A Batthyány-mauzóleum a budapesti Fiumei Úti Sírkert egyik nevezetes síremléke, Batthyány Lajos magyar miniszterelnök nyugvóhelye.

Batthyány-mauzóleum
Település Budapest VIII. kerülete
Cím 1086 Budapest, Fiumei út 16-18.
Építési adatok
Építés éve 18721874
Rekonstrukciók évei 2000
Építési stílus neoreneszánsz
Tervező Schickedanz Albert
Hasznosítása
Felhasználási terület
Elhelyezkedése
Batthyány-mauzóleum (Budapest)
Batthyány-mauzóleum
Batthyány-mauzóleum
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 42″, k. h. 19° 05′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 42″, k. h. 19° 05′ 19″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Batthyány-mauzóleum témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Története szerkesztés

Batthyány Lajost 1849. október 6-án végezték ki Pesten golyó általi halállal. Ugyan az osztrák kormányzat jeltelen sírba akarta temetni, erre végül nem került sor: titokban a Pesti ferences templom kriptjában helyezték nyugalomra.

A kiegyezést követően lehetőség nyílt Batthyány újratemetésére. 1870. június 9-én nyitotta fel a temetés megszervezésére felállított bizottság Királyi Pál elnökletével, a miniszterelnök fiának, gróf Batthyány Elemérnek (1847–1932) jelenlétében a sírt. A következőt találták 21 évvel az első temetés után:

„A sírbolt szabad terére kihozatván, a koporsó teljesen széthullott; a tetem is már nagyon enyészetnek indult. Az elhunytnak szép nagy szakálla azonban teljes épségben fennmaradt, s annak színe is bizonyossá tevé az ugyanazonosságot. A koponya már szétmállott, de még mindig meglátszik azon golyó helye, mely a nemes éltet kioltá. A hulla fekete ruhába volt öltöztetve, s az öltözetdarabok közül a posztó mellény maradt meg legjobb épségben. Azonban a fekete bársony magyar kabát, melyben a vértanú elhunyt, szintén megismerhető.”

Ünnepélyes keretek között átszállították a Fiumei Úti Sírkertbe, és újratemették egy egyszerű sírboltba. Ugyanakkor többen úgy vélték, hogy az első felelős magyar miniszterelnököt ennél több illeti meg, és hamarosan a Pesti Napló napilap szerkesztősége gyűjtést díszes síremlék kialakítására. A kiírt, nemzetközi pályázatot Schickedanz Albert nyerte meg. Az ő tervei alapján épült fel 1872 és 1874 között a mauzóleum neoreneszánsz stílusban. A síremlék anyagi források hiányában befejezetlen maradt. Eredetileg egy szobrot is akartak a sírra készíteni, ez azonban soha nem készült el.

A síremlékben helyezték el a Batthyány család több más tagját is:

Az 1980-as, és 1990-es években a sírboltot kétszer kirabolták, egy ízben Batthyány holttestét meg is csonkították. 2000-ben restaurálták a mauzóleumot, ekkor helyeztek el olyan részeket rajta, amelyeket még Schikendanz akart korábban. Az épület műemléki védelem alatt áll.

A mauzóleum felső része a temető nyitvatartási idejében látogatható, magába a sírboltba a Nemzeti Örökség Intézete szervez alkalmanként idegenvezetéssel egybekötött kulturális sétákat.

Képtár szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Tóth Vilmos: Fiumei úti sírkert, Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság, Budapest, 2008, ISBN 978-963-06-4675-8
  • Több mint temető. A Fiumei úti sírkert, Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2017, ISBN 978-615-80441-2-7
  • Batthyány-mauzóleum. NÖRI-füzetek 6., Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, é. n. [2010-es évek]
  • Gábor Eszter: „...Megkezdjük, de bevégezni, létesíteni nem tudtuk.” Schickedanz Albert pályakezdése: a Batthyány-mausoleum. In: A Magyar Nemzeti Galéria évkönyve. (Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára.) Budapest, 1991. 277–281. o.