Wernigerode
Wernigerode település Németországban, azon belül Szász-Anhalt tartományban. Lakosainak száma 32 733 fő (2019. szeptember 30.).[1] +/- Wernigerode Blankenburg és Nordharz községekkel határos.
Wernigerode | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Tartomány | Szász-Anhalt | ||
Járás | Harz járás | ||
Polgármester | Peter Gaffert (2008. augusztus 1. – ) | ||
Irányítószám |
| ||
Körzethívószám |
| ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 32 733 fő (2019. szept. 30.)[1] +/- | ||
Népsűrűség | 192,34 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 240 m | ||
Terület | 170,18 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
é. sz. 51° 50′ 06″, k. h. 10° 47′ 07″Koordináták: é. sz. 51° 50′ 06″, k. h. 10° 47′ 07″ | |||
![]() | |||
Elhelyezkedése Harz járás térképén | |||
Wernigerode weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Wernigerode témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
FekvéseSzerkesztés
A Harz-hegység keleti peremén, Nordhausentől északra fekvő település.
TörténeteSzerkesztés
A város valamikor a 10. században keletkezhetett, magva a Holtemme és a Ziliacherbach összefolyásánál levő kis magaslaton, a jelenlegi városközpont helyén lehetett.
1110-ben a terület tulajdonosai várat építettek itt és 1121-től s 1121-től a Weringerode grófi címet használták. 1229-ben a település városjogot kapott és 1279-től erődítményrendszerének keleti, nyugati és déli kapujánál az átmenő árukért vámot szedtek. Mivel Wenigerode fontos kelet-nyugati és észak-déli útvonal kereszteződésében feküdt, a vámszedés nagy gazdasági jelentőséggel bírt, és a város csakhamar megkapta a pénzverés jogát is. A település keleti kapuja előtt jött létre a megerősített Újváros, saját piaccal és városházával.
1429-ben kihaltak Wernigerode grófjai és a hűbérbirtok Stolberg grófjaira szállt. Wernigerode a 15. és a 16. században virágzó város lett, számos itt meghonosodott iparággal. A város fejlődését azonban az ismétlődő tűzvészek súlyosan hátráltatták, mígnem a harmadik tűzvész után 1528-ban az Óvárost és az Újvárost egyesítették és újjáépítették.
A lakosságot a tűzvészeken kívül pestisjárvány is sújtotta, de nem múlt el nyomtalanul fölötte a harmincéves háború sem. 1751-ben egy újabb tűzvész pusztított, rendkívüli károkat okozva; a város barokk házai az ezt követő időszakból származtak.
1806-ban a grófság a Westfalen királyság birtokába került. Az 1800-as évek legvégén a vasút, főleg a Harzquerbahn megépítésével a város turistaforgalma is nagymértékben megnőtt.
NevezetességekSzerkesztés
- Barokk kastély - az 1100 körül épült vár helyén 1671-1676 között épült.
- Hűbéri múzeum (Feudalmuseum)
- Városháza - a piactéren épült késő gótikus stílusban.
- Szent Szilveszter templom - a 13. századból való, kora gótikus stílusban épült háromhajós épület.
- Szent János templom - 1279-ben épült.
- Szent György kápolna - 1359-ben épült.
GalériaSzerkesztés
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés
További információkSzerkesztés
ForrásokSzerkesztés
- ↑ a b https://www.statistikportal.de/de/produkte/gemeindeverzeichnis, Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2020. március 1.