Urbino

település Olaszországban

Urbino város Olaszországban, Marche régióban, Rómától 290 km-re északra, Firenzétől 110 km-re keletre.

Urbino
Urbino címere
Urbino címere
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióMarche
MegyePesaro
Polgármester Franco Corbucci
Védőszent Crescentinus
Irányítószám 61029
Körzethívószám 0722
Forgalmi rendszám PU
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség14 558 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság485 m
Terület228 km²
Időzóna CET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Urbino (Olaszország)
Urbino
Urbino
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 43° 43′, k. h. 12° 38′Koordináták: é. sz. 43° 43′, k. h. 12° 38′
Elhelyezkedése Pesaro térképén
Elhelyezkedése Pesaro térképén
Urbino weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Urbino témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Urbino történelmi központja
Világörökség
A dóm
A dóm
Adatok
OrszágOlaszország
TípusKulturális helyszín
KritériumokII, IV
Felvétel éve1998
Elhelyezkedése
Urbino (Olaszország)
Urbino
Urbino
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 43° 43′ 31″, k. h. 12° 38′ 14″
A Wikimédia Commons tartalmaz Urbino témájú médiaállományokat.

Története szerkesztés

A települést az umberek alapították. Az évszázadok során számos nép uralta a települést, így az etruszkok, a gallok, a kelták. A Kr.e. 3. századtól római fennhatóság alatt állt. A 9. században egyházi birtok lett, majd a 12. században a Montefeltro-család kezébe került.

Nevezetességek szerkesztés

Dózse Palota szerkesztés

A város legvirágzóbb korszaka a 15. század vége és a 16. század eleje volt. Ekkor hozta létre az Urbinói Hercegséget Federico da Montefeltro, akit a hercegi székben halála után fia, Guidobaldo követett. Ekkor épült az udvari építészek, a dalmát Luciano Laurana és Francesco di Giorgio Martini vezetésével az egyik legszebb itáliai reneszánsz palota, a Palazzo Ducale. A palota ma a Marche Nemzeti Galériának (Galleria Nazionale delle Marche)[2] ad otthont: ez a környék leggazdagabb, az itáliai festészet különböző iskoláit bemutató képtára, olyan festők képeivel, mint Raffaello, Piero della Francesca, Tiziano vagy Paolo Uccello. A festmények mellett figyelmet érdemel a termek szobrászati és ornamentális díszítése. A herceg dolgozószobájának egész falát beépített intarziás szekrények fedik, továbbá perspektivikus képek, allegorikus alakok, díszes kandallók, faberakások, mennyezeti stukkók díszítik a szobákat.

Raffaello háza szerkesztés

A Via Raffaello 57. szám alatt található, és a korabeli berendezés mellett Raffaello egy freskója is megtekinthető itt.

Dóm szerkesztés

A Dóm építését Federico da Montefeltro rendelte meg a Dózse palota mellé. A feladatot Francesco di Giorgio Martinire bízta, és a templomot 1534-ben szentelték fel. 1789-ben restaurálták, homlokzatát Carlo Morigia tervezte. Lépcsősorát 1859-ben építették hozzá. Belsejében Federico Barocci és Carlo Maratta oltárképei tekinthetők meg.

Albornoz erőd szerkesztés

1367 és 1371 között épült. Urbino legmagasabb pontján (485 méter), pazar kilátás nyílik innen a városra, és a környező dombokra.

Urbino óvárosa 1998 óta a világörökség része.[3] Máig őrzi reneszánsz arculatát, keskeny utcáival azt a benyomást kelti, mintha a városban a középkor óta megállt volna az idő.

1483-ban itt született Raffaello, a reneszánsz egyik legnagyobb festője.

Egyeteme szerkesztés

A város egyetemét[4] 1506-ban alapították. Az egyetem egyike a legfontosabbaknak Olaszországban, és több hallgatója van, mint ahány lakosa a városnak (2006-ban 17 731 volt).

Galéria szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Popolazione Residente al 1° Gennaio 2018. Italian National Institute of Statistics. (Hozzáférés: 2019. március 16.)
  2. Galleria Nazionale delle Marche. www.gallerianazionalemarche.it (Hozzáférés: 2021. február 21.)
  3. http://whc.unesco.org/en/list/828
  4. Archivált másolat. [2009. március 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 25.)

Források szerkesztés