Petőfi Irodalmi Múzeum

A Petőfi Irodalmi Múzeum Budapesten található, országos gyűjtőkörű szakmúzeum, amelynek feladata a magyar irodalom tárgyi emlékeinek gyűjtése, őrzése és bemutatása. Múzeumi kiállítóhely, tudományos intézet, kutatóhely és könyvkiadó. 1954-ben alapították, jogelődje a Petőfi-Ház (Jókai-Ház). 1957 óta működik jelenlegi helyén, az V. kerületi (belvárosi) Károlyi-palotában.

Petőfi Irodalmi Múzeum
Becenév: PIM
A múzeum adatai
Elhelyezkedés	Budapest Magyarország
Cím	V. kerület, Károlyi utca 16. sz., Károlyi-palota
Alapítva	1909
Igazgató	Demeter Szilárd (2018–)
Elhelyezkedése
Petőfi Irodalmi Múzeum Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 30″, k. h. 19° 03′ 30″47.491591944444, 19.058235
A Petőfi Irodalmi Múzeum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Petőfi Irodalmi Múzeum témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

Az épület

A Nemzeti dal kéziratának példánya

A múzeum könyvtárának belső tere

1832-ben A. P. Riegl és Hofrichter József tervei alapján építették át a palotát. Az épület történetéhez tartozik, hogy a reformkorban itt működött Bártfay László nevezetes irodalmi szalonja, amelyről naplójában is beszámol. Híres volt a palota fényes estjeiről, ahol Liszt Ferenc is zongorázott. 1849–50-ben Jelačić, majd Haynau szállása volt. 1849. január 8-án itt tartóztatták le Batthyány Lajost, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét.

A 19. század utolsó évtizedeiben ismét a pesti főúri világ egyik találkozóhelye volt a palota, egyik bálján még Ferenc József is megjelent.

1918 októberében itt alakult meg a Magyar Nemzeti Tanács. A palota utolsó tulajdonosa Károlyi Mihály volt, 1919-es emigrálása után az állam elkobozta, majd 1929-től a Főváros kezelésébe került. 1930-tól 20 éven át itt működött a Fővárosi Képtár.

A második világháború idején nagyobb károk nem érték az épületet, viszont belső berendezéseit, műkincseit elhordták-elárverezték, s a Károlyi család levéltára, illetve gazdag könyvtára is elkerült innen.

A magyar irodalom múzeuma 1954-ben az 1909-ben alapított Petőfi–Jókai-ház örökébe lépett. Az első két évben kiállításainak helyszíne a Magyar Nemzeti Múzeum volt. 1955-ben saját épületet kapott, ahol 1956 nyaráig csupán néhány tárlat valósult meg, a József nádor tér 7. (Harmincad utca 2.) alatti, egykori Muráthy-Teleki-palotában. (1993 óta a Crédit Lyonnais Bank/Credit Agricole Bank budapesti székhelye, az Arany Bárány Étterem melletti saroképület.)

1957 tavaszán Budapest egyik legjelentősebb klasszicista műemlékében, a Károlyi-palotában kapott végleges helyet. A rendszerváltás idejére a palotaépület állaga jelentősen leromlott, elkerülhetetlenné vált egy renoválás, így a kiállítási terek néhány évre bezártak, a kutatómunka, könyvkiadás stb. azonban folytatódott. 1996–2000 között teljeskörű felújításon esett át, melyet építészeti, régészeti, művészettörténeti kutatások-feltárások előztek meg, számos belsőépítészeti, térkialakítási, színeket, textíliákat stb. érintő rekonstrukciót eredményezve.

Szervezete, filiáléi

A Károlyi-palotában kapott helyet az 1990-es években a Magyar Irodalom Háza (MIH), a Budapesti Történeti Múzeum régészeti osztálya, a Magyar Nemzeti Múzeum textilgyűjteménye. 1998-ban Magyar Irodalom Háza lett az intézmény neve. Néhány évig Magyar Irodalmi Múzeumnak (MIM) nevezték, amelynek a Kortárs Irodalmi Központ (KIK) is része volt, egy ideig PIM-KIK néven jegyezték. 2000-től ismét Petőfi Irodalmi Múzeumnak (PIM) neveztetik. 2000–2003 között Károlyi Palota Kulturális Központ lett a fenntartó, majd 2003-tól ismét a PIM lett az épület gazdája. Szervezeti felépítése.

Jelentős könyv- és periodika-, kézirat-, kisnyomtatvány-, fotó-, képzőművészeti, relikvia- és médiagyűjteménnyel (film, mozgókép, hangzóanyag) rendelkezik. Kutatószolgálata, könyvtára hétfőtől csütörtökig 10–16 óra között áll a kutatók rendelkezésére. 2002–2006 között Irodalmi Múzeum címmel negyedévenként hírlevele jelent meg. Fennállásának 50. évfordulóján alapított elismerése a Fáma-díj, amely évente kerül átadásra az intézmény érdekében kiemelkedő munkát végző személy számára (az érem alkotója ifj. Szlávics László).

2007-től a Digitális Irodalmi Akadémiának is otthont ad, valamint szervezetéhez tartozik a Hamvas Béla Kultúrakutató Intézet és a Magyar Könyv- és Fordítástámogatási Iroda. Falai közt működik a Magyar PEN Club.

