Főmenü megnyitása

Wikipédia β

Áder János

magyar politikus, köztársasági elnök

Áder János (Csorna, 1959. május 9.[1] – ) magyar jogász, politikus, Magyarország köztársasági elnöke.

Áder János
Áder János (February 2015).jpeg
Magyarország 5. köztársasági elnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2012. május 10.
Előd Schmitt Pál
Kövér László (a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit gyakorolva)
A magyar Országgyűlés elnöke
Hivatali idő
1998. június 18.2002. május 14.
Előd Gál Zoltán
Utód Szili Katalin

Született 1959. május 9. (58 éves)
Csorna
Párt Fidesz
(1989. április óta)
Választókerület Fidesz országos lista
(1990–1998)
Csorna
(1998–2009)

Házastársa Herczegh Anita
Foglalkozás jogász, politikus
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem
Vallás római katolikus

Díjak
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Áder János témájú médiaállományokat.

1990 és 2009 között országgyűlési képviselő, 1997 és 1998 között az Országgyűlés alelnöke, majd 2002-ig elnöke. 2002 és 2003 között ügyvezető alelnökként a Fidesz – Magyar Polgári Párt, 2002-től 2006-ig a párt országgyűlési frakciójának vezetője. 2009-től 2012-ig európai parlamenti képviselő, 2012. januártól októberig az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottsága alelnöke.

2012. április 16-án Orbán Viktor javaslatára a Fidesz-KDNP frakciószövetség államfőjelöltje lett. Május 2-án az Országgyűlés köztársasági elnökké választotta, az Alaptörvény rendelkezése szerint 8 nappal később,[2] 2012. május 10-én lépett hivatalba. 2017. március 13-án újraválasztották a köztársasági elnöki tisztségben.[3]

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Az általános iskolát Csornán végezte. 1977-ben érettségizett a győri Révai Miklós Gimnáziumban. 1977–1978-ban Kalocsán mint előfelvételis teljesített sorkatonai szolgálatot.

1978-ban felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára, ahol 1983-ban diplomázott. Egyetemi évei alatt a ELTE Jogász Társadalomtudományi Szakkollégium (jelenlegi nevén Bibó István Szakkollégium) tagja volt. Az egyetem elvégzése után a Budapest VI. kerületi Tanács lakáscsere osztályán dolgozott előadóként. 1985-től 1990-ig az MTA Szociológiai Kutatóintézetében dolgozott tudományos munkatársként. Kutatási területe az Országgyűlés törvényalkotó munkája volt. Emellett ügyvédi szakvizsgát tett.

Politikai pályafutásaSzerkesztés

A Fideszbe 1988 áprilisában lépett be.[4] 1989-ben az Ellenzéki és a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások résztvevője volt. Ugyanebben az évben az újonnan alakult Országos Választási Bizottság tagjává választották. 1990-ben az országgyűlési, 1994-ben pedig az országgyűlési és az önkormányzati választáson a Fidesz kampányfőnöke volt.

1990. december 29-én megválasztották az Állami Számvevőszék szervezetének és működésének felülvizsgálatát végző ad hoc bizottság tagjává.

Az 1990-es országgyűlési választáson egyéni megméretésen harmadik helyen végzett Budapest 24. választókerületében, majd lemondott az SZDSZ-es jelölt javára, pártja országos listájáról szerzett mandátumot. 1990 decemberében a Fidesz-frakció helyettes vezetőjévé választották, tisztségét 1992-ig töltötte be. 1992 februárjában választották a Fidesz Országos Választmányának elnökévé. 1993 áprilisában a párt debreceni, V. kongresszusán kinevezték a Fidesz alelnökévé, májusban pedig a párt ügyvezető alelnöke lett.

Az 1994-es országgyűlési választáson újra az országos listáról szerzett mandátumot. 1995. június 17-ig tagja volt a számvevőszéki állandó bizottságnak is.

Miután 1997-ben a Fidesz-frakció a Kereszténydemokrata Néppártból kivált tagokkal bővült, az Országgyűlés negyedik legnagyobb frakciója lett és így Ádert választották az Országgyűlés egyik alelnökévé. 1997-ig volt pártja ügyvezető alelnöke. Az 1998-as országgyűlési választáson a második fordulóban szerzett egyéni mandátumot (csornai választókerület). Pártja választási győzelme után őt választották az Országgyűlés elnökévé, így ő lett Magyarország egyik legfőbb közjogi méltósága. Ezt a pozícióját a ciklus végéig tartotta.

