1217
Év
Évszázadok: 12. század – 13. század – 14. század
1217 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1217 |
Ab urbe condita | 1970 |
Bahái naptár | -627 – -626 |
Berber naptár | 2167 |
Bizánci naptár | 6725 – 6726 |
Buddhista naptár | 1761 |
Burmai naptár | 579 |
Dzsucse-naptár | N/A |
Etióp naptár | 1209 – 1210 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 1272 – 1273 |
Shaka Samvat | 1139 – 1140 |
Holocén naptár | 11217 |
Iráni naptár | 595 – 596 |
Japán naptár | 1877 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 3913–3914 |
Kopt naptár | 933 – 934 |
Koreai naptár | 3550 |
Muszlim naptár | 613 – 614 |
Szeleukida naptár | 1528–1529 |
Örmény naptár | 666 ԹՎ ՈԿԶ |
Thai szoláris naptár | 1760 |
Zsidó naptár | 4977 – 4978 |
Évtizedek: 1160-as évek – 1170-es évek – 1180-as évek – 1190-es évek – 1200-as évek – 1210-es évek – 1220-as évek – 1230-as évek – 1240-es évek – 1250-es évek – 1260-as évek
Évek: 1212 – 1213 – 1214 – 1215 – 1216 – 1217 – 1218 – 1219 – 1220 – 1221 – 1222
Események
szerkesztésHatározott dátumú események
szerkesztés- április 9. – III. Honoriusz pápa Courtenay Pétert konstantinápolyi latin császárrá koronázza Rómában.
- május 20. – A második lincolni csata, melyben az alig kilencéves III. Henrik pártjára visszatért rebellis bárók legyőzik az angol trónra ácsingózó Oroszlán Lajos francia trónörököst.[1]
- június 6. – A mindössze 14 éves I. Henrik kasztíliai király – egy tragikus balesetben – életét veszti, amikor egy lezuhanó tetőcserép agyonütötte.[2]
- augusztus 24. - A Sandwichi csatában a Hubert de Burgh vezette angol flotta legyőzi az Eustace vezette francia hajóhadat a La Manche-csatornában, Sandwich közelében.
- augusztus 30. – III. Ferdinánd kasztíliai király trónra lépése. (1230-tól León királya is, s 1252-ig uralkodik.)
- szeptember 21. – Szent Máté-napi csata a Kardtestvérek rendje és az észtek között.
Határozatlan dátumú események
szerkesztés- az év első fele – A magyarországi johannita perjel és Sándor erdélyi prépost II. András követeiként szerződést kötnek a velencei dózséval, melynek révén a magyar király hajókat bérel a városállamtól, hogy seregét átszállíthassa a tengerentúlra.[3]
- szeptember – II. András keresztes hadával útra kel a Szentföldre[4]
- október – a keresztesek akkoni gyülekezőjével megkezdődik az ötödik keresztes hadjárat
- az év folyamán –
- Kálmán herceget galíciai királlyá koronázzák.
- Csák Ugrin tölti be a királyi kancellári tisztet.[5]
- II. István szerb király megkoronázásával megalapítja a Szerb Királyságot.
- Dzsingisz kán serege elpusztítja a Kara-Kitaj-államot.
- Haakon Sverresson király törvénytelen gyermeke, Haakon foglalja el a norvég trónt.[6]
- III. Honoriusz pápa engedélyezi Christian missziós püspöknek, hogy keresztes hadat vezessen a poroszok ellen.[7]
Születések
szerkesztés- II. Baldvin konstantinápolyi latin császár († 1273)
- Hülegü ilhán mongol vezér († 1265)
- I. János breton herceg
Halálozások
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Ashe, Laura: A királyt megölni nem kell félnetek. In.: BBC History – A világtörténelmi magazin. VII. évf., 8. sz., 64. p. – 2017. augusztus
- ↑ Fodor Ágnes, A. et al.: Uralkodók és dinasztiák. Magyar Világ Kiadó, [Budapest], 2001, ISBN 963 9075 12 4, 269. oldal
- ↑ Hunyadi Zsolt: „...CONTRA DEI ADVERSARIOS ET HOSTESCRUCIS CHRISTI...”. A johanniták katonai tevékenysége a XIII-XIV. századi Magyarországon. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 124. évf., 2011/3. sz., 828. oldal, ISSN 0017-6540
- ↑ Runciman, Steven: A keresztes hadjáratok története. Szerk. Veszprémy László, ford. Bánki Vera és Nagy Mónika Zsuzsanna. Budapest: Osiris Kiadó. 1999. 751. o. ISBN 963-379-448-X
- ↑ Diós István, dr.: Magyar katolikus lexikon. 2. köt., Szent István Kiadó, Budapest, 1993. 327. p.
- ↑ Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 11. köt., GYÓ–HER, Kossuth Kiadó, Budapest, 2013, ISBN 978-963-09-6805-8, 41. oldal
- ↑ Pósán László: Fosztogató martalócok, fegyveres rablóbandák a középkori baltikumi hadviselésben. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 127. évf., 1. sz., 161. p.
A Wikimédia Commons tartalmaz 1217 témájú médiaállományokat.