Budapesti Történeti Múzeum

Budapesti múzeum a Budavári Palotában

A Budapesti Történeti Múzeum Budapest egyik legjelentősebb múzeuma, a főváros történetének dokumentumait, tárgyi emlékeit gyűjti. Önkormányzati intézmény, de hivatalos besorolása szerint országos múzeum. Központja Budapesten az I., Szent György tér 2. szám alatt van.

  A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út
világörökségi helyszín része
Budapesti Történeti Múzeum
A múzeum adatai
Elhelyezkedés Budapest I. kerülete
Magyarország
Cím 1014 Budapest, Szent György tér 2.
Alapítva 1907
Elhelyezkedése
Budapesti Történeti Múzeum (Magyarország)
Budapesti Történeti Múzeum
Budapesti Történeti Múzeum
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 29′ 43″, k. h. 19° 02′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 43″, k. h. 19° 02′ 26″
Térkép
A Budapesti Történeti Múzeum weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapesti Történeti Múzeum témájú médiaállományokat.

Részei szerkesztés

A következő egységek tartoznak hozzá:

Kiállítóhelyei:

Történeti áttekintés szerkesztés

A Budapesti Történeti Múzeum részlegei a főváros különböző helyein működnek. A (római) régészeti, a középkori és az újkori (várostörténeti és képzőművészeti) gyűjteménycsoport kialakulása nagyjából egy időben, a 19. század utolsó negyedében kezdődött, de az első időkben egymástól függetlenül fejlődtek.

Római kori gyűjtemények szerkesztés

Aquincumban a római kori emlékek rendszeres feltárását 1887-ben kezdték meg. A folyamatosan előkerülő gazdag leletanyag bemutatására 1894-ben, az egykori római polgárváros területén emelt új épületben megnyílt az Aquincumi Múzeum. Ez volt a főváros első saját alapítású múzeuma. Igazgatójának a feltárások vezetőjét, Kuzsinszky Bálintot nevezték ki, aki 1937-ig irányította a múzeum munkáját.

Újkori gyűjtemények szerkesztés

A várostörténeti múzeumok alapításának gondolatát először Rómer Flóris vetette fel az 1860-as években. Miután egy Magyarországon élő mérnök, műgyűjtő, Enea Lanfranconi a fővárosnak adományozta budapesti városképeinek gyűjteményét, a fővárosi közgyűlés 1887-ben határozatot hozott egy fővárosi múzeum létesítéséről. Bár a meglévő gyűjtemények anyagának egy részét már az 1885. évi országos kiállításon (a Városligetben), majd az 1896. évi millenniumi kiállításon is bemutatták, a Fővárosi Múzeum csak húsz évvel az első határozat után, 1907-ben alakult meg. A városligeti kiállítási épületben, (a mai Olaf Palme sétányon) megnyílt állandó kiállítás fényképei a Kiscelli Múzeumban láthatók. A várostörténeti vonatkozású képek, tárgyi emlékek mellett a képzőművészeti alkotások is a múzeum gyűjteményébe kerültek.

  • A régészetet és a Fővárosi Múzeumot 1899-ben (későbbi neve: Székesfővárosi Múzeum) összevonták, az intézmény igazgatójának Kuzsinszky Bálintot nevezték ki. A megalakulást követő években a várostörténeti részleg anyaga (fényképek, metszetek, térképek, tervrajzok, ipartörténeti és kulturális emléktárgyak ) gyorsan bővült. 1935-ben végrendelettel a főváros tulajdonába került a kiscelli Schmidt-kastély, és a következő évtől ide költöztették át a városligeti gyűjteményeket. Ez az anyag képezi a Kiscelli Múzeum újkori várostörténeti gyűjteményeinek alapját.
  • 1928-ban a főváros megvásárolta a Károlyi-palota épületét, ahol a meglévő műtárgyakból és újonnan szerzett gyűjteményekből 1933-ban megnyílt a Fővárosi Képtár. Az 1950-es évek elején azonban a Képtárat megcsonkították: a történeti vonatkozású műtárgyak a várostörténeti részleghez kerültek, a képzőművészeti anyag egy részét a Szépművészeti Múzeumhoz tartozó Országos Képtárnak, majd onnan az 1957-ben alapított Magyar Nemzeti Galériának adták át. A megmaradt képzőművészeti anyagot a Kiscelli Múzeum épületében helyezték el: kezdetben Fővárosi Képzőművészeti Gyűjtemény néven az Újkori Osztályhoz tartozott, 1973-ban önálló képzőművészeti osztály lett, majd 1989-ben ismét felvette a Fővárosi Képtár nevet.

Középkori gyűjtemények szerkesztés

 
Az egykori Középkori Kőemléktár bejárata a Halászbástyán

A középkori emlékek rendszeres gyűjtését is 1887-ben kezdték el, de az önálló középkori részleg csak 1922-ben alakult meg. A Budavári Palota, a Mátyás-templom, a koronaőri laktanya, a domonkos szerzetesek Szent Miklós-templomának feltárása során értékes középkori leletek, szobor- és épülettöredékek kerültek elő. Ezek és a Halászbástya nagy saroktornyában már korábban elhelyezett darabok képezték a középkori gyűjtemény alapját. 1932-ben Középkori Kőemléktár néven állandó kiállítás nyílt a Halászbástyán, mely a háború alatt is látogatható volt. 1945-ben a Kőtárat a középkori osztályhoz csatolták és elkezdték a teljes középkori anyag átköltöztetését a Szentháromság téren álló egykori budai városháza épületébe, melyet nem sokkal később Vármúzeumnak neveztek el. Ezt a részleget és az igazgatóságot 1967-ben átköltöztették a helyreállított Budavári Palotába, ahol a középkori várpalota feltárt maradványait is bemutató állandó kiállítás nyílt. Az egész intézményt ekkor kezdték Budapesti Történeti Múzeumnak nevezni.

A mai intézmény szerkesztés

A Budapesti Történeti Múzeum központja a Budavári Palota „E” épületében van, osztályai, szakmai intézményei a főváros különböző pontjain találhatók.

  • Aquincumi Múzeum (III. Szentendrei út 139. és Záhony u. 3.) Ókortörténeti Osztály, Ős- és Népvándorláskori Osztály.
  • Vármúzeum (I. Szent György tér 2., Budavári Palota „E” épület) Középkori Osztály.
  • Kiscelli Múzeum (III. Kiscelli u. 108.) Újkori Osztály, Fővárosi Képtár.
  • Budapest Galéria (Új Budapest Galéria - Bálna, Varga Imre Gyűjtemény)

Az intézmény további fontos részei többek között:

  • A szintén három helyen működő, de egységesített Szakkönyvtár.
  • A Régészeti Adattár két részlege: a régészeti gyűjtemény (az őskortól 1686-ig) és az intézmény történetére vonatkozó dokumentumok gyűjteménye.
  • A főváros több pontján működő kiállítóhelyek.

Források szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés