Toulouse

francia nagyváros

Toulouse (kiejtés /tuluz/ Loudspeaker.svg kiejtése, régen Tolosa) város Dél-Franciaországban, a Garonne folyó partján. Franciaország negyedik legnépesebb városa.

Toulouse
A városháza
A városháza
Toulouse címere
Toulouse címere
Közigazgatás
Ország Franciaország
RégióMidi-Pyrénées
Megye Haute-Garonne
Kerület Toulouse
Településtársulás Communauté d'agglomération du Grand Toulouse
Polgármester Jean-Luc Moudenc (2014–2020)
INSEE-kód31555
Irányítószám 31000, 31100, 31200, 31300, 31400, 31500
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség479 553 fő (2017. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség3 781 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság141 m
Terület118,30 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Toulouse (Franciaország)
Toulouse
Toulouse
Pozíció Franciaország térképén
é. sz. 43° 36′ 19″, k. h. 1° 26′ 34″Koordináták: é. sz. 43° 36′ 19″, k. h. 1° 26′ 34″
Toulouse weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Toulouse témájú médiaállományokat.

ÉghajlataSzerkesztés

Toulouse (Blagnac) 1981–2010 átlagok és extrém 1947–2017 éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)21,222,127,130,033,439,840,240,735,330,824,321,140,7
Átlagos max. hőmérséklet (°C)9,511,114,517,021,025,228,027,924,619,513,39,918,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)2,43,05,07,110,914,316,516,513,410,55,83,29,1
Átl. csapadékmennyiség (mm)514249707460384747575152638
Havi napsütéses órák száma9311517518620922825323920414996852031
Forrás: Météo France[2][3][4] , Infoclimat.fr (humidity and snowy days, 1961–1990)[5]
Toulouse (Cugnaux) 1981–2010 átlagok és extrém 1922–2017 éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)23,324,828,329,933,939,340,244,036,035,427,026,944,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)9,711,114,516,920,925,028,028,024,619,513,410,118,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)2,63,35,47,411,314,716,816,713,710,86,13,49,4
Átl. csapadékmennyiség (mm)503946667458394352555253626
Havi napsütéses órák száma9311717418720822524723520314895852015
Forrás: Météo France[6]


TörténelmeSzerkesztés

A római hódítás előttSzerkesztés

Ősi, a későbbi városmagtól keletre épült, ibérek, illetve ligurok lakta kelta településből fejlődött ki. A város magva a Garonne nagy kanyarjának külső, keleti ívén épült a folyó kavicsos teraszán mint kisebb mezőváros; a bal parti lapály csak később népesült be.[7] Lakosságában az i.e. 2. század végére a liguirok kerültek többségbe.[8]

Vaskori neve Bazacle volt, ami a „gázló” jelentésú latin vadaculum kifejezésből származik, és arra utal, hogy fontos folyami átkelőhely volt.[7]

A római időkbenSzerkesztés

A rómaiak i.e. 106-ban foglalták el,[8] és Gallia Narbonensis provinciában Tolosa néven jelentős várossá fejlődött. Légiók táborhelyéből fejlődött katonavárossá, majd tartományi székvárossá léptették elő.[7]

A Vizigót Királyság fővárosaSzerkesztés

418 végén vagy 419 elején a vizigótok átkeltek a Pireneusokon; elfoglalták Bordeaux-t és Toulouse-t. Ezután a továbbra is Tolosának nevezett várost tették királyságuk fővárosává.

A Frank BirodalombanSzerkesztés

 
Frank és gót hadjáratok Akvitániában 507–509

507-ben a vouillé-i csatában a vizigótok döntő vereséget szenvedtek az I. Klodvig frank király vezette egyesült frank és burgund csapatoktól, és 508-ban már maga Toulouse is frank kézre került. A gótok kénytelenek voltak feladni galliai területeik zömét, csak Septimaniát tudták megtartani (a keleti gótok beavatkozásának köszönhetően).

778–tól 1271-ig önálló grófság, majd hercegség volt.

