Bologna

	Bologna
; Bologna címere	; Bologna zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Olaszország
Régió	Emilia-Romagna
Megye	Bologna (BO)
Frazionék	Borgo Panigale; San Vitale;
Polgármester	Matteo Lepore
Védőszent	Catherine of Bologna; Saint Petronius;
Irányítószám	40100
Körzethívószám	051
Forgalmi rendszám	BO
Testvérvárosok	Lista Lipcse (1962. március 2. – ); Zágráb; Bari; Valencia; Szaloniki; Saint Louis (1987. július 30. – ); Harkiv; La Plata; San Fele; Pollica; Tuzla; Coventry (1984. április 21. – ); Hamamacu (2014. április 23. – ); Meknesz (2020–);
	Népesség
Teljes népesség	392 564 fő (2022. márc. 1.)
Népsűrűség	2643 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	54 m
Terület	140 km²
Időzóna	CET (UTC+01:00)
	Elhelyezkedése
	Bologna Pozíció Olaszország térképén
	é. sz. 44° 30′, k. h. 11° 21′Koordináták: é. sz. 44° 30′, k. h. 11° 21′
	Elhelyezkedése Bologna térképén
	Bologna weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bologna témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Bologna IPA: [bɔ'loɲ:a]^[2] (a latin Bononia szóból származik, a helyi elnevezése szerint Bulåggna) Emilia-Romagna régió székhelye. A Pó-síkságon, az Appenninek szomszédságában, pontosabban a Reno- és Savena-folyó között terül el. Lakosságát tekintve a hetedik legnagyobb olasz város. Az első európai egyetem (1088) székhelye, melynek ma 90 000 hallgatója van.

TörténeteSzerkesztés

Bolognát az i. e. 5. században alapították az etruszkok Felsina néven. A területet ezt megelőzően villanova-kultúrájú pásztorok, földművesek lakták. A település a hegyen található szentély körül alakult ki, amelyet temető övezett. A római időkben Bononia városnak 2 főutcája volt.

Az 5. században Petronius püspök alatt megépült a Santo Stefano-templomegyüttes. 728-ban a longobárdok elfoglalták.

A 11. században szabad kommuna alakult a városban. 1088-ban alapították az egyetemet, amely a legelső volt Európában. Sok híres magyar is koptatta padjait. A város 1167-ben csatlakozott a Lombard Ligához a német-római császár elleni küzdelemben.

NépességeSzerkesztés

PolitikaSzerkesztés

Bolognát hagyományosan baloldali településként tartják számon az olasz belpolitikában. A város a munkásmozgalom egyik központja volt Olaszországban, valamint a második világháború alatt az Olasz Ellenállási Mozgalom egyik központja volt. 1945 és 1995 között a polgármestert a város képviselő-testületet választotta meg. A város ez idő alatt végig kommunista vezetés alatt állt, 1991-es megszűnés után a Baloldali Demokratikus Párt jelöltje volt a városvezetője. 1995 óta a polgármestert közvetlenül választják és 1999-2004-es időszakot kivéve mindig a balközép koalíció aktuális jelöltjét választották meg. 1999-ben választottak meg először jobboldali jelöltet Giorgio Guazzaloca személyében, a Szabadság Pólusa színeiben.

LátnivalókSzerkesztés

2021 óta a bolognai árkádok a világörökség részét képezik.^[3]
A két ferde lakótorony a belváros szívében.

TemplomokSzerkesztés

San Petronio-bazilika – Olaszország legnagyobb bazilikáinak egyike.
Santo Stefano-bazilika
San Domenico-bazilika

