Főmenü megnyitása

Friedrich von Schmidt

osztrák építész

Friedrich von Schmidt (Frickenhofen, 1825. október 22.Bécs, 1891., január 23.) német származású osztrák építész

Friedrich von Schmidt
Friedrich von Schmidt arcképe
Friedrich von Schmidt arcképe
Született 1825. október 22.[1][2][3]
Württemberg
Elhunyt 1891. január 23. (65 évesen)[4][3]
Bécs[5]
Állampolgársága
Foglalkozása
Iskolái Stuttgarti egyetem
Kitüntetései
  • A művészetek és a tudományok érdemrendje
  • Royal Gold Medal (1872)
  • Bavarian Maximilian Order for Science and Art (1883)
Sírhely Zentralfriedhof
A Wikimédia Commons tartalmaz Friedrich von Schmidt témájú médiaállományokat.
Schmidt nyughelye Bécsben

Élete, munkásságaSzerkesztés

A XIX. század egyik kiváló templomépítője. Építészeti tanulmányokat Stuttgartban folytatott, majd a Rajna vidékén Kölnben és Milánóban tervezett templomokat, házakat, onnan hozta magával Bécsbe 1859-től a rajnamelléki gótika szellemét. Bécsben és környékén számos épületet tervezett. Templomai közül kiemelkedik a Lazarista-templom, a Bécs melletti Fünfhaus[6]-ban emelt centrális alaprajzú, kupolás, csúcsíves templom és a brigittenaui[7] háromhajós plébániatemplom.

A kiváló templomépítő főműve mégis egy jelentős középület, a neogótikus bécsi városháza, amely mind méreteiben, mind enteriőrben (díszterem) sikeres és harmonikus alkotás, Bécs egyik jellegzetes épülete a bécsi parlament közelében. Érzékletes műve az un. Fogadalmi ház (=Das Sühnhaus), amelyet a Ringtheater 1881. decemberi leégésének emlékezetére emeltek, mondhatni ez a neogótika legfinomabb alkotása. Sajnos a második világháborúban bombatalálat érte és elpusztult, ma már csak emléktábla jelzi a helyét.

A műemlékvédelemnek is jeles képviselője volt von Schmidt, számos felújítást tervezett, köztük 1862-64-ben az ő tervei szerint újították fel a bécsi Stefansdómot.

Jeles magyar építészek voltak a tanítványai, köztük Steindl Imre, Schulek Frigyes, Petschacher Gusztáv, Aigner Sándor, Foerk Ernő, Hofhauser Antal. Schmidt Frigyes[8] magyar műemlék épület restaurálásában is részt vett, megtervezte és újjáépíttette a stílustisztaságra törekvés akkor divatos műemlékvédelmi irányzatának jegyében, lombard román stílusban a pécsi székesegyházat.[9] A helyreállítás 1882-1991-ben valósult meg.

Friedrich von Schmidt Bécsben halt meg, ahol legtöbbet építkezett, nyughelye is ott van.

GalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. Friedrich von Schmidt
  3. a b 1004744, 2017. október 9., Friedrich von Schmidt, Structurae
  4. RKDartists. (Hozzáférés: 2017. augusztus 27.)
  5. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  6. Ma Bécs XV. kerülete
  7. ma Bécs XX. kerülete
  8. Így fordították magyarra a nevét, a dualizmus idején minden idegen nevet magyarra fordítottak, s e szerint terjedt el a szakirodalomban
  9. Déry Attila i.m. 55-56.

ForrásokSzerkesztés

  • Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 2. köt. Budapest : Andor Győző, 1935. Schmidt szócikk l. 423.
  • Déry Attila - Merényi Ferenc: A magyar építészet : 1867-1945. Budapest, Urbino, 2000. 270 ISBN 9630034905