Az 1972-es jugoszláviai himlőjárvány egyik áldozatának kezei (Koszovó, 1972. március)
Járványgrafikon, amely az új ebola (Eb) fertőzések számát mutatja az idő múlásával
Járványos megbetegedések kezelése egy svéd kórházban 1957-ben

Az epidemiológiában járványnak nevezik azt a egészségügyi jelenséget, amikor egy ismert betegség adott területen, adott idő alatt átlagosnál jóval nagyobb létszámú embert érint. A járvány mértékét leginkább a szóban forgó betegség terjedési együtthatója, lappangási időszaka illetve kezelhetősége határozza meg. A megelőzéshez gyakran alkalmazzák a karanténba helyezés módszerét. A hatóságok által meghatározott izolálási és fertőtlenítési szabályokat a hatósági tisztiorvosok koordinálják és tartatják be.

Ismertebb járványokSzerkesztés

  • Az elmúlt századokban különös veszélyt jelentettek a nagyon ragályos fekete himlő járványok.[1]
  • Leprajárványok gyakran előfordultak a történelem során, különösen háborúk mellékhatásaként, az érintetteket gyakran élethosszig tartó karanténba helyezték.
  • Napjainkban nagy figyelmet fordítanak világszerte az influenza ebola, a malária, a SARS, a COVID–19, az AIDS betegségek járványainak leküzdésére.

PestisjárványokSzerkesztés

A középkorban többször kitört pestis avagy a hatalmas erővel dühöngő "fekete halál" járványok megváltoztatta a kontinensek történelmi arculatát, „megrendült a vallásos hit, a társadalmi rend, a középkori statikus világkép, meglazultak a családi kapcsolatok, megszűnt a közbiztonság, a városi közigazgatás, az áruforgalom; a városok túlélői a teljes aszkézis és a féktelen hedonizmus között hányódtak ide-oda. A halál képe mindent beárnyékolt, s a carpe diem vigasza felett ott lebegett a memento mori fenyegetése. Egyetlen haláltánc volt az élet, mivel akkor a halál nem volt társadalmi tabu, mint korunkban.[2]

Kutatások szerint az egymást követő hullámokban bekövetkezett pestisjárványok terjedése a selyemúton keresztül történt. A kórokozó egy Közép- és Belső-Ázsiában honos rágcsálón, a futóegéren (Rhombomys opimus) megtelepedő bolhán keresztül jutott Európába. A bolha a selyemút mentén közlekedő selyemszállító karavánokkal együtt utazott nyugat felé,[3][4][5] a rendszerint rossz korabeli higiéniai körülmények között jóval nagyobb pusztítást okozott, mint Ázsiában.

Legtöbbször a betegség anélkül támadta meg az embereket, hogy azok Felismerték volna mi is történik, akár egy vízió vagy egy álom. A betegség lefolyása a következő volt: Először a betegnek hirtelen magas láza lett, néha rögtön a felkelés után, máskor minden előzmény nélkül. A beteg testének szinte nem változott, és tapintásra sem érződött melegebbnek, mint ahogy az láz esetén megszokott, nem volt semmilyen gyulladásra utaló nyom. A láz erőtlenséget/gyengeséget okozott, de estére sem maga a beteg, sem a kezelő orvosa nem gyanakodott semmi veszélyre.
Prokopiosz (500 körül–585 körül; jogász, szónok, történetíró): A háborúk története I. [6]

InfluenzajárványokSzerkesztés

A modern korban az 1918-1919-es spanyolnátha járvány világjárvány volt, a 2003-ban lezajlott, a SARS-CoV koronavírus okozta SARS világjárvány, vagy a 2019 decemberében kitört COVID–19 pandémia szintén több kontinensre terjedt ki. A Magyar Tudományos Akadémia tudósai szerint megfelelő nemzetközi tudományos és járványügyi felkészültséggel minimalizálható a járványok hatása.[7] A számtalan szakmai díjjal kitüntetett BlueDot nevú szoftver fejlesztői azt ígérik, hogy az emberi és a mesterséges intelligencia és az elérhető ember- és állatorvosi, illetve növényvédelmi és járványtani adatbázisok információi segítségével az egész világon meg lehet óvni az embereket a fertőző betegségektől.[8]

Új járványok kitörését befolyásoló tényezőkSzerkesztés

 
A COVID–19 pandémia terjedése Németországban 2020. február 27-től kezdődően március 21-ig
 
A közösségi távolságtartás hatékony stratégia a járványok ellen
  1. Mezőgazdasági gyakorlatban bekövetkezett változások
  2. Társadalomban és emberekben bekövetkezett változások
  3. Szegényes népegészségügyi állapot (alultápláltság, AIDS magas elterjedtsége)
  4. Kórházak és orvosi beavatkozások
  5. A kórokozók evolúciója (rezisztencia, megnövekedett fertőzőképesség)
  6. Vízkészletek, élelmiszerek szennyezettsége
  7. Nemzetközi utazások
  8. Egészségügyi programok hibái, eredménytelensége
  9. Nemzetközi kereskedelem
  10. Éghajlatváltozás

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Epidemic című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információkSzerkesztés