Eközben 1999-ben ismét a párt ügyvezető alelnökévé választották. A 2002-es országgyűlési választáson a csornai választókerületben az első fordulóban megvédte mandátumát. A képviselőcsoport helyettes vezetője lett, majd két hónappal később átvette a Fidesz-frakció vezetését. Pokorni Zoltán akkori pártelnök lemondása után ügyvezető alelnöki rangjában vezette a pártot a Fidesz 2003-as újjászervezéséig. Ügyvezető alelnöki tisztségét is eddig viselte. 2003-ban egyetlen jelöltként megerősítették frakcióvezetői tisztségében, megbízatása a ciklus végéig szólt. A 2006-os országgyűlési választáson újra megnyerte a mandátumot a csornai választókerületben, az alakuló ülésen megválasztották az Országgyűlés alelnökének, a korábban felajánlott frakcióvezetői posztot nem vállalta el.

Európai parlamenti képviselőSzerkesztés

2007-ben bejelentette, hogy indulni kíván a 2009-es európai parlamenti választáson.[5] Miután a választáson mandátumot szerzett, lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról; ezt követően az Európai Parlamentben politizált 2012 tavaszáig.

Elnöki pályafutásaSzerkesztés

Schmitt Pál lemondása után, 2012 április végén a Fidesz–KDNP-frakciószövetség 262 ajánlásával lett az egyetlen államfőjelölt.[6] Az Országgyűlés május 2-án az első fordulóban kétharmados támogatással, 262 szavazattal köztársasági elnökké választotta.[7] A 305 leadott szavazatból 3 volt érvénytelen, a kormánypárt 262 képviselője igennel, a szavazáson részt vevő egyetlen ellenzéki frakció, a Jobbik képviselői 40-en nemmel voksoltak. Jelen voltak még a Lehet Más a Politika képviselői is, ám ők nem szavaztak. A Magyar Szocialista Párt és a frakcióval nem rendelkező Demokratikus Koalíció képviselői kivonultak az ülésteremből.[8] Áder az esküt még aznap letette, és május 10-én iktatták be hivatalába.[9][10] A beiktatási ünnepség után megkapta az államfőt jogszabály szerint megillető Magyar Szent István Rend és a Magyar Érdemrend nagykeresztje a lánccal és az arany sugaras csillaggal kitüntetéseket.[11] Államfőként többször nyilvánult meg a környezetvédelem ügyében, noha ezt megelőzően nyilvános megszólalása nem volt ilyen témákban.

2015 januárjában bejelentette, hogy Környezeti Fenntarthatósági Igazgatóságot hoz létre a Köztársasági Elnöki Hivatalban, ennek vezetését pedig Kőrösi Csaba volt ENSZ-nagykövetre bízza. Sajtóinformációk szerint a lépés oka az, hogy Áder megpályázza az ENSZ főtitkári posztját Pan Gimun megbízatásának 2016-os lejárta után.[12][13]

2017. március 13-án az Országgyűlés 131 szavazattal újraválasztotta köztársasági elnöknek. Kihívója, a baloldali pártok által jelölt Majtényi László 39 szavazatot kapott.[3][14]

2017. április 10-én jelentős méretű tüntetés zajlott a Sándor-palota előtt, miután ezen a napon aláírta a nemzeti felsőoktatásról szóló, pár nappal korábban beterjesztett, főleg a Közép-európai Egyetemet (CEU) érintő törvénymódosítást, amellyel kapcsolatban korábban már tüntetések kezdődtek. A tiltakozók először azt akarták elérni, hogy a törvényt küldje az Alkotmánybíróságra, majd miután ehelyett azt mégis aláírta, haragos, trágár jelzőket sem mellőző transzparensekkel demonstráltak személye ellen, melyek a Sándor-palotai után más tüntetéseken is megjelentek, ezek közül a „Káder János” és a „Bajszos Sz*r” lettek a legtöbbször idézettek. A tüntetők szerint ugyanis Áder a vitatott törvény ügyében kiszolgálta a harmadik Orbán-kormányt és nem hallgatott a tiltakozókra, illetve a törvény jelentős számú kritikusaira, akik emiatt veszélyben látták a CEU jövőjét. Áder annak dacára írta alá a törvénymódosítást, hogy az számos pontos alaptörvényt sért és erre figyelmeztették is.[15] Számos közéleti szereplő és publicista is sarkos vagy épp csalódott kritikát fogalmazott meg vele szemben,[16][17][18] de az ellenzéki politikusok is hasonlókép vélekedtek róla.[19] Az aláírást követően Áder különböző nyelvű Wikipédia-szócikkét is vandalizálták,[20] illetve a „gerinctelenek” című szócikkbe is többször elhelyezték a nevét.[21]

