Wikipédia

Petőfi Irodalmi Múzeum

múzeum Budapest V. kerületében

A Petőfi Irodalmi Múzeum Budapesten található, országos gyűjtőkörű szakmúzeum, amelynek feladata a magyar irodalom tárgyi emlékeinek gyűjtése, őrzése és bemutatása. Múzeumi kiállítóhely, tudományos intézet, kutatóhely és könyvkiadó. 1954-ben alapították, jogelődje a Petőfi-Ház (Jókai-Ház). 1957 óta működik jelenlegi helyén, a belvárosi Károlyi-palotában.

Petőfi Irodalmi Múzeum
Károlyi Mansion, corner of Károlyi Mihály and Ferenczy István Sts., 2011 Budapešť 1224.jpg
Becenév: PIM
A múzeum adatai
Elhelyezkedés Budapest
 Magyarország
Cím 1053 Károlyi utca 16, Károlyi-palota
Alapítva 1909
Igazgató Demeter Szilárd (2018–)
Elhelyezkedése
Petőfi Irodalmi Múzeum (Budapest V. kerülete)
Petőfi Irodalmi Múzeum
Petőfi Irodalmi Múzeum
Pozíció Budapest V. kerülete térképén
é. sz. 47° 29′ 30″, k. h. 19° 03′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 30″, k. h. 19° 03′ 30″
A Petőfi Irodalmi Múzeum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Petőfi Irodalmi Múzeum témájú médiaállományokat.

Az épületSzerkesztés

 Bővebben: Károlyi-palota (Belváros)
 
A Nemzeti dal kéziratának példánya
 
A múzeum könyvtárának belső tere

1832-ben A. P. Riegl és Hofrichter József tervei alapján építették át a palotát. Az épület történetéhez tartozik, hogy a reformkorban itt működött Bártfay László nevezetes irodalmi szalonja, amelyről naplójában[1] is beszámol. Híres volt a palota fényes estélyeiről, ahol Liszt Ferenc is zongorázott. 1849–50-ben Jelasics, majd Haynau szállása volt. 1849. január 8-án itt tartóztatták le Batthyány Lajost, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét.

A 19. század utolsó évtizedeiben ismét a pesti főúri világ egyik találkozóhelye volt a palota, egyik bálján még Ferenc József is megjelent.

1918 októberében itt alakult meg a Magyar Nemzeti Tanács. A palota utolsó magántulajdonosa Károlyi Mihály volt, 1919-es emigrálása után az állam elkobozta, majd 1929-től a Főváros kezelésébe került. 1930-tól 20 éven át itt működött a Fővárosi Képtár.

A második világháború idején nagyobb károk nem érték az épületet, viszont belső berendezéseit, műkincseit széthordták-elárverezték, s a Károlyi család levéltára, illetve gazdag könyvtára is odaveszett.

A magyar irodalom múzeuma 1954-ben az 1909-ben alapított Petőfi–Jókai-ház örökébe lépett. Az első két évben kiállításainak helyszíne a Magyar Nemzeti Múzeum volt.[2] 1955-ben saját épületet kapott, ahol 1956 nyaráig csupán néhány tárlat valósult meg, a József nádor tér 7. (Harmincad utca 2.) alatti, egykori Muráthy-Teleki-palotában. (1993 óta a Crédit Lyonnais Bank/Credit Agricole Bank budapesti székhelye, az Arany Bárány Étterem melletti saroképület.)[3]

1957 tavaszán Budapest egyik legjelentősebb klasszicista műemlékében, a Károlyi-palotában kapott végleges helyet. A rendszerváltás idejére a palotaépület állaga jelentősen leromlott, elkerülhetetlenné vált a renoválása, így a kiállítási terek néhány évre bezártak, a kutatómunka, könyvkiadás stb. azonban folytatódott. 1996–2000 között teljeskörű felújításon esett át, melyet építészeti, régészeti, művészettörténeti kutatások-feltárások előztek meg, számos belsőépítészeti, térkialakítási, színeket, textíliákat stb. érintő rekonstrukciót eredményezve.

