Bourges

	Bourges
; Bourges címere	; Bourges zászlaja
	Mottó: "Summa Imperii Penes Bituriges" ("A legfelső hatalom a biturixek kezében van")
	Közigazgatás
Ország	Franciaország
Régió	Centre-Val de Loire
Megye	Cher
Polgármester	Pascal Blanc (2014–2020)
INSEE-kód	18033
Irányítószám	18000
Testvérvárosok	Lista Joskar-Ola; Forlì; Koszalin (1999–); Aveiro; Palencia; Augsburg (1967–); Peterborough (1957–);
	Népesség
Teljes népesség	64 541 fő (2019. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	969 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	120–169 m
Terület	68,74 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Bourges Pozíció Franciaország térképén
	é. sz. 47° 05′ 04″, k. h. 2° 23′ 47″Koordináták: é. sz. 47° 05′ 04″, k. h. 2° 23′ 47″
	Bourges weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bourges témájú médiaállományokat.

Bourges (ejtsd: burzs) Franciaország közepén, a Yèvre (ejtsd: jevr) folyó partján fekvő város. A Centre-Val de Loire régióban található Cher megye székhelye. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.

A név eredeteSzerkesztés

A város elnevezése egyrészt adódhat az itteni őslakosok, a biturigek nevéből, vagy a germán Burg (francia: Bourg, spanyol: Burgos, egyéb: Burgh, Berg, Borough) szóból, aminek jelentése vár, illetve falu. Latin neve Avaricum, kelta neve Avariko volt.

TörténelmeSzerkesztés

Ősi érseki székhely. A 7. század második felétől a Borgues-i főegyházmegye Akvitánia középső és északi részeinek püspökségeit fogta össze.^[2]

762-ben az utolsó akvitán felkelést leverő Kis Pipin ostromolta meg — ehhez egyebek közt védműveket épített a város körül és földdel töltötte fel a falak tövét, hogy ezekre a rámpákra tolják fel az ostromgépeket. Chunibert gróf végül megadta magát.

A római katolikus egyház több zsinatot is tartott a városban:

az 1031-es zsinat alapvetően kánonjogi kérdésekkel foglalkozott;^[3]
az 1225-ös zsinat a kathar (albigens) eretnekség letörésére keresztes hadjárat vezetésével bízta meg VIII. (Oroszlán) Lajos francia királyt.

Itt bocsátotta ki 1438-ban VII. (Győzedelmes) Károly francia király a városról elnevezett pragmatica sanctiót a gallikanizmus alapelveivel (ide értve az episzkoplaizmust is.^[4]