A Toulouse-i grófságSzerkesztés

Az 1208-ban ellen kezdett albigens keresztes hadjáratban VI. Rajmund toulouse-i gróf a katharok pártjára állt, mire Simon de Montfort, Leicester 5. grófja túlerőben lévő hadaival elfoglalta a grófságot. VI. Rajmund Angliába menekült, majd II. Péter aragóniai királynak esküdött hűséget. Az 1213. szeptember 12-én vívott muret-i csatában Simon de Monfort csapatai szétverték az aragón hadat, maga Péter király is odaveszett. A csata az aragón befolyás végét és a francia korona megerősödését hozta Languedoc számára. VI. Rajmund fia, a későbbi VII. Rajmund toulouse-i gróf aragónokból és katalánokból szervezett seregével 1216. augusztus 24-én bevette Beaucaire-t, majd 1217. szeptember 12-én magát Toulouse-t is. A sikertelen ellentámadás végén Montfort 1218. június 25-én elesett, fia, VI. Amaury de Montfort pedig a vert had maradékaival kitakarodott a grófságból.

1215-ben Szent Domonkos Toulouse-ban alapította meg a később róla elnevezett dominikánus rendet a kathar eretnekség elleni küzdelemre.

VII. Rajmund 1224-ben szövetségese, II. Roger-Bernard de Foix segítségével elfoglalta Carcassonne-t, és ezután békét kötött a keresztesekkel. Amaury de Montfort azonban felajánlotta a névleg még birtokának számító Toulouse-t a koronának, mire 1225-ben a bourges-i zsinat kiközösítette Rajmundot, és VIII. (Oroszlán) Lajos „keresztes hadjáratot” indított ellene.

A király ugyan odaveszett a hadjáratban, de energikus özvegye, Kasztíliai Blanka az 1229-ben kötött meaux-párizsi szerződésben megszerezte a grófság felét, a Trencavel-örökséget. Bár a másik fél birtokában megerősítették Rajmundot, egyetlen lányát azonban Alphonse királyfihoz kellett nőül adnia.

VII. Rajmunddal kihalt a család fiága, majd Johanna halála után végképp nem maradt több leszármazott. A grófságot megszüntették, földjeit a királyi birtokok közé tagolták.

Toulouse a grófság megszüntetése után is megtarthatta városi kiváltságait.[8]

A Toulouse-i hercegségSzerkesztés

A hercegség megszűnése utánSzerkesztés

 
Toulouse térképe 1631-ből

A francia forradalom előtt Toulouse volt Languedoc tartomány székhelye. Jelenleg Occitanie régió adminisztratív központja.


Az ipari forradalom máshol jelentős beruházásai elkerülték Toulouse-t, ezért a 18. és a 19. században a város jelentősége csökkent. A 20. században Toulouse-ba helyezték a hadifelszerelések gyártását és a repülőipart, amitől a város ismét életre kelt. Érdekes, hogy Toulouse gyengéje végül erősségévé lett, mert az ipari forradalom okozta környezetrombolás, valamint a szociális-gazdasági átszervezés itt nem jelentkezett. Helyzetét Európa repülőipari központjaként, valamint azt kihasználva, hogy az emberek az ipari területekről szívesen költöznek a melegebb éghajlatú és kevésbé szennyezett levegőjű Toulouse-ba, a város lélekszáma 1960 és 2000 között 50 százalékkal nőtt, mialatt a francia városok átlagos gyarapodása 30 százalék volt. A repülő- és biotechnológiai ipar kedvezőnek tűnő jövőjére alapozva további növekedése várható.

Gazdasági életeSzerkesztés

 
Jeanne d’Arc lovasszobra

Gazdasági életét a ókorban, illetve a középkor első felében közúti csomópont jellege határozta meg. A szállításban a Garonne-nak alárendelt szerep jutott; főleg a Baszkföldre, illetve a Pireneusokon átvezető áruforgalom volt jelentős. Ezt különösen a 11–12. században megtelepedett zsidó kereskedők virágoztatták fel.[7]

A középkorban a polgárok fő terméke a festő csüllengből (Isatis tinctoria) előállított kék festék volt. A kézműipar egyéb ágai is jórészt a mezőgazdaságban, többnyire a környéken termelt alapanyagokat dolgoztak fel.