PalotákSzerkesztés

Palazzo d'Accursio (vagy Palazzo Comunale)
Palazzo dell'Archiginnasio
Palazzo Baciocchi o Palazzo di Giustizia (igazságügyi palota)
Palazzo dei Banchi
Palazzo Bevilacqua
Palazzo Bocchi
Corte Isolani
Collegio di Spagna
Palazzo Davia Bargellini
Palazzo Fava
Palazzo Felicini – Fibbia (Calzolari)
Palazzo Ghisilardi – Fava
Casa di Giosuè Carducci
Palazzo Grassi
Palazzo Hercolani
Palazzo Magnani Salem
Palazzo Malvezzi de'Medici
Loggia dei Mercanti
Palazzo dei Notai
Palazzo Pepoli Campogrande
Palazzo del Podestà
Palazzo Poggi
Palazzo Re Enzo
Palazzo di Residenza della Cassa di Risparmio di Bologna (a bolognai takarékpénztár épülete)
Palazzina della Viola
Villa Aldini
Villa Aldrovandi Mazzacorati
Villa Cassarini
Villa Gandolfi (vagy Palazzo Pallavicini)
Villa Impero
Villa delle Rose
Villa Spada

KultúraSzerkesztés

Oktatási intézményekSzerkesztés

Bolognai Egyetem (Università di Bologna): Európa legősibb egyeteme, 1088-ban alapították. Jelenleg hozzávetőlegesen 90 000 diákot képez.

MúzeumokSzerkesztés

Museo Civico Archeologico
Egyetemi Múzeum
Pinacoteca Nazionale di Bologna (Bolognai Nemzeti Galéria)
Földtani Múzeum

KözlekedésSzerkesztés

A várostól északra található a „Marconi“ repülőtér. Itt ér véget a Milánó–Bologna nagysebességű vasútvonal.

Híres emberekSzerkesztés

A város szülötteiSzerkesztés

XIV. Benedek pápa (Prospero Lambertini, pápa 1740–1758)
XIII. Gergely pápa (Ugo Boncompagni, pápa 1572–1585)
XV. Gergely pápa (Alessandro Ludovisi, pápa 1621–1623)
IX. Ince pápa (1519)
Pupi Avati (1938)
Adriano Banchieri (1568–1634)
Agostino Barelli (1627–1687)
Laura Bassi (1711–1788)
Ugo Bassi (1800–1849)
Stefano Benni (1947)
Rossano Brazzi (1916)
Annibale Carracci (1560)
Lodovico Carracci (1555–1619)
Agostino Carracci (1557–1602)
Pierluigi Collina (1960)
Scipione del Ferro (1465–1526)
Lucio Dalla (1943)
Domenichino (Domenico Zampieri, 1581–1641)
Gianfranco Fini (1952)
Luigi Galvani (1737–1798)
Serena Grandi (1958)
Il Guercino (Giovanni Barbieri, 1591–1666)
Guido Guinzelli (Bologna, 1230 és 1240 között – Monselice, 1276 körül) olasz költő, a Dante által dolce stil nuovo irányzat megalapítója
Irnerius (1050 k.)
II. Luciusz pápa (Gherardo Caccianemici dell'Orso, pápa 1144-5)
Marcello Malpighi (1628)
Guglielmo Marconi (1874)
Giuseppe Gasparo Mezzofanti (1774–1839)
Marco Minghetti (1818–1886)
Giorgio Morandi (1890)
Gianni Morandi (1944)
Pier Paolo Pasolini (1922)
Cesare Perdisa (1932)
Romano Prodi (1939)
Roberto Regazzi (1956)
Guido Reni (1575)
Ottorino Respighi (1879)
Augusto Righi (1850-1920)
Carlo Ruini (1530-1598)
Elisabetta Sirani (1638–1665)
Alberto Tomba (1966)
Ondina Valla (1916-2006)
Mariele Ventre (1939-1995)
Christian Vieri (1973)
Alex Zanardi (1966)

EgészségügySzerkesztés

A városnak két jelentős egészségügyi intézménye van: Policlinico Sant'Orsola-Malpighi (Szent Orsolya Klinika) és a Ospedale Maggiore di Bologna. A Policlinico Sant'Orsola-Malpighi Olaszország egyik legnagyobb kórháza, egyben a Bolognai Egyetem Orvosi és Sebészeti Karának egyetemi kórháza. 30 épülettel rendelkezik a klinika. A klinika 67 osztállyal rendelkezik, amikből 7 kiemelt státusszal bír. A szív – és érgyógyászati, aneszteziológiai, hematológiai és onkológiai, sürgősségi és baleseti, belgyógyászati és nefrológiai, gasztroenterológiai és a nőgyógyászati osztályok a kiemeltek.