Számos filiálé (fiókintézmény) tartozik szervezete alá:

• Ady Emlékmúzeum (1053 Bp., Veres Pálné utca 4-6.)
• Jókai Emlékszoba (1121 Bp., Költő utca 21.)
• Kassák Lajos Emlékmúzeum (1033 Bp., Fő tér 1 – Zichy-kastély)
• Kazinczy Ferenc Múzeum (3980 Sátoraljaújhely, Dózsa György utca 11.)
• A Magyar Nyelv Múzeuma (3988 Sátoraljaújhely, Kazinczy utca 275.) – Széphalom
• Magyar Mesemúzeum és Meseműhely (1013 Bp., Döbrentei utca 15.)
• Bajor Gizi Színészmúzeum (1124 Bp., Stromfeld Aurél utca 16.)
• Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (1013 Bp., Krisztina körút 57.)

Az irodalmi gyűjtemény

A legjelesebb magyar költők, írók és irodalomtörténészek hagyatékát őrzik itt, többek közt: Jókai Mór, Móricz Zsigmond, Karinthy Ferenc, Déry Tibor, Heltai Jenő, Füst Milán, Bálint György, Szerb Antal, Thurzó Gábor, Bölöni György, Tamási Áron, Szentkuthy Miklós, Határ Győző, Rónay György, Devecseri Gábor, Nemes Nagy Ágnes, Somlyó György, Rába György, Rubin Szilárd és mások. Legbecsesebb nemzeti emlékeink közt őrzik Petőfi Sándor Nemzeti dal és József Attila A Dunánál c. költeményének kéziratát, a Vizsolyi Biblia egy teljes példányát, Petőfi Sándor 1850-ben kiadott, majd bezúzott kötetének példányát. Jelentős az emigrációs gyűjteménye is.

Állandó kiállítások

A Petőfi-dagerrotípia 1845 körül keletkezett dagerrotípia lemez feljavítás előtti állapota az 1970-es évek végén Az egyedi és kivételes relikviát műtárgyvédelmi szempontból nem állíthatják ki folyamatosan az állandó Petőfi-kiállításon, mert fénytől óvva, kondicionált körülmények között kell tartani

• Petőfi Sándor-kiállítás: 2011-től "Ki vagyok én? Nem mondom meg…" – Petőfi választásai (2000-2011 között "Tanuljátok meg, mi a költő..." címmel)
• Ady-oltár c. szoborkompozíció (Melocco Miklós alkotása, 1977)
• Tamási Áron-emlékszoba
• Landerer és Heckenast nyomda eredeti nyomdagépe ("sasos sajtó")

Vezetőség

Főigazgatók

• Jánosi Ferenc, 1955–57: PIM főig.
• Horváth Márton, 1957–60: PIM főig, 1963–66: PIM főig.
• Lakatos László, 1966–69: PIM főig.
• Illés László, 1970–75: PIM főig.
• Rigó László, 1976: mb. PIM főig.
• Raffai Sarolta, 1978–81: PIM főig.
• Bíró Zoltán, 1981–83: mb. PIM főig.
• Botka Ferenc, 1982–84: mb. PIM főig., 1984–93: PIM főig.
• Praznovszky Mihály, 1993–2000: PIM/MIM/PIM-KIK főig.
• Ratzky Rita, 2000. nov. – 2005: PIM főig.
• E. Csorba Csilla, 2005–2016: PIM főig.
• Prőhle Gergely, 2017 – 2018. okt. 31.: PIM főig. (felmentve)
• Demeter Szilárd filozófiai író, szerkesztő, 2018. dec. 17.– mb. PIM főig., 2019– PIM főig.

Főigazgató-helyettesek

• Lengyel Dénes, 1961–1975: PIM h. főig.
• Erki Edit, 1972–73: PIM h. főig.
• Rigó László, 1974–78: PIM h. főig.
• Botka Ferenc, 1978–82: PIM h. főig.
• Taxner-Tóth Ernő, 1984–92: PIM h. főig.
• Kőszeghy Péter, 1991–92: PIM h. főig.
• E. Csorba Csilla, 1996. IX. – 2005: PIM h. főig.
• Magos György, 1998–2000: PIM-KIK h. főig.
• Wernitzer Julianna, 2006: PIM h. főig. –2014?
• Török Petra, 2016– PIM h. főig.

Díjai

• 2009-ben elnyerte Az Év Múzeuma-díjat (Pulszky Társaság)
• 2015-ben Prima díjjal tüntették ki

Források

• Magyarország múzeumai. Budapest: Vince Kiadó, 1998. Magyar Irodalmi Múzeum l. 28-29. o. ISBN 963-9069-99-X
• A Petőfi Irodalmi Múzeum évtizedei; szerk. Botka Ferenc; Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, Bp., 2000. 284 p.
• Somorjai Ferenc: Budapest. 2. átdolg. és bőv. kiad. Budapest : Panoráma, 2008. Petőfi Irodalmi Múzeum l. 335-336. o. ISBN 978-963-243-940-2

Külső hivatkozások

• A Petőfi Irodalmi Múzeum honlapja
• PIM intézménytörténet