Batthyány Elemér

(1847–1932) a magyar lovassport egyik úttörője, Batthyány Lajos miniszterelnök fia, főrendiházi tag

Németújvári gróf Batthyány Elemér Boldizsár Kázmér (Pest, 1847. április 8.[3]Budapest, 1932. január 9.), a Magyar Lovaregylet elnöke (1891–1907), európai hírű sportember, lótenyésztő és versenyző, utazó, az 1867-es kiegyezés után huszárhadnagy. Gróf Batthyány Lajos miniszterelnöknek és gróf Zichy Antónia fia. Nőtlen volt, gyermekek nélkül hunyt el.

Batthyány Elemér
Benczúr Gyula olajfestményén
Benczúr Gyula olajfestményén
Született1847. április 8.[1]
Pest[2]
Elhunyt1932. január 9. (84 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
SzüleiZichy Antónia
Batthyány Lajos
Foglalkozása
  • lótenyésztő
  • arisztokrata
  • politikus
Tisztségea magyar főrendiház tagja (1885. május 15. – 1918. november 16.)
A Wikimédia Commons tartalmaz Batthyány Elemér témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

 
Sterio Károly festményén az ikervári kastélynál cirka 1860-ban

Még két éves sem volt, amikor édesapját, gróf Batthyány Lajost, az első magyar miniszterelnököt kivégezték. Ezt követően édesanyjával 1856-ig külföldön tartózkodtak, majd mikor nővérei elérték a kort, hogy férjhez mehessenek, hazatértek. Szigorú rendőri megfigyelés alatt tartották őket. A fennmaradt jelentésekből tudni, hogy amikor a Sváb-hegyen laktak, barátja lett Eötvös Loránd, a későbbi világhírű fizikus, akivel csintalanságukkal valóságos rémei a csendes helynek.[4]

Édesanyja, gróf Zichy Antónia már kisgyermek korában belenevelte a Habsburgok iránti ellenszenvet, ami lovaregyleti elnökként (1891–1907) kisebb kellemetlenségekhez is vezetett: nem volt hajlandó találkozni Ferenc Józseffel, amikor kilátogatott a versenyekre. Bántódás mégsem érte. Bár a királyné meghívását – egy, Andrássy Gyula által megszervezett „összeismertetés” után megenyhülve[5] – végül elfogadta Gödöllőre, hamarosan pedig „teljesen a személye bűvkörébe került”, s gyakorta részt vett falkavadászatain, a királyt azonban tüntetőleg ezeken is levegőnek nézte.[6]

1867-ben az alakuló kereskedelmi minisztériumban forgalmazóként dolgozott.[7] Szintén ettől az évtől kezdve a Nemzeti Casino rendes tagja volt.[8]

Amint nagykorúvá vált, katonai pályára lépett, és a kiegyezés után honvéd huszárhadnaggyá avatták. A lovasságnál eltöltött évek után egyenes út vezetett az úrlovassport felé. Először 1869-ben tűnt fel a lóversenysportban, amikor egy lepsényi úrlovas versenyen a második helyen végzett. Egy évvel később már saját lovaival nevezett a pesti versenyekre, de különösebb sikerek nélkül. Első győzelmét úrlovasként 1873-ban aratta egy pesti vadászversenyen, legkomolyabb sikereit 1891-ben és 1892-ben érte el, amikor lovai (Gaga és Gourmand) megnyerték Bécsben a Monarchia Derbyjét. Nem tartozott az igazán sikeres úrlovasok közé, viszont annál nagyobb eredményeket ért el a tenyésztésben és a versenyeztetésben. Népszerűségét a sportszerű és tisztességes magatartásnak köszönhette elsősorban, amelyet a pályákon képviselt. Dákai birtokán nagy hírű ménest tartott. Gaga mellett Ganach és Mindig ivadékai milliókat nyertek Batthyány-méneséből.[9]

1875-ben elsőként vállalkozott, a Magyarországon akkor még ismeretlen, angol játék, a „labdázás lovon” bemutatására, ezzel majd 10 évvel megelőzve gróf Andrássy Géza kezdeményezését, amikoris létrejött és megerősödött a lovaspóló sport, az 1880-as évek közepétől (amit később – már mint a Lovaregylet elnöke, – a pálya helyszínének biztosításával, illetve további 1000 koronával támogatott).[9]