Az 1681-ben átadott Canal du Midi csatorna tovább élénkítette a város amúgy is pezsgő kereskedelmét; Toulouse Akvitánia és Languedoc legjelentősebb vásár- híd- és kapuvárosává vált. Fellendült a malomipar: nemcsak az aszályos Roussillonban termelt búzát őrölték itt, de sokat importáltak Észak-Afrikából is, és azt bárkák hozták fel a csatornán. A 18. századra Toulouse Nyugat-Európa egyik legnagyobb malomvárosává vált.[7]

Jelenleg a repülőgép- és űripar adja a város gazdaságárak gerincét. Itt található az európai repülőgépgyártás központja, a város az Airbus Group székhelye. Itt működik az Airbus Industrie legnagyobb gyára mellett a légiközlekedés elitiskolája, az Ecole Supérieure „Sup-Aero” is. Az Airbus Defence and Space és a francia Alcatel Space műholdgyár is itt talált helyet, miként a Francia Űrkutatási Központ (CNES) műszaki központja is. A hagyományos iparágakat vegyi- és textilüzemek képviselik.

KözlekedéseSzerkesztés

Párizstól 590 km-re fekszik, ill. félúton az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger között.

KözútiSzerkesztés

VasútiSzerkesztés

Főpályaudvara a Gare de Toulouse-Matabiau, amelyen három vasútvonal is áthalad:

A városban 1993 óta metró és 2010 óta villamos is közlekedik.

LégiSzerkesztés

Nemzetközi repülőtere a Toulouse-Blagnaci repülőtér, mely a várostól 6,7 km-re északnyugatra fekszik.

FolyamiSzerkesztés

Itt ágazik ki a Garonne-ból a folyót a Földközi-tengerrel összekötő Canal du Midi csatorna, valamint a nehezen hajózható Garonne-nal párhuzamosan épített, az Atlanti-ócean felé kapcsolatot teremtő Canal Latéral.

Kulturális életeSzerkesztés

 
A Saint Sernin-bazilika

Toulouse-ban 1229-ben alapított patinás egyetem működik, és híres a szépművészeti múzeuma is. A városban sok templom található, ezek közül különösen figyelemre méltó az 1000-es években alapított Saint Sernin-bazilika. Az 1700-as évekből fennmaradt városházán (Le Capitole) színházi előadások is zajlanak. A pezsgő zenei életet mutatja, hogy sok népszerű együttes ebből a városból indult útjára, például a fiatal zenerajongók között sikeres Zebda is.

A Théâtre du Capitole az opera és a balett otthona. Az Orchestre National du Capitole az Halle aux Grains-ben játszik. Az Académie des Jeux Floraux, a Francia Akadémia Dél-Franciaország okszitán nyelvet beszélő régiói számára kialakított megfelelőjének székhelye. Ezzel Toulouse az okszitán kultúra nem hivatalos fővárosa. A hagyományos okszitán kereszt Toulouse város és a 2016-ban kialakított Occitanie régió szimbóluma is.

Oktatási intézményeiSzerkesztés

Világszerte elismert, 1229-ben alapított egyeteme (Université de Toulouse) az egyik legrégibb Európában; több mint 97 000 hallgatójával a lille-i mellett a harmadik legnagyobb francia egyetem Párizs és Lyon után.[9]

További intézmények:

Építészete, jellegzetes épületeiSzerkesztés

A városközpont arculatát meghatározó vöröstéglás épületei miatt a „vörös városnak” nevezik. A középkorban a kékfestéshez használt festék kereskedelméből meggazdagodott polgárok a városközpontban reneszánsz palotákat emeltek.

SportSzerkesztés

Legnépszerűbb sportklubja a Stade Toulousain rugbycsapat, mely európa egyik legjobbja. A Toulouse FC jelenleg a Ligue 2-ben, a második szintű francia labdarúgóligában játszik. A város otthont adott az 1998-as labdarúgó-világbajnokság és a 2016-os labdarúgó Európa-bajnokság meccseinek is.

Nevezetes toulouse-iakSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Populations légales 2017
  2. Données climatiques de la station de Toulouse (francia nyelven). Meteo France. [2018. szeptember 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 8.)
  3. Climat Midi-Pyrénées (francia nyelven). Meteo France. (Hozzáférés: 2016. január 8.)
  4. Toulouse–Blagnac (31) (francia nyelven). Fiche Climatologique: Statistiques 1981–2010 et records. Meteo France. [2018. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 26.)
  5. Normes et records 1961–1990: Toulouse-Blagnac (31) – altitude 152m (francia nyelven). Infoclimat. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 8.)
  6. Toulouse–Francazal (31) (francia nyelven). Fiche Climatologique: Statistiques 1981–2010 et records. Meteo France. [2018. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 6.)
  7. a b c d e Bencze
  8. a b c Pálfy
  9. Atlas 2005-2006 de l'éducation nationale[halott link], pdf

ForrásokSzerkesztés