Budavári zsidó imaház

(Középkori Zsidó Imaház szócikkből átirányítva)

A budavári zsidó imaház egy zsinagóga Budapest I. kerületében a történelmi várnegyedben, a Táncsics Mihály utca 26. szám földszintjén, melyet eredetileg a XIV. század végén alakítottak ki, majd mintegy 700 év után, 2018. szeptember 6-án avatott újra az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség.

Budavári imaház
Budavarsynagogue.jpg
Település Budapest, I. kerület
Vallás Zsidó
Építési adatok
Típus Ortodox-Chábád
Stílus gótikus
Építés kezdete XIV. század vége
Építés befejezése XV. század
Tervező ismeretlen
Elhelyezkedése
Budavári imaház (Budapest)
Budavári imaház
Budavári imaház
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 16″, k. h. 19° 01′ 53″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 16″, k. h. 19° 01′ 53″
A Wikimédia Commons tartalmaz Budavári imaház témájú médiaállományokat.
Faith Áser rabbi avatása a budavári imaházban

A budavári zsidók középkori történetének vázlataSzerkesztés

Az első budavári zsidónegyed és zsinagógaSzerkesztés

A Budavári Zsidónegyednek és zsinagógájának története a középkorba nyúlik vissza. Történelmi hátteréről fontos megemlíteni, hogy Buda városát a tatárok 1241-1242-es hadjárata után alapította IV. Béla király, ahová zsidók is beköltözhettek. A király 1251-ben kiadott kiváltságlevelében szabályozta a zsidók jogait és szabadságát. Ezek a rendelkezések az egész középkorban érvényben maradtak a Magyar Királyság területén. Az első budai zsidónegyed először 1360-ban szűnt meg I. Lajos vallási türelmetlenségéből fakadóan, de főképpen azért, mert szüksége volt a zsidók házaira, ezért elűzte őket. A kiűzetés viszont nem tartott sokáig, 1364-től a zsidók visszatérhettek Budára, de a régi negyedből már csak a zsinagógát használhatták. Az első zsidónegyedet Zsigmond király idején, 1420-ban számolták fel.

A budavári zsidó imaház történeteSzerkesztés

A feltárást követően, 1964-ben részlegesen restaurálták az imaházat, mely azt követően a Budapesti Történeti Múzeumhoz került és, mint kiállítóhely működött. 2018 őszétől a helyiség visszakapta eredeti funkcióját, vagyis újból az Isten-tiszteletek színtere lett, viszont megőrizte korábbi, információs-kultúrális funkcióját, mely során a korábbi kiállítás is megújulhatott.

A budavári imaház freskóiSzerkesztés

 
Dávid csillag papi áldással

Az imaházban két nagyobb freskót és több feltárt freskótöredéket láthatunk. A két nagyobb közül a bal oldalin egy kifeszített nyíl és benne Hanna imájának egy mondatát olvashatjuk, míg a jobb oldali Dávid-csillag alakú freskón egy tórai idézetet találunk, a papi áldást. Az idézetek magyarul így hangzanak:

Hanna imájának részlete: „Hősöknek íja megtörik, a gyengéket pedig erő övezi.” (1Sámuel, 2:4.)

Papi áldás: „Áldjon meg téged az Örökkévaló és őrizzen meg téged, világíttassa az Örökkévaló neked az ő színét: és könyörüljön rajtad, fordítsa feléd az Örökkévaló az ő színét és adjon neked békét.” (4Mózes, 6:24-26.)

Az imaház reneszánszaSzerkesztés

Közel 400 év után, 2018. szeptember 6-án, az 5779-edik zsidó újév előtt rendezett avatási ünnepséggel visszatért a vallási és közösségi élet a világ egyik legrégebbi zsidó imaházának falai közé. A középkori imaterem Budavári zsinagógává avatásán a közel 1000 fős ünneplő közönség mellett részt vett Őexcellenciája David B. Corns­tein, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete és dr. Áder János köztársasági elnök. Köszöntőt mondott Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija. Az ünnepségen rabbivá avatták Faith Ásert, aki kinevezéséig a Vasvári Pál utcai zsinagóga másodrabbijaként szolgálta a zsidó közösséget. A Tóratekercs szertartásos befejezését követően Oberlander Báruch rabbi, a Budapesti Ortodox Rabbinátus vezetője, egyben Faith rabbi mestere jókívánságát fejezte ki tanítványának, többek között azt mondta, hogy eddig fiatalember volt, innentől kezdve azonban a zsidó nép egyik vezetője lesz, ami óriási felelősség.

ForrásokSzerkesztés