A gróf igazi sportemberként lelkes vadász volt. 1874-ben[10] – egy a Földet megkerülő út kezdeti részeként[11] báró Orczy Elekkel (1843–1916) és Csetvertinszky Borisz herceggel (1850–1911[12][13]); erről az útjáról két tigriskölyköt is hazahozott, melyeket a pesti állatkertnek ajánlott, és 1877-ig ikervári birtokán nevelt[14][15] – és 1904-ben[16] – Nádasdy Ferenccel és gróf Széchény Lászlóval[17]Indiában tigrisekre és elefántokra is vadászott. De az első korcsolyázók között is között ott volt az 1870-es években barátaival.[18]

1875-ben[19] lett tagja a Magyar Lovar Egyletnek, majd ezen belül 1880-ban az akkor újonnan alakult „Versenyigazgatóság” öt tagja közé választotta az ausztriai Jockeyclub Comitéja, mint annak képviselőit.[20][21] 1881-ben közfelkiáltással elnökhelyettes lett.[22] 1887-ben ő kezdeményezte a Szent István-dij elnevezésű, a tervek szerint a monarchiában a legnagyobb nemzetközi verseny-díjat, ami a 20. században valóban az egyik legrangosabb versenyek egyike lett.[23][24] Amikor Károlyi Gyula, addigi elnök 1890 novemberében meghalt vette át az egylet vezetését[25] 1907 decemberi lemondásáig, amikor igazgatósági tagságától is megvált.[26] 1908-ben örökös tiszteletbeli igazgatónak választották addigi legfőbb eredményei miatt: mint hogy az egylet részére ő létesítette a nagy versenyistálló telepét a fővárosban és vette meg az alagi birtokot, hogy ott a kontinens egyik legnagyobb training telepét hozza létre. Befolyásával elérte, hogy a Budapesti versenytért nem vették el állami célokra.[27] Elnöksége alatt a szabályokat mindig és mindenkivel betartatta, a legnevesebb zsokét, a legelőkelőbb istállót is szigorúan megbüntette, ha a visszaélés legkisebb jele is mutatkozott, így a magyar versenyügy európai rangra emelkedett. Munkásságát például az angol Jocky Club is elismerte, amikor a rendkívül szigorú szervezet 1893-ban tiszteletbeli tagjává választotta.[28][29] „...mindenki ismeri Budapesten,” „Került minden nyilvános szereplést a gyep bírói páholyán kívüll, mégis népszerű és kedvelt alakja” a városnak, „Batthyány volt a turf koronázatlan királya” – írta róla Krúdy Gyula, A XIX. század vizitkártyái című, a kor történelmi portréit felsorakoztató kötetében.[9]

1916-ban minden ingatlanát eladta (édesanyja végrendeleti akarata ellenére Dákát nővérének, Ilonának, Ikervárt pedig az államnak), mivel az első világháború miatt a bankok visszakövetelték az általa felvett kölcsönöket, csak a pesti Kaas Ivor utcai Batthyány-palotát tartotta meg, ahol nagy értékű műkincseket halmozott fel.[30][31]

Élete utolsó szakaszában a közélet más területein is szerepet vállalt. A régi főrendiháznak élethossziglan megválasztott tagja volt, majd 1927-től a felsőház tagjává a kormányzó nevezte ki.

A Batthyány-mauzóleumban helyezték végső nyugalomra.

Emlékezete szerkesztés

Alagon (amely 1950-től ismét Dunakeszi része lett):

  • Halála után utcát neveztek el róla, bár egy ideig átnevezték, a rendszerváltás után hamar helyére állították az elnevezést.[9]
  • A Nándori utca‒Fóti út sarkán Batthyány emlékmű is őrzi itt emlékét. A hófehér mészkő mellszobor 1932-ben készült, és 1936-ban állítottak fel. A második világháború alatt a Lovaregylet egyik dolgozója elrejtette, majd az 1960-s években Budapestre került a Kincsem Parkba, végül 2002-ben Lengyel István dunakeszi művész-tanár felújította a szobrot, talapzatot és méltó hátteret készített számára.
  • A tréningtelep területén, a főbejárattól nem messze az út mentén került elhelyezésre az 1990-es években emléktáblája. A kis méretű emlékmű egy nagyjából egy méter húsz centiméter magas terméskőből kirakott posztamensre lett felhelyezve, szövege: „gr. Batthyány Elemér 1891-1907”, ami a gróf lovaregyleti elnökségének idejét jelöli.[32]

