Bologna
Bologna IPA: [bɔ'loɲ:a][2] (a latin Bononia szóból származik, a helyi elnevezése szerint Bulåggna) Emilia-Romagna régió székhelye. A Pó-síkságon, az Appenninek szomszédságában, pontosabban a Reno- és Savena-folyó között terül el. Lakosságát tekintve a hetedik legnagyobb olasz város. Az első európai egyetem (1088) székhelye, melynek ma 90 000 hallgatója van.
![]() |
A településen világörökségi helyszín található |
Bologna | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Emilia-Romagna | ||
Megye | Bologna (BO) | ||
Frazionék |
| ||
Polgármester | Matteo Lepore | ||
Védőszent |
| ||
Irányítószám | 40100 | ||
Körzethívószám | 051 | ||
Forgalmi rendszám | BO | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 392 564 fő (2022. márc. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 2643 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 54 m | ||
Terület | 140 km² | ||
Időzóna | CET (UTC+01:00) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 44° 30′, k. h. 11° 21′Koordináták: é. sz. 44° 30′, k. h. 11° 21′ | |||
![]() | |||
Elhelyezkedése Bologna térképén | |||
Bologna weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Bologna témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
TörténeteSzerkesztés
Bolognát az i. e. 5. században alapították az etruszkok Felsina néven. A területet ezt megelőzően villanova-kultúrájú pásztorok, földművesek lakták. A település a hegyen található szentély körül alakult ki, amelyet temető övezett. A római időkben Bononia városnak 2 főutcája volt.
Az 5. században Petronius püspök alatt megépült a Santo Stefano-templomegyüttes. 728-ban a longobárdok elfoglalták.
A 11. században szabad kommuna alakult a városban. 1088-ban alapították az egyetemet, amely a legelső volt Európában. Sok híres magyar is koptatta padjait. A város 1167-ben csatlakozott a Lombard Ligához a német-római császár elleni küzdelemben.
NépességeSzerkesztés

PolitikaSzerkesztés
Bolognát hagyományosan baloldali településként tartják számon az olasz belpolitikában. A város a munkásmozgalom egyik központja volt Olaszországban, valamint a második világháború alatt az Olasz Ellenállási Mozgalom egyik központja volt. 1945 és 1995 között a polgármestert a város képviselő-testületet választotta meg. A város ez idő alatt végig kommunista vezetés alatt állt, 1991-es megszűnés után a Baloldali Demokratikus Párt jelöltje volt a városvezetője. 1995 óta a polgármestert közvetlenül választják és 1999-2004-es időszakot kivéve mindig a balközép koalíció aktuális jelöltjét választották meg. 1999-ben választottak meg először jobboldali jelöltet Giorgio Guazzaloca személyében, a Szabadság Pólusa színeiben.
LátnivalókSzerkesztés
- 2021 óta a bolognai árkádok a világörökség részét képezik.[3]
- A két ferde lakótorony a belváros szívében.
TemplomokSzerkesztés
- San Petronio-bazilika – Olaszország legnagyobb bazilikáinak egyike.
- Santo Stefano-bazilika
- San Domenico-bazilika
PalotákSzerkesztés
- Palazzo d'Accursio (vagy Palazzo Comunale)
- Palazzo dell'Archiginnasio
- Palazzo Baciocchi o Palazzo di Giustizia (igazságügyi palota)
- Palazzo dei Banchi
- Palazzo Bevilacqua
- Palazzo Bocchi
- Corte Isolani
- Collegio di Spagna
- Palazzo Davia Bargellini
- Palazzo Fava
- Palazzo Felicini – Fibbia (Calzolari)
- Palazzo Ghisilardi – Fava
- Casa di Giosuè Carducci
- Palazzo Grassi
- Palazzo Hercolani
- Palazzo Magnani Salem
- Palazzo Malvezzi de'Medici
- Loggia dei Mercanti
- Palazzo dei Notai
- Palazzo Pepoli Campogrande
- Palazzo del Podestà
- Palazzo Poggi
- Palazzo Re Enzo
- Palazzo di Residenza della Cassa di Risparmio di Bologna (a bolognai takarékpénztár épülete)
- Palazzina della Viola
- Villa Aldini
- Villa Aldrovandi Mazzacorati
- Villa Cassarini
- Villa Gandolfi (vagy Palazzo Pallavicini)
- Villa Impero
- Villa delle Rose
- Villa Spada
KultúraSzerkesztés
Oktatási intézményekSzerkesztés
- Bolognai Egyetem (Università di Bologna): Európa legősibb egyeteme, 1088-ban alapították. Jelenleg hozzávetőlegesen 90 000 diákot képez.
