Cathédrale Notre-Dame des Doms d'Avignon
- Musée du Petit Palais
- Musée Calvet
KözlekedésSzerkesztés
KözútiSzerkesztés
A város az A7-es és az A9-es autópályán érhető el.
VasútiSzerkesztés
Városi közlekedésSzerkesztés
A város villamoshálózata 2019. október 19-én nyílt meg.
Híres szülötteiSzerkesztés
- Itt született 1591. március 15-én Alexandre de Rhodes jezsuita misszionárius, a ma használt vietnámi latin betűs írás kidolgozója.
- Gaston de Raousset-Boulbon francia kalandor szülővárosa, aki 1852-ben magánállamot alapított Mexikóban (lásd: Sonorai Francia Állam)
- Az "avignoni kisveréb", a világhírű francia sanzonénekesnő, Mireille Mathieu (1946. július 22.) születési helye is ez a település.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Populations légales 2019
- ↑ Avignon–INRA (84) (francia nyelven). Fiche Climatologique: Statistiques 1981–2010 et records. Meteo France. [2018. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018)
További információkSzerkesztés
- L’histoire d’Avignon (francia nyelven). Avignon.fr. (Hozzáférés: 2015. július 31.)
Előző: Weimar |
|
Következő: Rotterdam, Porto |