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XKRM-CDQ
  2. a b Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2022. április 24.)
  3. familysearch.org Batthyány Elemér keresztelői adatlapja
  4. Friedreich Endre: Gróf Batthyány Lajosné Vigilia 1998/10
  5. Domonkos János: Batthyány Zsigmond: Gróf Batthyány Zsigmond : Őseim : Budapest, Batthyány Társaság, 1992. (195-196. o.), Módszertani közlemények 33. é. 4-5. sz. acta.bibl.u-szeged.hu 1993
  6. Káli-Rozmis Barbara: „kellemes családi köröm daczára isszonyú magyar honvágyam van” A szívében magyar Erzsébet királyné és a Sissi-kultusz, Agria 2019 4. sz., epa.niif.hu - 2019. tél
  7. Batthyány Elemér (22-23. o.), Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1887. Főrendiház, 1887.
  8. A Nemzeti Casino évkönyve 1915, real-j.mtak.hu
  9. a b c d Csoma Attila: Alag centenárium VI. - Batthyány Elemér (15. o.), Dunakeszi Polgár IX. évfolyam 6. szám, dunakanyarregio.hu - 2009. június
  10. Levelek Indiából, Ellenőr 6. évfolyam 77. szám, 1874. március 19. ([1])
  11. A világjárás, Siklóssy László: A magyar sport ezer éve II., 1928 (adt.arcanum.com)
  12. Halálozások, Pesti Hírlap 12. évfolyam 239. szám, 1890. augusztus 30. (adt.arcanum.com)
  13. Borys Światopełk-Czetwertyński h. Pogoń Ruska, prince, geni.com
  14. Vadász- és Versenylap 20. évfolyam 13. szám, library.hungaricana.hu, 1876. március 29.
  15. Vadász- és Versenylap 21. évfolyam 13. szám, library.hungaricana.hu, 1877. március 28.
  16. X. A főrendiház élethossziglan megválasztott tagjai (153. o.), Végváry Ferenc, Zimmer Ferenc szerk.: Sturm-féle országgyülési almanach 1910-1915., mpgy.ogyk.hu - 1910.
  17. Pesti Hírlap 26. évfolyam 12. szám, 1904. január 12. adt.arcanum.com
  18. Nagy Dezső Tigris vadászat volt Indiában és nem Ikervárott, ikervarert.hu (hozzáférés: 2024. január 3.)
  19. A Pesti Lovar-Egylet f. évi okt. 23-kán tartott közgyűlésén, Vadász- és Versenylap 19. évfolyam 44. szám, library.hungaricana.hu - 1875. november 3.
  20. A pesti Lovaregylet Vadász- és Versenylap 23. évfolyam 52. szám, library.hungaricana.hu - 1879. december 25.
  21. A pesti lovaregylet választmánya, Vadász- és Versenylap 24. évfolyam 7. szám, library.hungaricana.hu - 1880. február 12.
  22. Vadász- és Versenylap 25. évfolyam 35. szám, library.hungaricana.hu - 1881. szeptember 1.
  23. Szt István dij Kolozsvár 1. évfolyam 245. szám, 1887. október 19. (adt.arcanum.com)
  24. LÓVERSENY. A Szent István-díj , Pesti Hírlap 52. évfolyam 188. szám, 1930. augusztus 20. (adt.arcanum.com)
  25. Vadász- és Versenylap 34. évfolyam 71. szám, library.hungaricana.hu - 1890-11-30.
  26. Beszélgetés gróf Batthyány Elemérrel., Pesti Napló 58. évfolyam 278. szám, 1907. november 23. (adt.arcanum.com)
  27. Szemere Miklós ur gr. Batthyány Elemérről. Vadász- és Versenylap 52. évfolyam újévi szám, library.hungaricana.hu - 1908
  28. Vadász- és Versenylap 37. évfolyam 23. szám, library.hungaricana.hu - 1893. május 9.
  29. Az angol Jockeyclub, Sportélet 13. évfolyam 53. szám, 1908. dec. 23. (adt.arcanum.com)
  30. Még el sem temették gróf Batthyány Elemért, már perlik hagyatékát Az Est 23. évfolyam 8. szám - 1932. január 12. (online: adtplus.arcanum.hu)
  31. Koszorús Ödön: A Batthyány-emlékszoba avatására, Honismeret 44. évfolyam 5. szám - 2016. (adt.arcanum.com)
  32. Batthyány Elemér emléktábla, dkvk.hu

Források szerkesztés

További információk szerkesztés