Bologna

város Olaszországban, Emilia-Romagna régió székhelye

Bologna IPA: [bɔ'loɲ:a][2] (a latin Bononia szóból származik, a helyi elnevezése szerint Bulåggna) Emilia-Romagna régió székhelye. A -síkságon, az Appenninek szomszédságában, pontosabban a Reno- és Savena-folyó között terül el. Lakosságát tekintve a hetedik legnagyobb olasz város. Az első európai egyetem (1088) székhelye, melynek ma 90 000 hallgatója van.

 A településen világörökségi helyszín található 
Bologna
Bologna címere
Bologna címere
Bologna zászlaja
Bologna zászlaja
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióEmilia-Romagna
MegyeBologna (BO)
Frazionék
  • Borgo Panigale
  • San Vitale
Polgármester Matteo Lepore
Védőszent
  • Catherine of Bologna
  • Saint Petronius
Irányítószám 40100
Körzethívószám 051
Forgalmi rendszám BO
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség387 971 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség2643 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság54 m
Terület140 km²
Időzóna CET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 29′ 38″, k. h. 11° 20′ 34″Koordináták: é. sz. 44° 29′ 38″, k. h. 11° 20′ 34″
Elhelyezkedése Bologna térképén
Elhelyezkedése Bologna térképén
Bologna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bologna témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Története szerkesztés

Bolognát az i. e. 5. században alapították az etruszkok Felsina néven. A területet ezt megelőzően villanova-kultúrájú pásztorok, földművesek lakták. A település a hegyen található szentély körül alakult ki, amelyet temető övezett. A római időkben Bononia városnak 2 főutcája volt.

Az 5. században Petronius püspök alatt megépült a Santo Stefano-templomegyüttes. 728-ban a longobárdok elfoglalták.

A 11. században szabad kommuna alakult a városban. 1088-ban alapították az egyetemet, amely a legelső volt Európában. Sok híres magyar is koptatta padjait. A város 1167-ben csatlakozott a Lombard Ligához a német-római császár elleni küzdelemben.

Népessége szerkesztés

Politika szerkesztés

Bolognát hagyományosan baloldali településként tartják számon az olasz belpolitikában. A város a munkásmozgalom egyik központja volt Olaszországban, valamint a második világháború alatt az Olasz Ellenállási Mozgalomnak is egyik központja volt. 1945 és 1995 között a polgármestert a város képviselő-testületet választotta meg. A város ez idő alatt végig kommunista vezetés alatt állt, 1991-es megszűnés után a Baloldali Demokratikus Párt jelöltje volt a városvezetője. 1995 óta a polgármestert közvetlenül választják és 1999-2004-es időszakot kivéve mindig a balközép koalíció aktuális jelöltjét választották meg. 1999-ben választottak meg először jobboldali jelöltet Giorgio Guazzaloca személyében, a Szabadság Pólusa színeiben.

Látnivalói szerkesztés

A középkori felhőkarcolók szerkesztés

Észak-Itáliában a 11. században sok gazdag család magas, négyzetes alapú lakótornyot épített téglából, amolyan középkori „felhőkarcolókat”. Az akkor nagyon gazdag Bolognában a tehetős családok versengve néhány évtized alatt csaknem száz ilyen tornyot húztak fel, gyakran közvetlenül egymás mellé. Átlagos magasságuk kb. 60 méter. Az egyik fennmaradt torony, az Asinelli 97 méteres, ami egy 30–35 emeletes panelház magassága. Több elméletet is kidolgoztak arra, miért emeltek ilyen nyilvánvalóan célszerűtlen konstrukciókat, mivel se védelmi, se lakhatási célra nem voltak ideálisak — a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a tornyok a rivalizáló családok státuszszimbólumai voltak, és azok magasságával fejezték ki gazdagságukat és az ebből következő befolyásukat.

Gyorsan bebizonyosodott azonban, hogy a legtöbb építményhez használt tégla nem képes megtartani a tornyok önsúlyát, ezért több már viszonylag hamar, a 12., illetve 13. században részben vagy egészben leomlott. Attól félve, hogy a többi is ilyen sorsra jut, sok család maga bontotta vissza tornyát (általában 20–30 méterig). Az Asinelli mellett megmaradt másik magasabb torony, a Garisenda szintén ezért lett visszabontva 48 méterig (ezen a tornyon az is látszik, hogy igencsak ferde, vagyis visszabontás nélkül valószínűleg már ez sem állna).[4]

Templomok szerkesztés

Paloták szerkesztés

Kultúra szerkesztés

Művészettörténeti érdekesség, hogy 1582-től itt működött az Academia degli Incamminati (jelentése: helyes útra tértek), a stílusokat elegyítő bolognai festőiskola fő műhelye.

Oktatási intézmények szerkesztés

  • Bolognai Egyetem (Università di Bologna): Európa legősibb egyeteme, 1088-ban alapították. Jelenleg hozzávetőlegesen 90 000 diákot képez.

Múzeumok szerkesztés

Közlekedése szerkesztés

A várostól északra található a „Marconi“ repülőtér. Itt ér véget a Milánó–Bologna nagysebességű vasútvonal.

Híres emberek szerkesztés

A város szülöttei szerkesztés

Öt pápa is a városból származott:

További ismert személyek:

Egészségügy szerkesztés

A városnak két jelentős egészségügyi intézménye van: Policlinico Sant'Orsola-Malpighi (Szent Orsolya Klinika) és a Ospedale Maggiore di Bologna. A Policlinico Sant'Orsola-Malpighi Olaszország egyik legnagyobb kórháza, egyben a Bolognai Egyetem Orvosi és Sebészeti Karának egyetemi kórháza. 30 épülettel rendelkezik a klinika. A klinika 67 osztállyal rendelkezik, amikből 7 kiemelt státusszal bír. A szív – és érgyógyászati, aneszteziológiai, hematológiai és onkológiai, sürgősségi és baleseti, belgyógyászati és nefrológiai, gasztroenterológiai és a nőgyógyászati osztályok a kiemeltek.

Érdekességek szerkesztés

  • A város nevét viseli egy világszerte ismert és elterjedt ételféleség, a bolognai szósz, illetve leggyakrabban fogyasztott köretével együtt emlegetve a bolognai spagetti, ami azonban ebben a formában valójában nem egészen itt kialakult étel. Marhahús, sertésszalonna és többféle gyökérzöldség felhasználásával készülő ragu létezett régebben is ragú alla bolognese néven, amit leginkább frissen gyúrt tagliatelle tésztával ettek az itt élők; sertéshússal és sok paradicsommal készülő, illetve főként száraztésztával kínált változata a második világháború után, amerikai hatásra terjedt el szerte a világban.[6]

Testvértelepülései szerkesztés

Városképek szerkesztés

Panorámakép a városról
Egy panorámakép az óvárosról

Jegyzetek szerkesztés

További információk szerkesztés

Bologna Webcam


Előző:
Weimar
Európa kulturális fővárosa
2000
Reykjavík, Bergen, Helsinki, Brüsszel, Prága, Krakkó, Santiago de Compostela és Avignon mellett
Következő:
Rotterdam, Porto