MúzeumokSzerkesztés
- Museo Civico Archeologico
- Egyetemi Múzeum
- Pinacoteca Nazionale di Bologna (Bolognai Nemzeti Galéria)
- Földtani Múzeum
KözlekedésSzerkesztés
A várostól északra található a „Marconi“ repülőtér. Itt ér véget a Milánó–Bologna nagysebességű vasútvonal.
Híres emberekSzerkesztés
A város szülötteiSzerkesztés
- XIV. Benedek pápa (Prospero Lambertini, pápa 1740–1758)
- XIII. Gergely pápa (Ugo Boncompagni, pápa 1572–1585)
- XV. Gergely pápa (Alessandro Ludovisi, pápa 1621–1623)
- IX. Ince pápa (1519)
- Pupi Avati (1938)
- Adriano Banchieri (1568–1634)
- Agostino Barelli (1627–1687)
- Laura Bassi (1711–1788)
- Ugo Bassi (1800–1849)
- Stefano Benni (1947)
- Rossano Brazzi (1916)
- Annibale Carracci (1560)
- Lodovico Carracci (1555–1619)
- Agostino Carracci (1557–1602)
- Pierluigi Collina (1960)
- Scipione del Ferro (1465–1526)
- Lucio Dalla (1943)
- Domenichino (Domenico Zampieri, 1581–1641)
- Gianfranco Fini (1952)
- Luigi Galvani (1737–1798)
- Serena Grandi (1958)
- Il Guercino (Giovanni Barbieri, 1591–1666)
- Guido Guinzelli (Bologna, 1230 és 1240 között – Monselice, 1276 körül) olasz költő, a Dante által dolce stil nuovo irányzat megalapítója
- Irnerius (1050 k.)
- II. Luciusz pápa (Gherardo Caccianemici dell'Orso, pápa 1144-5)
- Marcello Malpighi (1628)
- Guglielmo Marconi (1874)
- Giuseppe Gasparo Mezzofanti (1774–1839)
- Marco Minghetti (1818–1886)
- Giorgio Morandi (1890)
- Gianni Morandi (1944)
- Pier Paolo Pasolini (1922)
- Cesare Perdisa (1932)
- Romano Prodi (1939)
- Roberto Regazzi (1956)
- Guido Reni (1575)
- Ottorino Respighi (1879)
- Augusto Righi (1850-1920)
- Carlo Ruini (1530-1598)
- Elisabetta Sirani (1638–1665)
- Alberto Tomba (1966)
- Ondina Valla (1916-2006)
- Mariele Ventre (1939-1995)
- Christian Vieri (1973)
- Alex Zanardi (1966)
EgészségügySzerkesztés
A városnak két jelentős egészségügyi intézménye van: Policlinico Sant'Orsola-Malpighi (Szent Orsolya Klinika) és a Ospedale Maggiore di Bologna. A Policlinico Sant'Orsola-Malpighi Olaszország egyik legnagyobb kórháza, egyben a Bolognai Egyetem Orvosi és Sebészeti Karának egyetemi kórháza. 30 épülettel rendelkezik a klinika. A klinika 67 osztállyal rendelkezik, amikből 7 kiemelt státusszal bír. A szív – és érgyógyászati, aneszteziológiai, hematológiai és onkológiai, sürgősségi és baleseti, belgyógyászati és nefrológiai, gasztroenterológiai és a nőgyógyászati osztályok a kiemeltek.
TestvértelepülésekSzerkesztés
- Németország Lipcse 1962. május 2.
- Horvátország Zágráb 1963. május 5.
- Ukrajna Harkiv 1966. augusztus 5.
- Spanyolország Valencia 1976. március 27.
- Görögország Szaloniki 1981. október 29.
- Franciaország Toulouse 1981. november 23.
- Egyesült Királyság Coventry 1984. április 21.
- Egyesült Államok Saint Louis 1987. július 30.
- Nicaragua San Carlos 1988. május 21.
- Argentína La Plata 1988. november 23.
- Szenegál Saint Louis 1991. december 2.
- Bosznia-Hercegovina Tuzla 1994. július 21.
- Egyesült Államok Portland 2004. április 28.
- Olaszország Bari 2009. november 18.
VárosképekSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ https://demo.istat.it/bilmens/index02.php?anno=2022&lingua=ita
- ↑ http://hu.forvo.com/word/bologna/#it
- ↑ The Porticoes of Bologna. whc.unesco.org (Hozzáférés: 2021. aug. 11.)
További információkSzerkesztés
Előző: Weimar |
|
Következő: Rotterdam, Porto |