A 2023-as Petőfi-emlékév kapcsán 2022-ben nagyarányú felújítás vette kezdetét az épületben: az év elején bezártak a kiállítások, a rendezvények külső helyszíneken zajlanak, a kutatószolgálat (kézirattár, könyvtár stb.) működik.

Szervezete, filiáléiSzerkesztés

A Károlyi-palotában kapott helyet az 1990-es évekig a PIM mellett a Budapesti Történeti Múzeum régészeti osztálya, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum textilgyűjteménye. 1998-ban Magyar Irodalom Háza lett az intézmény neve. Néhány évig Magyar Irodalmi Múzeumnak (MIM) nevezték, amelynek a Kortárs Irodalmi Központ (KIK) is része volt, így egy ideig PIM-KIK néven jegyezték. 2000-től ismét Petőfi Irodalmi Múzeumnak (PIM) nevezik. 2000–2003 között Károlyi Palota Kulturális Központ (KPKK) lett a fenntartó, amely a múzeum falai közé költözött, önálló kiállításokkal és programkínálattal, így egyszerre két intézmény is osztozott az épületen. Majd 2003-tól ismét a PIM lett az épület gazdája. Szervezeti felépítése.

Jelentős könyv-, periodika-, kézirat-, kisnyomtatvány-, fotó-, képzőművészeti, relikvia- és médiagyűjteménnyel (film, mozgókép, hangzóanyag) rendelkezik. Kutatószolgálata, könyvtára hétfőtől csütörtökig 10–16 óra között áll a kutatók rendelkezésére. 2002–2006 között Irodalmi Múzeum címmel negyedévenként hírlevele jelent meg. Fennállásának 50. évfordulóján alapított elismerése a Fáma-díj, amely évente kerül átadásra az intézmény érdekében kiemelkedő munkát végző személy számára (az érem alkotója ifj. Szlávics László).[4]

2007-től a Digitális Irodalmi Akadémiának is otthont ad, valamint szervezetéhez tartozik a Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet és a Magyar Könyv- és Fordítástámogatási Iroda. Falai közt működik a Magyar PEN Club.

2020-ban a Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Bölcsészeti Központot hívott életre, amely 2021. december elseje óta az Országos Széchényi Könyvtár szervezeti egységeként működik.[5]

Számos filiálé (fiókintézmény) tartozik szervezete alá:

2017-től 2021 őszéig a Petőfi Irodalmi Múzeum részei voltak:

Az irodalmi gyűjteménySzerkesztés

A legjelesebb magyar költők, írók és irodalomtörténészek hagyatékát őrzik itt, többek közt: Jókai Mór, Móricz Zsigmond, Karinthy Ferenc, Déry Tibor, Heltai Jenő, Füst Milán, Bálint György, Szerb Antal, Thurzó Gábor, Bölöni György, Tamási Áron, Szentkuthy Miklós, Határ Győző, Rónay György, Devecseri Gábor, Nemes Nagy Ágnes, Somlyó György, Rába György, Rubin Szilárd és mások. Legbecsesebb nemzeti emlékeink közt őrzik Petőfi Sándor Nemzeti dal és József Attila A Dunánál c. költeményének kéziratát, a Vizsolyi Biblia egy teljes példányát, Petőfi Sándor 1850-ben kiadott, majd bezúzott[8] kötetének példányát. Jelentős az emigrációs gyűjteménye is.

Állandó kiállításokSzerkesztés

 
A Petőfi-dagerrotípia 1845 körül keletkezett dagerrotípia lemez feljavítás előtti állapota[9] az 1970-es évek végén[10] Az egyedi és kivételes relikviát műtárgyvédelmi szempontból nem állíthatják ki folyamatosan az állandó Petőfi-kiállításon, mert fénytől óvva, kondicionált körülmények között kell tartani
  • Petőfi Sándor-kiállítás: 2011-től „Ki vagyok én? Nem mondom meg…" – Petőfi választásai[11] (2000–2011 között „Tanuljátok meg, mi a költő…” címmel)
  • Ady-oltár c. szoborkompozíció (Melocco Miklós alkotása, 1977)[12]
  • Tamási Áron-emlékszoba[13]
  • Landerer és Heckenast nyomda[14] eredeti nyomdagépe ("sasos sajtó")

