Óbudai-sziget

a Duna szigete Budapest III. kerületében

Az Óbudai-sziget, más néven Hajógyári-sziget a Duna egyik szigete Budapest III. kerületének közigazgatási területén. Óbudaisziget formában (azaz egy szóba írva) Budapest egyik városrésze is. Kedvelt kirándulóhely, ám nagyobb ismertségre nem ezért, hanem az itt 1993 óta minden évben megrendezett Sziget Fesztivál miatt tett szert.

Óbudai-sziget
Őszi színeikben tündöklő fák a K-hídtól nem messze
Őszi színeikben tündöklő fák a K-hídtól nem messze
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Hely Budapest, III. kerület
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Fekvése Duna
Terület108 ha = 1,08 km²
Rang Városrész
Hosszúság2,75 km
Szélesség0,5 km
Elhelyezkedése
Óbudai-sziget (Budapest)
Óbudai-sziget
Óbudai-sziget
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 33′ 01″, k. h. 19° 03′ 12″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 01″, k. h. 19° 03′ 12″
A Wikimédia Commons tartalmaz Óbudai-sziget témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Duna hordalékából létrejött sziget az óbudai part mentén, az 1651. és az 1654. folyamkilométer között fekszik. Területe 108 hektár, hossza 2750 m, legnagyobb szélessége az 1653-as folyamkilométer vonalában 500–500 m. Óbudától 70–80 m széles Duna-ág választja el, déli végén áthalad az Árpád híd. Eredetileg zátonysziget volt, két közeli részből állott.

MegközelíthetőségeSzerkesztés

Nyugati oldalán a Hajógyári híd és a K-híd köti össze Óbudával, ez utóbbin közlekedik április végétől október közepéig, hétvégente a BKV Zrt. 226-os jelzésű autóbuszjárata, aminek a végállomása a sziget belsejében található. A szigetet a nyári időszakban a BKK D12-es hajójáratával is meg lehet közelíteni az Óbudai-sziget kikötőtől, ami a 226-os busz megállójától nem messze található.

A Sziget Fesztivál idejénSzerkesztés

A Sziget Fesztivál ideje alatt a szigetet a 226-os busz és a D12-es hajó nem tudja megközelíteni. Sziget Budapest CITYPASS karszalaggal igénybe vehető az ebben az időszakban közlekedő Sziget hajójárat. A BKV Zrt. ezek mellett SZIGET jelzéssel expresszjáratot közlekedtet, ami a fesztivál első napjaiban kizárólag a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér 2-es termináljától a fesztiválhoz, majd a fesztivál utáni első napon csak a repülőtér felé közlekedik, köztes megállók nélkül. Ezt a járatot is igénybe lehet venni a Sziget Budapest CITYPASS karszalaggal.

Nevének eredeteSzerkesztés

 
Az egykori Óbudai Hajógyár épületei jelenleg irodaként, raktárként, illetve jachtklubként üzemelnek

Az 1900-as évek környékén Nagy-szigetnek hívták. Később (máig is) Hajógyári-sziget néven is emlegetik, mert déli végében működött egykor az Óbudai Hajógyár. Ennek épületeibe az ipari tevékenység megszűnése után különböző cégek költöztek. A sziget kikötőjében működik a Magyar Yacht Klub. A volt hajógyár területén találták meg Hadrianus aquincumi római helytartó, a későbbi császár palotáját, amely még feltárásra és bemutatásra vár.

KultúraSzerkesztés

1993 óta minden év augusztusában itt rendezik meg a Sziget Fesztivált, amely mára Európa egyik legnagyobb könnyűzenei rendezvényévé nőtte ki magát. A koncertekkel, fesztiválokkal, futóversenyekkel járó tömeges terhelés nem kedvez a sziget növény- és állatvilágának.

ÉlővilágaSzerkesztés

A sziget legnagyobb része ma pihenőpark, ahol díszcserjéket, virágokat láthatunk. A sziget északi csúcsa a környék legismertebb vízimadár-vonulási „megállója”.

 
A „ródlidomb”

Többé-kevésbé eredeti állapotában csak a sziget nyugati parti sávján végighúzódó, mintegy 1,5 km hosszú puhafás ártéri ligeterdő (fehérnyárliget, Salicetum albae-fragilis) maradt fent. A ligeterdő állapotát 1994-ben mérték fel. A fák között matuzsálemi korú, 200 éves fehér fűzek, fekete nyárak és szilfák is akadnak. Ugyancsak figyelmet érdemelnek az idős parti szőlőegyedek, valamint az öreg mezei szilfák. Az ősfajok száma kevés. A jelentős fajcsere ellenére a sziget többi része is emlékeztet a hajdani árterületekre. Az erdő teljes területe 15,3 ha.

A betelepített fajok közül a két legjelentősebb a platán és a vadgesztenye. Közülük a legidősebbek ugyancsak közel kétszáz évesek, és az évszázadok alatt az eredeti fajokkal vegyülve (több helyen túlsúlyra jutva) szép és növényföldrajzilag is érdekes galériaerdővé integrálódtak. Ennek karakterfajai tehát:

Friss telepítések egyes épületek előkertjei tájidegen növényekkel (pl. pálmafákkal) és a golfpálya pázsitja. Az üzemi területeken a szabad földfelület kevés; a fáknak alig van tányérja, de a hiányzó csapadékot a magas talajvíz bőségesen pótolja. A parton a galériaerdő messze túlnyúlik a szokásos árvízszinten — olyannyira, hogy egyes fák gyakorlatilag állandóan a vízben állnak.[1]

A sziget a madarak számára nemcsak vonulási állomás, hanem jó néhány faj, köztük a jégmadár, vörös vércse, zöld küllő, gébics, dolmányos varjú, tőkés réce, örvös galamb költőhelye is. A sziget ezért kedvelt madármegfigyelő hely.

A rovarok közül megtalálható itt többek között a pézsmacincér, a diófacincér és a feketesárga pattanóbogár is.

A sziget a 2010-es évek óta tervezett funkcióváltása a növény- és állatvilágot egyaránt súlyosan veszélyezteti.[2]

További információkSzerkesztés

  • Mesél Óbuda földje (Guckler Károly Természetvédelmi Alapítvány (Budapest, 1998)
  • Kaiser Anna – Varró József: Volt egyszer egy hajógyár (Budapest, Óbuda - Helytörténeti füzetek, 1999)
  • H. Kérdő Katalin, Schweitzer Ferenc: Aquincum. Ókori táj - ókori város (MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, 2010)
  • Salamon Ferenc: Budapest története. I. köt. Budapest az ókorban (1878)
  • Szendy Károly (szerk.): Budapest az ókorban. (1942) I-II. kötet
  • Bél Mátyás: Buda város leírása a kezdetektől Mohácsig. Fejezetek Budapest múltjából I. (1987)
  • Zsidi Paula: A Duna szerepe Aquincum topográfiájában. In: Budapest régiségei, XLI. 2007

JegyzetekSzerkesztés

  1. Óbudai-sziget. In [Parkok és kertek Pesten és Budán]: [Pesti László és Tarjányi Ferenc leírásai Budapest nevezetes kertjeiről]. [Budapest]: [Szerzők]. [2008–2010]. Hozzáférés: 2020. júl. 2.  
  2. Dezső András: Akár ezer idős fát is kivághatnak az Óbudai-szigeten egy árvízvédelmi beruházás miatt. index.hu (2020. jún. 30.) (Hozzáférés: 2020. júl. 2.)

ForrásokSzerkesztés