Április 25-én előadást tartott a környezetvédelemről a ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola meghívására, mely még a „lex CEU” aláírása előtt történt, ám ezután a CEU ügyével kapcsolatban is kérdezték a diákok. A kérdésekre válaszolva ő is elmondta, hogy nem akarja a CEU megszűnését és szerinte a CEU-nak egy New York-i egyetemmel történő megállapodása megoldás lehet a problémára, majd azzal próbált érvelni, hogy szerinte ugyanannyian tüntethettek volna a CEU-törvény mellett is, és hogy választania kellett a népszerűség és az elvszerűség között, ő pedig az elvszerűség mellett döntött, miután kollégáival „nem látták érveit”, hogy a parlamentnek vagy az Alkotmánybíróságnak küldje a törvényt. Az iskola tanárainak és diákjainak egy része is tiltakozott a látogatás ellen, amúgy hosszú idő után ez volt az első alkalom, amikor Ádertől érdemben kérdezni lehetett, bár sok kérdést így is hárított.[22] A CEU rektorhelyettese szerint viszont Áder félretájékoztatta a diákokat és tételesen cáfolta az állításait.[23]

2017. május 8-án tette le második ciklusának elnöki esküjét a Parlamentben. Beszédében kiegyezést sürgetett és a közbeszéd színvonalának drámai mértékű csökkenését nehezményezte. Az MSZP-s és DK-s képviselők nem vettek részt az eseményen, mivel szerintük Áder nem fejezi ki a nemzet egységét, Szabó Tímea, az Együtt képviselője pedig egy marionette bábúval tiltakozott, mert pártja álláspontja szerint Áder a Fidesz pártkatonája, akit Orbán Viktor irányít.[24]

CsaládjaSzerkesztés

Édesapja, Áder János (1932–1980) bolti eladóként dolgozott, később Csornán és környékén különböző kereskedelmi egységeknél működött mint boltvezető-helyettes. Édesanyja, Szabó Terézia (sz. 1936) a Csornai Kórházban volt könyvelő, majd nyugdíjba vonulásáig a kórház gazdasági igazgatóhelyettese volt. Szülei katolikus vallásúak, egyetlen pártba sem léptek be. Húga, Annamária (sz. 1960) biológia-földrajz szakos gimnáziumi tanár, Pölöskei Gábor labdarúgó felesége. Pölöskei Gáborné a harmadik Orbán-kormány alatt, 2014 júliusától az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) köznevelési intézményrendszer fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára,[25] 2016. március 1-től a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) vezetője,[26] 2017. január 16-tól a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár.[27]

Nős, felesége Herczegh Anita,[28] akivel az egyetemen ismerkedtek meg és 1984-ben összeházasodtak. Párja 1987-ben szerzett jogi diplomát, majd bírói hivatása önkéntes átmeneti felfüggesztéséig a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságán dolgozott. Három lány- és egy fiúgyermek édesapja.

Gyermekeik közül Borbála (sz. 1988), a legidősebb lány maga is jogász lett. András (sz. 1990) gazdasági főiskolát végzett, 2014. október 17-től kiemelt multimédiás újságíró beosztásban alkalmazza az állami MTVA.[29] Orsolya (sz. 1993) a művészetek iránt érdeklődik, s a legkisebb, Júlia pedig általános iskolai tanulmányait végzi.[28] Apósa Herczegh Géza volt alkotmánybíró, illetve a hágai Nemzetközi Bíróság volt bírája.

Később az is kiderült, hogy Áder Orsolya ugyanolyan működésű londoni magániskolába jár, mint amilyen típusú intézmények magyarországi működését az apja aláírásával érvényesített törvény ellehetetleníti.[30]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Magyar és nemzetközi Ki Kicsoda (1994), 7.
  2. Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.), 11. cikk (6) bekezdés
  3. ^ a b Parlament.hu: a köztársasági elnöki szavazás eredménye
  4. http://www.urbanlegends.hu/2012/04/fidesz-alapito-volt-e-ader-janos/
  5. Navracsics vezeti tovább a frakciót, Áder EPK-jelölt lesz – Magyar Nemzet Online
  6. Ádernak nem lesz ellenfele szerdán
  7. Áder János a köztársasági elnök - MNO
  8. Áder János a köztársasági elnök - Magyar Gazdaság
  9. Államfővé választották Áder Jánost
  10. MTI: Beiktatták hivatalába Áder Jánost – videó. delmagyar.hu, 2012. május 10. (Hozzáférés: 2013. március 27.)
  11. MTI: Áder rögtön két kitüntetést kapott. Index, 2012. május 10. (Hozzáférés: 2015. január 19.)
  12. Spirk József: Áder János az ENSZ-főtitkári posztra hajt (magyar nyelven). Index, 2015. január 6. (Hozzáférés: 2015. február 4.)
  13. Iván András, Spirk József: Akkor is nyerhetünk, ha Áder nem lesz ENSZ-főtitkár (magyar nyelven). Index, 2015. február 4. (Hozzáférés: 2015. február 4.)
  14. A második körben szavazták meg Ádert - mno.hu, 2017. március 13.
  15. Nagyon is tudta Áder, hogy nem stimmel a lex CEU, mégis aláírta. HVG, 2017. április 13. (Hozzáférés: 2017. április 16.)
  16. Tamás Gáspár Miklós: Áder János nem számít. HVG, 2017. április 11. (Hozzáférés: 2017. április 16.)
  17. Tóta W. Árpád: Az elnök, aki ott se volt. HVG, 2017. április 11. (Hozzáférés: 2017. április 16.)
  18. Kálmán Olgánál érte a sokkoló hír, eltört a mécses. Hír TV, 2017. április 11. (Hozzáférés: 2017. április 16.)
  19. Sajó Dávid: Áder egy káder, aki méltatlanná vált hivatalára. Index, 2017. április 10. (Hozzáférés: 2017. április 16.)
  20. Molnár Zoltán: Csúnya szó ragadt Áder Jánosra a Wikipedián (is). 24.hu, 2017. április 11. (Hozzáférés: 2017. április 16.)
  21. “Sorozatos vandalizmus” Áder miatt: megemelték a védelmi szintet a gerinctelenek Wikipédia-oldalán. HVG, 2017. április 11. (Hozzáférés: 2017. április 16.)
  22. Áder a dühös gimnazisták között - Egy ország nézhette, de egy ideig senki nem hallotta. HVG, 2017. április 25. (Hozzáférés: 2017. április 26.)
  23. A CEU rektorhelyettese tételesen cáfolta Ádert. propeller.hu, 2017. április 26. (Hozzáférés: 2017. április 29.)
  24. Dull Szabolcs: Áder letette az esküt, majd visszafogottságra kérte a fideszeseket. Index, 2017. május 8. (Hozzáférés: 2017. május 8.)
  25. Áder húga is helyettes államtitkár lett – 24.hu, 2014. július 23.
  26. Távozik a Klik vezetője, Áder János húga veszi át a helyét – Hvg.hu, 2016. február 29.
  27. Pölöskei Gáborné az NGM-ben folytatja – Napi.hu, 2017. január 25.
  28. ^ a b Herczegh Anita. Köztársasági Elnöki Hivatal. (Hozzáférés: 2013. március 27.)
  29. Áder fia a köztévénél dolgozik, az MTVA visszalő – Népszabadság, 2014. december 16.
  30. Vaskor Máté: Áder János lánya is Amerikában akkreditált diplomáért tanul Londonban. 24.hu, 2017. április 6. (Hozzáférés: 2017. április 16.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés


Elődje:
Gál Zoltán
A magyar Országgyűlés elnöke
19982002
Utódja:
Szili Katalin
Elődje:
Pokorni Zoltán
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke
2002 – 2003
 
Utódja:
Orbán Viktor
Elődje:
Kövér László (ideiglenes)
A (III.) Magyar Köztársaság elnöke
2012–
 
Utódja:
hivatalban