Főmenü megnyitása

Leo von Thun-Hohenstein gróf (Magyarországon elterjedt névalakjában: Leo Thun; Tetschen (ma: Děčín), Csehország, 1811. április 7.Bécs, 1888. december 17.) osztrák politikus, vallás- és közoktatásügyi miniszter, író. Hazánkban elsősorban a neveléstörténetben jelentős szerepet játszó oktatási reform, az Organisationsentwurf (közismertebb nevén Entwurf) révén ismert.

Leo Thun
(Leo von Thun und Hohenstein)
Leo Thun Josef Kriehuber litográfiáján, 1850
Leo Thun Josef Kriehuber litográfiáján, 1850
Született 1811. április 7.[1][2][3]
Děčín[4]
Elhunyt 1888. december 17. (77 évesen)[1][2][3]
Bécs[5]
Állampolgársága osztrák
Foglalkozása politikus
Tisztség miniszter
Iskolái Károly Egyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Leo Thun témájú médiaállományokat.

NévalakjaiSzerkesztés

Neve sokféle formában előfordul.[6] Keresztneve eredetileg Leopold volt, de a családban csak Leónak szólították, amit később hivatalosan is felvett, és a Leopold Leo nevet viselte. Általában azonban ezután is Leo néven említették.[7]

PályájaSzerkesztés

A régi német Thun und Hohenstein grófi családból származott. Jogot végzett, s a prágai udvari kancelláriában, majd pedig Galíciában tevékenykedett. 1848-ban egy ideig tartományi főnök volt Prágában. 1849. július 28-án vallás- és közoktatásügyi miniszterré nevezték ki, e minőségében Ausztria és Magyarország közoktatását is irányította egészen 1860. október 20-áig, amikor Ferenc József az októberi diploma kiadásával egyidejűleg felmentette, és érdemei elismeréseként a Lipót-rend nagykeresztjével tüntette ki. Minisztersége tehát lényegében egybeesett a Haynau- és a Bach-korszakkal. A továbbiakban sem hagyta el a politikai pályát: tagja volt a felsőháznak és három ízben (1861–1867, 1870, 1883–1889) a cseh tartományi gyűlésnek. A kiegyezés és a dualizmus ellenzői közé tartozott, konzervatív katolikusként politizált.

Minisztersége alatt teljesen átszervezte az oktatásügyet és a bécsi tudományos akadémiát. Reformjának egyes elemei a mai napig élnek közoktatásunkban.

Nevéhez fűződik a sokat bírált 1855-ös konkordátum, melynek megszüntetése ellen 1870-ben hevesen küzdött.

1857-ben Innsbruck díszpolgára lett.

Az EntwurfSzerkesztés

Thun pályájának legfontosabb mérföldköve – egyúttal a magyar oktatásügy történetének egyik legfontosabb dokumentuma – az ausztriai gimnáziumok és reáliskolák működését átszervező 1849-es rendelet, amelyet hamarosan Magyarországra is kiterjesztettek. Az Entwurf a korábbi felsőfokú képzés egy részének középszintre helyezésével bevezette a nyolcosztályos gimnázium és a hatosztályos reáliskola rendszerét, a képesítéshez kötött szaktanári rendszert és az érettségi vizsgát. A tanítás nyelvévé az intézmény székhelyén élő lakosság többségének anyanyelvét tette. Ettől azonban Thun már 1855-ben visszakozott, amikor a német nyelvű tanítást kezdte erőltetni, de ez a magyar iskolák ellenállása miatt csak részben valósulhatott meg, s az 1860-as októberi diplomával végleg kudarcot vallott.

ÉrtékeléseSzerkesztés

Tevékenységét sok kritika érte, de hamar megmutatkoztak reformjainak maradandó elemei is. Modernizálta a köz- és felsőoktatást, bevezette a szaktanári rendszert, de tanárvizsgát minisztersége alatt Magyarországon nem, csak a Habsburg Birodalom más országaiban lehetett tenni, ami megnehezítette a rendszer kiépítését hazánkban. Abszolutisztikus, központosító törekvései mellett az erőszakos németesítés és a papság oktatásügyi befolyásának növelése is kivívta kritikusainak ellenszenvét.

MűveiSzerkesztés

  • Über den gegenwärtigen Stand der böhmischen Literatur. Prága, 1842
  • Die Stellung der Slowaken in Ungarn beleuchtet. Prága, 1843

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  5. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  6. Neveinek listája a Német Nemzeti Könyvtár katalógusában. [2016. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 4.)
  7. Allgemeine Deutsche Biographie

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés