Főmenü megnyitása
Wikipédia β

Országház

Az Országház Budapest egyik legismertebb középülete, a Magyar Országgyűlés és egyes intézményeinek (például Országgyűlési Könyvtár) székhelye. Budapest V. kerületében, a Duna partján, a Kossuth Lajos téren található. Bár az épületre gyakran Parlament-ként is hivatkoznak, de ez a megnevezés nem pontos: a parlament az Országházban ülésező testület, az Országgyűlés megnevezése idegen szóval. A világ harmadik legnagyobb parlamentje.[forrás?]

Országház
HUN-2015-Budapest-Hungarian Parliament (Budapest) 2015-01 crop.jpg
Település Budapest V. kerülete
Hely 1055 Budapest,
Kossuth Lajos tér 1-3.
Építési adatok
Építés éve 1885 – 1904
Építési stílus Neogótikus, eklektikus
Felhasznált anyagok Tégla, mészkő, díszkövek
Védettség Műemlék, Kulturális világörökség
Tervező Steindl Imre
Építész(ek) Steindl Imre
Építési költség 38 000 000 osztrák–magyar korona
Hasznosítása
Felhasználási terület Az Országgyűlés és könyvtárának helyszíne
Tulajdonos Magyarország
Alapadatok
Magassága96 m
Alaprajz Téglalap
Alapterület17 745 m²
Hosszúsága268 m
Szélessége123 m
Egyéb jellemzők
Liftek száma 13
Nevezetességei Európa második, és a világ harmadik legnagyobb parlamenti épület.
Világörökségi adatok
TípusKulturális
KritériumokI, II, IV
Felvétel éve1987
Elhelyezkedése
Országház (Budapest)
Országház
Országház
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 25″, k. h. 19° 02′ 44″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 25″, k. h. 19° 02′ 44″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Országház témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

Az épületSzerkesztés

 
Az Országház Felsőházi terme, ma turisták látogatják ill. konferenciák, rendezvények helyszíne.

Az Országház elrendezése teljesen szimmetrikus, az épület ugyanis kétkamarás országgyűlés számára készült 1896-ban. Az északi szárnyban a felsőház, a déli szárnyban az alsóház ülésterme kapott helyet. A két ülésterem tükörképe egymásnak. A parlamenti ülésekre ma az alsóházi termet használják, a felsőházi terem látogatható turisták számára, illetve frakcióüléseket, konferenciákat és fogadásokat tartanak benne. Érdekesség, hogy az alsóházi társalgóban a padlószőnyeg piros, a felsőháziban viszont kék, lévén a felsőház tagjai hagyományosan nemesek voltak, akikről azt tartották, hogy kék a vérük.

Az építkezés történeteSzerkesztés

A pályázatSzerkesztés

Az épület felépítéséről az Országgyűlés törvényt alkotott: az 1880. évi LVIII. tv. alapján tervpályázatot hirdettek 1881-ben. Magyarország számára egy állandó országház építésére több kiváló építész jelentkezett. 1883. február 1-jén a pályázat határideje lejárt, ekkorra tizenkilenc terv érkezett be. A bírálat alapján a kitűzött négy egyenlő díjat az „Alkotmány I.”, a „Patres conscripti”, az „Alkotmány II.” és a „Scti. Stephani regis” jeligéjű terveknek ítélték oda.[1]

Steindl Imre megvalósult terveSzerkesztés

Steindl Imre megvalósult terve a historizáló eklektika jegyében született, barokk alaprajzú, barokk tömeghatású épület, részleteiben alapvetően neogótikus stílusú. Ez a monumentális épület a bécsi neogótika szellemében épült, világosan érzékelhető rajta Steindl bécsi mesterének, Friedrich von Schmidtnek hatása.[2] Schmidt centrális elrendezésű Bécs-Fünfhaus-i templomát rajnai gótikus stílusban építette, s ennek kupolája nagy hatással volt Steindl Imrére, amikor a budapesti Országház kupoláját megtervezte.[3] Ugyanekkor Steindl teljességgel egyedit alkotott, amikor a barokk alaprajzot és tömegkompozíciót szintetizálta a tiszta csúcsíves neogót építkezési stílussal. Az épület mind külső tömeghatásában, mind belső enteriőrjében méltán tekinthető a 19-20. század fordulója egyik nagy alkotásának az európai kontinensen. Az Országház éppen úgy hazánk fővárosát reprezentáló épületté vált, mint Sir Charles Barry londoni parlamentje a brit fővárosnak.[4]

A magyar állam ezeréves fennállásának alkalmából, annak millenniumi esztendejében, 1896. június 8-án tartotta az új, még épülő parlamenti épületben az Országgyűlés első ülését.[5]

Az építkezésSzerkesztés

Az Országház építésének feltétele volt, hogy kizárólag hazai építőanyagokat használjanak fel. Kivétel a főlépcső mellett található nyolc, egyenként hat méter magas márványmonolit, amelyet Svédországból hozattak (összesen 12 ilyen oszlop készült, a másik négy a londoni Parlamentben található). Az építkezés 1885-től 1904-ig tartott, azaz a tervező az épület teljes befejezését már nem érhette meg. Az első kapavágás 1885. október 12-én történt a Tömő-tér talaján, az építkezés során tizenhét éven keresztül átlagosan ezer ember dolgozott, 176 000 köbméternyi földet mozgattak meg; 40 millió téglát, félmillió díszkövet, 40 kg aranyat használtak fel.

