Dornbirn
Dornbirn Ausztria Vorarlberg tartományának legnépesebb városa, amely a Rajna-völgyben található falvakból áll: Oberdorf, Hatlerdorf, Haselstauden, Rohrbach, Schoren, Watzenegg, Kehlegg, a központban a Nieder- vagy Unterdorf nevű városrész, mai nevén Markt, illetve 8 km-re még egy falu, Ebnit alkotja a települést.
Dornbirn | |||
Dornbirn madártávlatból | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Tartomány | Vorarlberg | ||
Járás | Dornbirni járás | ||
Polgármester | Andrea Kaufmann | ||
Irányítószám | 6850 | ||
Körzethívószám | 05572 | ||
Forgalmi rendszám | DO | ||
Testvérvárosok | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 48 067 fő (2016. jan. 1.)[1] +/- | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 437 m | ||
Terület | 120,92 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Térkép | |||
![]() | |||
Elhelyezkedése | |||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 25′ 00″, k. h. 9° 45′ 00″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 00″, k. h. 9° 45′ 00″ | |||
Dornbirn weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Dornbirn témájú médiaállományokat. |
FekvéseSzerkesztés
Dornbirn a Rajna-völgyben, a Keleti-Alpok, a Bregenzerwald lábánál fekszik 437 m tengerszint feletti magasságban, de a város közigazgatási területéhez tartozik a 2062 m magas Sünser Spitze is. A város folyója a Dornbirner Ach.
ÉghajlataSzerkesztés
Az Arlberg éghajlat- vízválasztó is egyben, így a keletebbre fekvő tartományokkal szemben Vorarlbergre az óceáni és a kontinentális hatás egyaránt jellemző. Az északnyugatról érkező nedves légtömegek következtében a hegyekben egész évben sok csapadék hull, emiatt a telek enyhébbek, a nyarak pedig hűvösebbek. A hőmérséklet ingadozását jelentősen csökkenti a Boden-tó hatalmas vízfelülete is. Dornbirn januári középhőmérséklete 0,6 °C, a júliusi 16 °C. A terület jellemző szele a főn, a Rajna-völgyben gyakori a hőmérsékleti inverzió, ami miatt sokszor ködös az időjárás.
TörténeteSzerkesztés
A Rajna-völgy a régészeti leletek szerint már régóta lakott volt, amiről az újkőkori (i. e. 3000-1800) és bronzkori (i. e. 1800-750) leletek is tanúskodnak. A város mai területén található települést először egy St. Gallenből származó oklevél említi Torrinpuirron néven 895-ben. A 15. század végéig fokozatosan benépesülnek a környező falvak is. 1380-ban Dornbirn Habsburg fennhatóság alá kerül, a lakosoknak a terület megoszthatatlanságát és elidegeníthetetlenségét ígérik. 1405-1408-ban a város az appenzelli háborúban a svájciak oldalán harcol a nemesség ellen. Az 1628-1629-es pestisjárvány 820 áldozatot követel, ez a település akkori lakosságának egyharmada. 1647-ben a svédek elfoglalják Bregenzet, így a hozzá tartozó Dornbirn is svéd fennhatóság alá kerül. A középkorban az emsi grófok egyre nagyobb befolyást szereznek a környéken, ám 1655-ben az itt élő parasztok az 1380-as ígéretben foglaltakra hivatkozva 4000 gulden befizetésével megakadályozzák, hogy Dornbirn a grófok kezére kerülhessen. A település ekkor kapja hűsége jutalmául a máig használatos körtefás címerét. 1771-ben a lakosság megvásárolja a település teljes területét 45.250 guldenért a súlyosan eladósodott grófoktól. A függetlenség nem tart sokáig, mert az 1805-ös pozsonyi béke következtében Dornbirn bajor fennhatóság alá kerül, amely csak 1814-ben ér véget. A 19. század békeéveiben jelentős fejlődés kezdődik, amit a vasútvonal kiépítése is ösztönöz. 1901. november 21-én I. Ferenc József császár városi rangra emeli Dornbirnt. Az első világháborúban 604 fő esik el. Az ezt követő években zajló polgárháborút elkerülik, mivel a lakosság zöme a szövetségi államot támogatja. 1932-ben Ebnit is Dornbirn közigazgatása alá kerül. A második világháborúban a város a nácik egyik vorarlbergi központjává válik, majd 1945. május 2-án szabadítják fel a francia csapatok. A háborúban 837 ember hal meg vagy tűnik el. Ezután jelentős fellendülés következik a gazdasági és a kulturális életben is: 1949-ben rendezik az első vásárt, 1969-ben önálló területi közigazgatási székhellyé válik, 1986-ban a lakosság lélekszáma eléri a 40 000 főt, 1994-ben nyitja meg a kapuit a tartomány első egyetemi szintű iskolája, a Fachhochschule Vorarlberg.
LátnivalókSzerkesztés
Dornbirn nem nevezhető a klasszikus értelemben vett kirándulóhelynek, ennek ellenére számos látnivalót kínál a látogatóknak.
- Egyedülálló természeti látványosság a Rappenlochschlucht. A szurdok májustól októberig látogatható, szakavatott túravezetőkkel kb. másfél óra alatt bejárható a kiépített túrautakon.
- A síelőknek ideális úti cél a Bödele hegy, ahol jól karbantartott, hóbiztos pályák várják a sportos kikapcsolódásra vágyókat.
- Ebnit: a 110 lakosú kis falu kb. 8 km-re található a központtól, itt minden a pihenést és kikapcsolódást szolgálja: festői környezet, kiválóan karbantartott túrautak.
- Múzeumok: a 12 múzeum és kiállítóhely közül mindenképpen említést érdemel a 2003-ban megnyitott különleges, interaktív természettudományi múzeum és élménypark, az inatura, és a Rolls-Royce Múzeum.
- Karrenseilbahn kötélvasút
GazdaságSzerkesztés
A földrajzi elhelyezkedés ideális hellyé teszi a várost az ipar számára: fontos közutak és vasútvonalak találkozásánál fekszik. A térségre jellemző textilipar itt szerencsésen átvészelte az iparág válságát, így itt nem az idegenforgalom a fő bevételi forrás. Jelenleg közel 2100 kisebb-nagyobb vállalat és vállalkozás működik a városban és vonzáskörzetében, elsősorban az ipar, a kézműipar és a kereskedelem területén, amelyek 20 000 alkalmazottat foglalkoztatnak. A város a második világháború után fokozatosan vásár- és kongresszusi várossá vált, a Messe Dornbirn név mára már 8 különböző rendezvényt takar.
TestvérvárosaiSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Bevölkerung zu Jahres- und Quartalsanfang. (Hozzáférés: 2016. november 13.)