Az epidemiológiában járványnak nevezik azt a egészségügyi jelenséget, amikor egy ismert betegség adott területen, adott idő alatt átlagosnál jóval nagyobb létszámú embert érint. A járvány mértékét leginkább a szóban forgó betegség terjedési együtthatója, lappangási időszaka illetve kezelhetősége határozza meg. A megelőzéshez gyakran alkalmazzák a karanténba helyezés módszerét. A hatóságok által meghatározott izolálási és fertőtlenítési szabályokat a hatósági tisztiorvosok koordinálják és tartatják be.

Az 1972-es jugoszláviai himlőjárvány egyik áldozatának kezei (Koszovó, 1972. március)
Járványgrafikon, amely az új ebola (Eb) fertőzések számát mutatja az idő múlásával
Járványos megbetegedések kezelése egy svéd kórházban 1957-ben

Ismertebb járványokSzerkesztés

  • Az elmúlt századokban különös veszélyt jelentettek a nagyon ragályos fekete himlő járványok.[1]
  • Leprajárványok gyakran előfordultak a történelem során, különösen háborúk mellékhatásaként, az érintetteket gyakran élethosszig tartó karanténba helyezték.
  • Napjainkban nagy figyelmet fordítanak világszerte az influenza ebola, a malária, a SARS, a COVID–19, az AIDS betegségek járványainak leküzdésére.

PestisjárványokSzerkesztés

A középkorban többször kitört pestis avagy a hatalmas erővel dühöngő "fekete halál" járványok megváltoztatta a kontinensek történelmi arculatát, „megrendült a vallásos hit, a társadalmi rend, a középkori statikus világkép, meglazultak a családi kapcsolatok, megszűnt a közbiztonság, a városi közigazgatás, az áruforgalom; a városok túlélői a teljes aszkézis és a féktelen hedonizmus között hányódtak ide-oda. A halál képe mindent beárnyékolt, s a carpe diem vigasza felett ott lebegett a memento mori fenyegetése. Egyetlen haláltánc volt az élet, mivel akkor a halál nem volt társadalmi tabu, mint korunkban.[2]

Kutatások szerint az egymást követő hullámokban bekövetkezett pestisjárványok terjedése a selyemúton keresztül történt. A kórokozó egy Közép- és Belső-Ázsiában honos rágcsálón, a futóegéren (Rhombomys opimus) megtelepedő bolhán keresztül jutott Európába. A bolha a selyemút mentén közlekedő selyemszállító karavánokkal együtt utazott nyugat felé,[3][4][5] a rendszerint rossz korabeli higiéniai körülmények között jóval nagyobb pusztítást okozott, mint Ázsiában.

Legtöbbször a betegség anélkül támadta meg az embereket, hogy azok Felismerték volna mi is történik, akár egy vízió vagy egy álom. A betegség lefolyása a következő volt: Először a betegnek hirtelen magas láza lett, néha rögtön a felkelés után, máskor minden előzmény nélkül. A beteg testének szinte nem változott, és tapintásra sem érződött melegebbnek, mint ahogy az láz esetén megszokott, nem volt semmilyen gyulladásra utaló nyom. A láz erőtlenséget/gyengeséget okozott, de estére sem maga a beteg, sem a kezelő orvosa nem gyanakodott semmi veszélyre.
Prokopiosz (500 körül–585 körül; jogász, szónok, történetíró): A háborúk története I. [6]

InfluenzajárványokSzerkesztés

A modern korban az 1918-1919-es spanyolnátha járvány világjárvány volt, a 2003-ban lezajlott, a SARS-CoV koronavírus okozta SARS világjárvány, vagy a 2019 decemberében kitört COVID–19 pandémia szintén több kontinensre terjedt ki. A Magyar Tudományos Akadémia tudósai szerint megfelelő nemzetközi tudományos és járványügyi felkészültséggel minimalizálható a járványok hatása.[7] A számtalan szakmai díjjal kitüntetett BlueDot nevú szoftver fejlesztői azt ígérik, hogy az emberi és a mesterséges intelligencia és az elérhető ember- és állatorvosi, illetve növényvédelmi és járványtani adatbázisok információi segítségével az egész világon meg lehet óvni az embereket a fertőző betegségektől.[8]

Új járványok kitörését befolyásoló tényezőkSzerkesztés

 
A COVID–19 pandémia terjedése Németországban 2020. február 27-től kezdődően március 21-ig
 
A közösségi távolságtartás hatékony stratégia a járványok ellen
  1. Mezőgazdasági gyakorlatban bekövetkezett változások
  2. Társadalomban és emberekben bekövetkezett változások
  3. Szegényes népegészségügyi állapot (alultápláltság, AIDS magas elterjedtsége)
  4. Kórházak és orvosi beavatkozások
  5. A kórokozók evolúciója (rezisztencia, megnövekedett fertőzőképesség)
  6. Vízkészletek, élelmiszerek szennyezettsége
  7. Nemzetközi utazások
  8. Egészségügyi programok hibái, eredménytelensége
  9. Nemzetközi kereskedelem
  10. Éghajlatváltozás

JegyzetekSzerkesztés

  1. The horrifying story of the last death by smallpox (angol nyelven). io9.gizmodo.com. [2020. február 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  2. Dr. Nemes Csaba: Az emberiség öt nagy ostora. [2017. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  3. Csak egy ugrás a halál - Új teória a pestis terjedéséről Archiválva 2020. március 19-i dátummal a Wayback Machine-ben, magyarnarancs.hu
  4. Gerbils and Silk Road to blame for plague, newscientist.com
  5. Jahrringe aus Asien erklären historische Pestausbrüche in Europa Archiválva 2016. április 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, wsl.ch
  6. „S döbbent félsz remegővé tette a gyógytudományt is” Járványok az Ókor-ban. [2020. március 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 22.)
  7. A koronavírusról és a kialakult járványügyi helyzetről tárgyilagosan. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  8. BlueDot protects people around the world from infectious diseases with human and artificial intelligence.. Bluedot. [2020. március 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 21.)

ForrásokSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Epidemic című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információkSzerkesztés