Országház

a magyar Országgyűlés székhelye Budapesten

Az Országház Budapest egyik legismertebb középülete, a Magyar Országgyűlés és egyes intézményeinek (például az Országgyűlési Könyvtár) székhelye. Budapest V. kerületében, a Duna bal partján, a Kossuth Lajos téren található. Bár az épületre vonatkozóan a köznyelvben a Parlament elnevezés is elterjedt, ez valójában az ott ülésező testület, az Országgyűlés idegen eredetű, nem hivatalos megnevezése.

  A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út
világörökségi helyszín része
Országház
TelepülésBudapest V. kerülete
Cím1055 Budapest,
Kossuth Lajos tér 1–3.
Építési adatok
Építés éve1885–1904
Megnyitás1904
Építési stílusNeogótikus, eklektikus
Felhasznált anyagoktégla, mészkő, díszkövek
VédettségMűemlék, Kulturális világörökség
TervezőSteindl Imre
Építész(ek)Steindl Imre
Építési költség38 000 000 osztrák–magyar korona
Hasznosítása
Felhasználási területAz Országgyűlés és könyvtárának helyszíne
TulajdonosMagyarország
Alapadatok
Magassága96 m
AlaprajzTéglalap
Alapterület17 745 m²
Hosszúsága268 m
Szélessége123 m
Egyéb jellemzők
Liftek száma13
NevezetességeiEurópa második, és a világ harmadik legnagyobb parlamenti épülete.
Világörökségi adatok
TípusKulturális
KritériumokI, II, IV
Felvétel éve1987
Elhelyezkedése
Országház (Budapest belső részének)
Országház
Országház
Pozíció Budapest belső részének térképén
é. sz. 47° 30′ 25″, k. h. 19° 02′ 44″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 25″, k. h. 19° 02′ 44″
Térkép
Országház weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Országház témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az épület szerkesztés

 
Az Országház felsőházi ülésterme, ma turisták látogatják illetve konferenciák, más rendezvények helyszíne

Az Országház elrendezése teljesen szimmetrikus, az épület ugyanis kétkamarás országgyűlés számára készült 1896-ban. Az északi szárnyban a felsőház, a déli szárnyban az alsóház ülésterme kapott helyet. A két ülésterem tükörképe egymásnak. A parlamenti ülésekre ma az alsóházi termet használják, a felsőházi terem látogatható turisták számára, illetve frakcióüléseket, konferenciákat és fogadásokat tartanak benne. Érdekesség, hogy az alsóházi társalgóban a padlószőnyeg vörös, a felsőháziban viszont kék, lévén a felsőház tagjai hagyományosan nemesek voltak, akiket kékvérűeknek neveztek.

Az építkezés története szerkesztés

Előzmények szerkesztés

Az, hogy a magyar országgyűlés saját épületet kapjon, már a 19. század első felében felmerült, mivel Pozsony után hol a Pesti Vigadóban, hol a Nemzeti Múzeumban gyűlésezett.[1] 1840 körül Pollack Mihály tervezett ugyan egy reneszánsz stílusú épületet József nádor megbízására, de ez végül nem valósult meg. 1844-ben pályázatot írtak ki a leendő épületre, melyet a mai Erzsébet tér helyére terveztek felépíteni. A beérkezett 42 pályamű elbírálását azonban megakasztotta az 1848–49-es forradalom és szabadságharc, a tervek nagy része időközben el is veszett. 1861-ben került ismét terítékre egy ideiglenesnek szánt épület kérdése. Építése 1865-ben kezdődött el Ybl Miklós tervei alapján a mai Bródy Sándor utcában. Alig tizenegy hónap alatt készült el az épület, amelyben ma a Budapesti Olasz Kultúrintézet működik. Az állandó épület tervpályáztatására tizenöt évvel később, 1880-ban került sor.[2]

A pályázat szerkesztés

Az épület felépítéséről az Országgyűlés törvényt alkotott: az 1880. évi LVIII. tv. alapján tervpályázatot hirdettek 1881-ben. Magyarország számára egy állandó országház építésére több kiváló építész jelentkezett. 1883. február 1-jén a pályázat határideje lejárt, ekkorra tizenkilenc terv érkezett be. A bírálat alapján a kitűzött négy egyenlő díjat az „Alkotmány I.”, a „Patres conscripti”, az „Alkotmány II.” és a „Scti. Stephani regis” jeligéjű terveknek ítélték oda.[3]

Érdekesség, hogy Hauszmann terve volt az egyetlen, ami a Dunára merőlegesen képzelte el az épületet, dacára, hogy a pályázat szerint a főhomlokzatnak a Dunára kellett néznie. Gerster Károly egyedüli neobizánci terve pedig egy igazi keleti palotát idézett, amit impozáns jellege miatt külön is méltattak, igaz, erről bebizonyosodott, hogy nem elégséges a tervezett belső tere. (A helyigény miatt utóbb Steindl is korrekciókra kényszerült.)[2]

Steindl Imre megvalósult terve szerkesztés

Steindl megvalósult terve a historizáló eklektika jegyében született, barokk alaprajzú, barokk tömeghatású épület, részleteiben alapvetően neogótikus stílusú. Ez a monumentális épület a bécsi neogótika szellemében épült, világosan érzékelhető rajta Steindl bécsi mesterének, Friedrich von Schmidtnek hatása.[4] Schmidt centrális elrendezésű Bécs-Fünfhaus-i templomát rajnai gótikus stílusban építette, s ennek kupolája nagy hatással volt Steindl Imrére, amikor a budapesti Országház kupoláját megtervezte.[5] Ugyanekkor Steindl teljességgel egyedit alkotott, amikor a barokk alaprajzot és tömegkompozíciót szintetizálta a tiszta csúcsíves neogót építkezési stílussal. Az épület mind külső tömeghatásában, mind belső enteriőrjében méltán tekinthető a 19-20. század fordulója egyik nagy alkotásának az európai kontinensen. Az Országház éppen úgy hazánk fővárosát reprezentáló épületté vált, mint Sir Charles Barry londoni parlamentje a brit fővárosnak.[6]

A magyar állam ezeréves fennállásának alkalmából, annak millenniumi esztendejében, 1896. június 8-án tartotta az új, még épülő parlamenti épületben az Országgyűlés első ülését.[7]

Az építkezés szerkesztés

Az Országház építésének feltétele volt, hogy kizárólag hazai építőanyagokat használjanak fel. Kivétel a főlépcső mellett található nyolc, egyenként hat méter magas márványmonolit, amelyet Svédországból hozattak (összesen 12 ilyen oszlop készült, a másik négy a londoni Parlamentben található). Az építkezés 1885-től 1904-ig tartott, azaz a tervező az épület teljes befejezését már nem érhette meg. Az első kapavágás 1885. október 12-én történt a Tömő-tér talaján, az építkezés során tizenhét éven keresztül átlagosan ezer ember dolgozott, 176 000 köbméternyi földet mozgattak meg; 40 millió téglát, félmillió díszkövet, 40 kg aranyat használtak fel.

Bár az épület felavatása már 1894-ben megtörtént, ekkor még nem volt készen, sőt még 1902-ben sem, amikorra már a parlament mindkét háza ideköltözött. Az építkezés 1904-ig tartott.[8]

Maga az épület 268 m hosszú, 123 m széles és 96 m magas, alapterülete 17 745 négyzetméter, térfogata 473 000 köbméter. Központi eleme a kupola, amelynek két oldalán emelkedik a képviselőház (ma az Országgyűlés) és a volt főrendiház (ma Kongresszusi terem) ülésterme. Az épületnek 27 kapuja van, belül 29 lépcsőház és 13 személy- és teherlift szolgálja a közlekedést és a szállítást. Az épületben valamivel több mint 200 irodahelyiség található.