Vezetőség[15]Szerkesztés

FőigazgatókSzerkesztés

Főigazgató-helyettesekSzerkesztés

  • Lengyel Dénes, 1961–1975: PIM h. főig.
  • Erki Edit, 1972–73: PIM h. főig.
  • Rigó László, 1974–78: PIM h. főig.
  • Botka Ferenc, 1978–82: PIM h. főig.
  • Taxner-Tóth Ernő, 1984–92: PIM h. főig.
  • Kőszeghy Péter, 1991–92: PIM h. főig.
  • E. Csorba Csilla, 1996. IX. – 2005: PIM h. főig.
  • Magos György, 1998–2000: PIM-KIK h. főig.
  • Wernitzer Julianna, 2006: PIM h. főig. –2014?
  • Török Petra, 2016– PIM h. főig.

DíjaiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ Bártfay László naplói; sajtó alá rend., tan. Kalla Zsuzsa; Ráció, Budapest, 2010
  2. ↑ https://pim.hu/hu/kiallitas/kiallitasok-1954-2000#
  3. ↑ https://www.google.com/maps/place/Budapest,+J%C3%B3zsef+n%C3%A1dor+t%C3%A9r+7,+1051/@47.4973045,19.050734,3a,75y,26.31h,102.45t/data=!3m6!1e1!3m4!1sJNl75m2aehJoooifnj_Wfw!2e0!7i13312!8i6656!4m5!3m4!1s0x4741dc407401b955:0x5f358c83a7bb8ab0!8m2!3d47.497601!4d19.0508048
  4. ↑ http://resolver.pim.hu/auth/PIM668879
  5. ↑ Szervezeti változás | Petőfi Irodalmi Múzeum (magyar nyelven). pim.hu. (Hozzáférés: 2022. március 7.)
  6. ↑ Archivált másolat. [2018. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 4.)
  7. ↑ http://oszmi.hu/
  8. ↑ Petőfi Sándor újabb költeményei . 2. köt. : 1847–1849. Pest : Emich, 1858. 288, IV p. 16 cm Archiválva 2017. augusztus 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, festeticskastely.hu
  9. ↑ Az egyetlen igazi kép Petőfiről (magyar nyelven). szeretlekmagyarorszag.hu, 2012. március 15. (Hozzáférés: 2015. március 16.)
  10. ↑ Daguerreotype of Sándor Petőfi1845 (magyar nyelven). google.com, 2012. március 15. (Hozzáférés: 2015. március 16.)
  11. ↑ „Ki vagyok én? Nem mondom meg…” – Petőfi választásai | Petőfi Irodalmi Múzeum (magyar nyelven). pim.hu. (Hozzáférés: 2018. március 4.)
  12. ↑ https://pim.hu/hu/esemenyek/melocco-miklos-szoborkompozicioja-1977
  13. ↑ Archivált másolat. [2019. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 4.)
  14. ↑ Bükyné Horváth Mária: A Landerer-család és nyomdászati vállalkozásai; in: Magyar Könyvszemle, 1966/1.
  15. ↑ Irodalmi muzeológusok kislexikona; in: A Petőfi Irodalmi Múzeum évtizedei; szerk. Botka Ferenc; PIM, Budapest, 2000 (A Petőfi Irodalmi Múzeum könyvei)
  16. ↑ http://www.nevpont.hu/view/9772
  17. ↑ https://nepszava.hu/3011155_prohle-kirugasanak-utoelete-titok-hogy-lesz-e-egyaltalan-palyazat
  18. ↑ Demeter Szilárd lett a PIM ideiglenes főigazgatója. KönyvesBlog. (Hozzáférés: 2018. december 20.)
  19. ↑ http://www.litera.hu/hirek/veglegesitettek-demeter-szilardot-a-petofi-irodalmi-muzeum-pim-foigazgatoi-tisztsegeben

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • 1690/2014. (XI. 26.) Korm. határozat A magyar irodalmi és történelmi örökség részét képező ingóságoknak, valamint kiállítóhely ingatlannak a Petőfi Irodalmi Múzeum részére történő megvásárlása céljából a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból történő előirányzat-átcsoportosításról
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Petőfi_Irodalmi_Múzeum&oldid=25497018”