Bár az épület felavatása már 1894-ben megtörtént, ekkor még nem volt készen, sőt még 1902-ben sem, amikorra már a parlament mindkét háza ideköltözött. Az építkezés 1904-ig tartott.[6]

Maga az épület 268 m hosszú, 123 m széles és 96 m magas, alapterülete 17 745 négyzetméter, térfogata 473 000 köbméter. Központi eleme a kupola, amelynek két oldalán emelkedik a képviselőház (ma az Országgyűlés) és a volt főrendiház (ma Kongresszusi terem) ülésterme. Az épületnek 27 kapuja van, belül 29 lépcsőház és 13 személy- és teherlift szolgálja a közlekedést és a szállítást. Az épületben valamivel több mint 200 irodahelyiség található.

 
A 2014-ben megnyitott látogatóközpont

A Duna felőli oldal a főhomlokzat, de a hivatalos főbejárat a Kossuth Lajos térről nyílik. Kívül 90, belül 152, összesen 242 szobor van a falakon, jeles alkotók freskói, festményei is ékesítik az Országházat. A díszítéseknél felhasznált 22-23 karátos arany összmennyisége hozzávetőleg 40 kilogramm.

Az épület maSzerkesztés

A Dunára néző oldalának felújítása 21 évi munka után, 2009 szeptemberében ért véget,[7] díszkivilágítása 2014 nyarán megújult.[8]

Szent KoronaSzerkesztés

 
A Szent Korona, az országalma és a királyi jogar

A 2000. évi I. törvény[9] rendelkezése alapján az Országházban van kiállítva a Szent Korona és a többi koronázási jelvény (a koronázási palást kivételével). A korona korábban a Nemzeti Múzeumban volt megtekinthető; a törvény szövege szerint az ünnepélyes áthelyezéssel „Magyarország méltó helyére emeli a Szent Koronát, és a nemzet múzeumából a nemzetet képviselő Országgyűlés oltalma alá helyezi”.

Látnivalók az OrszágházbanSzerkesztés

  • Díszlépcső
  • Kupolacsarnok és a körülette elhelyezkedő termek
  • A képviselőházi ülésterem
  • A volt főrendiházi ülésterem
  • A Delegációs terem
  • A köztársasági elnök fogadószobái
  • Az Országgyűlési Könyvtár
  • Az épület számos helyén láthatóak a Róth Miksa által készített üvegfestések és üvegmozaikok.
  • A Szent Korona és a koronázási ékszerek
  • Magyar festők alkotásai az Országházban, köztük Munkácsy Mihály: Honfoglalás című műve (1893.)

KépgalériaSzerkesztés

Az épület kívülrőlSzerkesztés

  • Légifelvétel

  • A kivilágított Országház

  • A kupola

  • A főbejárat

  • A budai várból

  • A dunai homlokzat részlete

  • Légifelvétel

  • Nemzeti színekben október 23-án

  • Hétköznap esti díszkivilágításban

  • A Parlament látképe a Batthyány térről

  • Andrássy Gyula lovasszobra az Országház előtt

Belső térSzerkesztés

  • Bejárati lépcsőház

  • Bejárati lépcsőház

  • Ülésterem

  • Oldalfolyosó

  • A kupolacsarnok

  • A főrendiházi előcsarnok

  • Lépcsőház 1900-ban

  • kupola

  • Bejárati lépcsőház

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ Steindl Imre, Művészet, Első évfolyam, 1902. Ötödik szám
  2. ↑ Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 2. köt. Budapest : Andor Győző, 1935. Steindl szócikk l. 473.
  3. ↑ Déry Attila i. m. 63. o.
  4. ↑ Déry Attila i. m. 40-41.
  5. ↑ Czellár Katalin - Somorjai Ferenc: Magyarország. Budapest: Panoráma, 1996. 233. ISBN 9632437616
  6. ↑ Egykor.hu Az Országház építése
  7. ↑ Megtisztulva néz a Dunára az Országház (Index, 2009. szeptember 16.)
  8. ↑ Látványos lett az Országház díszkivilágítása - esti fotók (Híradó, 2014. augusztus 3.)
  9. ↑ 2000. évi I. törvény Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról PDF

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Országház&oldid=20252047”