 
A 2014-ben megnyitott látogatóközpont

A Duna felőli oldal a főhomlokzat, de a hivatalos főbejárat a Kossuth Lajos térről nyílik. Kívül 90, belül 152, összesen 242 szobor van a falakon, jeles alkotók freskói, festményei is ékesítik az Országházat. A díszítéseknél felhasznált 22-23 karátos arany összmennyisége hozzávetőleg 40 kilogramm.

Európa egyik első távfűtött épülete: A Balassi Bálint utca 1–5. számon álló – szintén Steindl Imre által tervezett és a közelmúltban felújított – Tisza Lajos Irodaház udvarán 1899-ben helyezték üzembe az azóta több korszerűsítésen is átesett kazánházat.[9] [10] A szellőzést és a klímatizálást pedig a Kossuth téri két légbeszívó aknából, alagutak rendszerén keresztül bevezetve oldják meg.[11]

Az épület ma szerkesztés

Az Országház külső homlokzatainak felújítása, 2014-ben ért véget, díszkivilágítása 2012-2014 között megújult.

Az Országház folyamatosan látogatható, a látogatással kapcsolatos információk és a jegyvásárlás az Országgyűlés honlapján (www.parlament.hu) érhetők el.

A Szent Korona szerkesztés

 
A Szent Korona, az országalma és a királyi jogar

A 2000. évi I. törvény[12] rendelkezése alapján 2001 óta az Országházban van kiállítva a Szent Korona és a többi koronázási jelvény (a koronázási palást kivételével). A korona 1978 óta a Magyar Nemzeti Múzeumban volt megtekinthető; a törvény szövege szerint az ünnepélyes áthelyezéssel „Magyarország méltó helyére emeli a Szent Koronát, és a nemzet múzeumából a nemzetet képviselő Országgyűlés oltalma alá helyezi”.

Látnivalók az Országházban szerkesztés

  • Díszlépcső
  • Kupolacsarnok és a körülötte elhelyezkedő termek
  • A képviselőházi ülésterem
  • A volt főrendiházi ülésterem
  • A Delegációs terem
  • A köztársasági elnök fogadószobái
  • Az Országgyűlési Könyvtár
  • A Szent Korona és a koronázási ékszerek
  • Magyar festők alkotásai az Országházban, köztük Munkácsy Mihály: Honfoglalás című műve (1893)
  • Országgyűlési Múzeum

Képgaléria szerkesztés

Az épület kívülről szerkesztés

Belső tér szerkesztés

Panorámakép az Országházról.

Jegyzetek szerkesztés

  1. Alig három hónap alatt épült fel a Régi Képviselőház – 155 éve vették birtokba az épületet a honatyák PestBuda.hu, 2021. április 15.
  2. a b Nem sokon múlt, hogy egészen másképp nézzen ki a Parlament Telex, 2022. április 3.
  3. Steindl Imre, Művészet, Első évfolyam, 1902. Ötödik szám
  4. Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 2. köt. Budapest : Andor Győző, 1935. Steindl szócikk l. 473.
  5. Déry Attila i. m. 63. o.
  6. Déry Attila i. m. 40-41.
  7. Czellár Katalin–Somorjai Ferenc: Magyarország. Budapest: Panoráma, 1996. 233. ISBN 9632437616
  8. Egykor.hu Az Országház építése. [2022. március 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 22.)
  9. Tisza Lajos Irodaház – Az országház egykori bérháza – Bánáti + Hartvig Építész Iroda Kft, 2020.03.27.
  10. Domonkos Csaba – Tudta, hogy a Parlament volt az első magyar távfűtött épület? (pestbuda.hu, 2018.11.13.)
  11. Élenjáró mérnöki megoldások | The air conditioning of Hungary’s Parliament House – Országház Filmműhely Youtube csatorna, 2020.02.19.
  12. 2000. évi I. törvény Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról Archiválva 2016. március 10-i dátummal a Wayback Machine-ben PDF

Források szerkesztés

  • Déry Attila–Merényi Ferenc: Magyar építészet. 1867–1945. Budapest : Urbino, 2000. 270 o. ISBN 9630034905
  • Kajtár István: Bevezetés a jogi kultúrtörténetbe (Budapest–Pécs, 2004) ISBN 963954230X

További információk szerkesztés

  • Heiszler Vilmos: Birodalmi és nemzeti szimbólumok Bécsben és Budapesten (1867–1918)
  • Az Országház leírása a hivatalos honlapon
  • Az Országház Látogatóközpontja
  • Infografika az OrszágházrólNépszabadság, 2010. április 1.
  • Az állandó Országház tervei
  • Büszkeségünk: az Országház
  • Hogyan épült fel az Országház?
  • A Magyar Országgyűlés; tan. Villám Judit et al.; Országgyűlés Hivatala, Bp., 2006
  • A nemzet főtere. Az Országgyűlés Hivatalának kiadványa a Kossuth tér történetéről; főszerk. Ablonczy Bálint; Országgyűlés Hivatala, Bp., 2014   
  • Országház. Stílus, harmónia, méltóság; fotó Bakos Ágnes, Tihanyi Bence, előszó Sisa József, szöveg Villám Judit, Molnár Magda; 2. jav. kiad.; Műszaki, Piliscsév–Bp., 2016  
  • Nagy-Csere Áron: Az Országház és környéke; Nemzeti Örökség Intézet, Bp., 2018 (NÖRI füzetek)
  • Pajzsokra emelt történelem. Az országházi címergaléria és megújításának története; szerk. Kelecsényi Kristóf, Körmendi Tamás, Wachsler Tamás; Monumentum Közhasznú Alapítvány, Bp., 2020
  • Kerekes Margit: Az Országház üvegművészete; Országház Könyvkiadó, Bp., 2020 (Országházi séták)
  • Az Országgyűlés Hivatala, 2018–2022; szerk. Pelyach István, bev. Lajkó Sára, Soltész István; Országház Könyvkiadó, Bp., 2022
  • Műgond a legapróbb részletekig – „Régi formák az új kor szellemében"
  • Dúzsi Éva – Széll Szilvia: Országházi kalauz. Budapest, Országház Könyvkiadó, 2015
  • Andrássy Dorottya: Az Országház építéstörténete. Budapest, Országház Könyvkiadó, 2016
  • Kelecsényi Kristóf: Az Országház szobrai. Budapest, Országház Könyvkiadó, 2017
  • Kapitány-Horváth Zsuzsa: Az Országház díszítőfestészete. Budapest, Országház Könyvkiadó, 2017
  • Bojtos Anikó: Az Országház falfestményei. Budapest, Országház Könyvkiadó, 2017
  • Csákó Beáta – Samu Nagy Dániel: Mindennapok az Országházban. Budapest, Országház Könyvkiadó, 2018
  • Csákó Beáta – Samu Nagy Dániel: Az Országház nevezetes termei. Budapest, Országház Könyvkiadó, 2019
  • Az Országház építése és művészete. Szerk. Sisa József. Budapest, Országház Könyvkiadó, 2020
  • Török András – Wachsler Tamás: A nevezetes magyar Országház és a tér, ahol áll. Budapest, Országház Könyvkiadó, 2021
  • Kelecsényi Kristóf: Az Országház bútorművészete és famunkái. Budapest, Országház Könyvkiadó, 2021
  • Tasnádi Zsuzsanna: Az Országház népi díszítőelemei. Budapest, Országház Könyvkiadó, 2021
  • Bálint Zsolt – Bauer Norbert: Az Országház növény- és állatmotívumai. Budapest, Országház Könyvkiadó, 2022
  • Dúzsi Éva – Heincz Orsolya – Lackner Mónika: Az Országház iparművészeti remekei. Budapest, Országház Könyvkiadó, 2023