Schickedanz Albert

magyar műépítész, festő (1846–1915)

Schickedanz Albert (Biała, 1846. október 14.Budapest, 1915. július 11.)[1] magyar műépítész, festő, az eklektikus építészet jeles képviselője. Többek között a Millenniumi emlékmű, a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum tervezője.

Schickedanz Albert
Schickedanz Albert.JPG

Született 1846. október 14.
Biała
Elhunyt 1915. július 11. (68 évesen)
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Nemzetisége magyar
Iskolái Karlsruhei Műszaki Egyetem
Munkái
Jelentős épületei Műcsarnok, Szépművészeti Múzeum
Jelentős projektjei Millenniumi emlékmű
A Wikimédia Commons tartalmaz Schickedanz Albert témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

A galíciai Bielsko Biala (Biala bei Bielitz) városban született német származású, de magyar érzelmű család sarjaként. Apja, Schickedanz Ferdinánd (Nándor) földbirtokos, majd borkereskedő volt, édesanyja Rumann Ludmilla Szidónia. Gyermekkorát az akkor Magyarországhoz tartozott Késmárkon töltötte, ahol apja 1848-ban polgárjogot kapott. Anyai nagyapja ott volt lutheránus lelkész, aki az magyar szabadságharcban való részvételéért hosszas várfogságot szenvedett. Az 1850-es évek közepén szüleivel visszaköltöztek Galíciába. Alsó- és középfokú iskoláit is itt végezte. Később a karlsruhei Politechnische Schulén egy évig építészetet tanult, majd Bécsbe ment, ahol Karl Tietz építésznél vállalt munkát.[2]

1868-tól Pesten dolgozott előbb Szkalnitzky Antal, majd Ybl Miklós irodájában. 1869-ben megnyerte a Kerepesi temetőbeli Batthyány-mauzóleum tervezésére kiírt pályázatot. 1878-ban az Iparművészeti Múzeumban – amely akkor a Képzőművészeti Társulat Sugár úti székházában volt elhelyezve – kapott titkári állást. 1880-ban kezdett tanítani, 1884-től 1901-ig, nyugdíjazásáig a Magyar Királyi Iparművészeti Tanoda építészeti rajz- és alaktantanára volt. 18931903 között Herzog Fülöp Ferenccel társulva dolgozott, ekkor születtek legfontosabb munkái. 1894-ben megbízást kapott az Országos Magyar Képzőművészeti Tanácstól az új Műcsarnok megtervezésére. 1895-ben a miniszterelnök Zala György szobrásszal közösen őt bízta meg a Millenniumi emlékmű elkészítésével. Az 1896. évi VIII. törvénycikk alapján 1898-ban írták ki a Szépművészeti Múzeumra a pályázatot, amin Schickedanz második lett Pecz Samu mögött, mégis ő kapott megbízást a végleges tervek elkészítésére, figyelembe véve Pecz megoldásait.

Utolsó megvalósult építészeti munkája saját műtermes villája volt, 1906-ban.[3] Három évi betegség után szív- és érrendszeri betegségekben halt meg, Budapesten, 1915. július 11-én. Pályatársai jelenlétében július 13-án délután temették el a Kerepesi temetőben, az evangélikus egyház szertartása szerint.[4]

Neje Horn Mária (Irma) Franciska volt.

Építészeti munkáiSzerkesztés

KépgalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

 
Schickedanz Albert sírja Budapesten. Kerepesi temető: 20-1-18. Moiret Ödön alkotása
  1. Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 1446/1915. folyószáma alatt.
  2. Gábor Eszter: A Műcsarnok épülete (rtf). mucsarnok.hu. (Hozzáférés: 2011. október 14.)
  3. Budapest, II. Nyúl u. 16.
  4. Síremléke a 20-1-18 sírhelyen található. Szobrász: Moiret Ödön. Lásd: Moiret Ödön szobrász-építész és éremművész
  5. http://epa.oszk.hu/00000/00022/00183/05800.htm
  6. http://archives.hungaricana.hu/hu/lear/Topografia/2205/?list=eyJxdWVyeSI6ICJEQj0oVE9QT0dSQUZJQSkifQ
  7. Batthyány-mauzóleum. agt.bme.hu. [2011. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 14.)
  8. Batthyány-mauzóleum. iskolaikirandulas.hu. (Hozzáférés: 2011. október 14.)[halott link]
  9. Arany János-emlékmű. szoborlap.hu. [2010. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. február 5.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés