Főmenü megnyitása

Vorarlberg Ausztria legnyugatibb tartománya, Bécs után a második legkisebb. Az Alpok belsejében található hegyes-völgyes vidék télen kedvelt síparadicsom.

Vorarlberg
Austria vbg.svg
Vorarlberg címere
Vorarlberg címere
Vorarlberg zászlaja
Vorarlberg zászlaja
Közigazgatás
Ország Ausztria
Székhely Bregenz
Legnagyobb város Dornbirn
Kerületei 4 kerület
Járás Ausztria
Települések 96 (10 város)
Kormányzó Markus Wallner (ÖVP)
ISO 3166-2 AT-8
Népesség
Teljes népesség388 711 fő (2017. jan. 1.) +/-
Rangsorban 8.
Népsűrűség144 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1063 m
Legmagasabb pontPiz Buin, 3312 m
Terület2601,48 km²
Rangsorban 8.
Időzóna CET, UTC+1
Kerületei
Vorarlberg Bezirke.png
Térkép
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Vorarlberg (Ausztria)
Vorarlberg
Vorarlberg
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 14′ 37″, k. h. 9° 53′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 37″, k. h. 9° 53′ 38″
Vorarlberg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vorarlberg témájú médiaállományokat.

FöldrajzSzerkesztés

Nyugatról Svájc és Liechtenstein, északról Németország Bajorország tartománya, keletről pedig Tirol határolja. Vorarlberg tartományra gyakran mondják, hogy nem az Arlberg hegy előtt, hanem Ausztria mögött található, hiszen a hegy és a Verwallgruppe választja el Vorarlberget Tiroltól. A tartományt délen a Rätikon és a Silvretta hegycsoportok, északon az Allgäu tájegység, északnyugaton pedig a Boden-tó határolja. Kiterjedését tekintve Vorarlberg tartomány (2601,48 km²) a magyarországi Nógrád megyével (2544,18 km²) közel azonos méretű. Népességét tekintve a tartomány 373 729 fős lakossága hasonló, mint Magyarországon Békés megye népességszáma, ami 361 800 fő.

VízrajzSzerkesztés

Vorarlberg legjelentősebb folyója a tartományt északkeleten szegélyező Rajna. A második legfontosabb folyó az Ill, ami keresztül folyik a Walgaun és a Montafonon és Meiningen környékén ömlik a Rajnába. Továbbá jelentősebb folyóvíz a Bregenzer és a Dornbirner Ach.

A legfontosabb állóvíz a Boden-tó, ami északon határolja Vorarlberget. A tartomány déli részén található Lünersee és a Silvretta Stausee is jelentős állóvíz.

Fontosabb hegyekSzerkesztés

A tartomány legmagasabb pontja 3312 méterrel a Piz Buin. További jelentős hegyek: Zimba, Kanisfluh, Schesaplana, Diedamskopf, Karren és a Pfänder.

TörténelmeSzerkesztés

Vorarlberg legalább 500 évvel időszámításunk előtt egy kelta csoport, az ún. brigántiak által volt betelepülve. A rómaiak i. e. 15-ben foglalták el a területet.

260 körül kezdődtek az alemannok betörései, ők kb. 450-ben települtek itt le. Az alemannokkal került a terület a Frank Birodalom birtokába, 843-ban a Keletfrank Birodalom része lett. 1200 körül Bregenz, Bludenz és Feldkirch környéke már a Montfort grófok birtokában volt.

A 14. és 18. század között a mai tartomány nagy része a Habsburgok kezén volt.

A napóleoni háborúk idején, 1804 és 1813 között Vorarlberg Bajorország része volt, később azonban visszacsatolták Ausztriához.

A Osztrák–Magyar Monarchia széthullásával, az Osztrák Köztársaság létrejöttével felvetődött a lehetőség, hogy a tartományt a háborútól megkímélt Svájchoz csatolják. 1919. május 11-ére[1] kiírtak egy népszavazást, melynek eredményeként a lakosság 80%-a a Svájchoz csatolás mellett döntött, ezt azonban az osztrák kormány, az antant-hatalmak, a svájci liberálisok, a svájci franciák és a svájci olaszok megakadályozták. (Utóbbiak nem kívánták a németajkú lakosság arányát még egy német nyelvű kanton hozzáadásával tovább növelni).

1938-ban az Anschluß-t követően a német nemzetiszocialista közigazgatásban Vorarlberget Tirollal egyesítették, létrehozva Tirol-Vorarlberg Birodalmi Tartományt (Reichsgau Tirol–Vorarlberg), Innsbruck központtal, Franz Hofer Gauleiter irányítása alatt. A birodalmi tartomány nem a bécsi, hanem a müncheni birodalmi igazgatási központnak (Reichsleitung) volt alárendelve.

1945-ben ismét szétválasztották a két tartományt. 1945-1955 között a francia megszállási zónába tartozott, 1955 óta a II. Osztrák Köztársaság része.

Közigazgatás, politikaSzerkesztés

A szövetségi tartomány négy járásra oszlik, melyek székhelyükről vannak elnevezve. Nagyság szerinti sorrendjük az alábbi:

A tartományban hat körzeti bíróság működik, a székhelyeik járási székhelyeken kívül Bezau és Schruns.

A helyi szinten Vorarlberg 96 községre oszlik, ezek közül öt város (lakosságszám szerinti sorrendben: Dornbirn, Feldkirch, Bregenz, Hohenems, Bludenz).

A tartományi parlament és a kormány, valamint a tartományfőnök székhelye Bregenz.

Tartományi ünnepekSzerkesztés

  • Szent József március 19. (hl. Josef, Festtag des Landespatrons), azonos Stájerország, Tirol és Karintia védőszentjével
  • Bregenzer Festspiele júliusban és augusztusban

KépekSzerkesztés

360°-os körpanoráma a Hohe Kugel 1.645 méteres csúcsáról

JegyzetekSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

További információkSzerkesztés