Nordhausen

Nordhausen város Németország Türingia tartományában. A Harz vidékének Halberstadt után második legnagyobb városa.

Nordhausen
Nordhausen címere Nordhausen zászlaja
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Türingia
Kerület	Nordhausen
Alapítás éve	927
Polgármester	Barbara Rinke (SPD)
Irányítószám	99734, 99762
Körzethívószám	03631 034653
Rendszám	NDH
Testvérvárosok	Lista Bét Semes Bochum (1990. június 17. – ) Charleville-Mézières Ostrów Wielkopolski
Népesség
Teljes népesség	40 563 fő (2021. dec. 31.)
Népsűrűség	488 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	105 m
Terület	89,32 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nordhausen Pozíció Németország térképén
é. sz. 51° 31′, k. h. 10° 48′51.516666666667, 10.8
Nordhausen Pozíció Türingia térképén
Elhelyezkedése Türingia térképén
Nordhausen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nordhausen témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

A Harz-hegység keleti határvidékén, Erfurttól északnyugatra fekvő település.

Történelem

Nordhausen egy 1611-1691 közötti metszeten

A jelenlegi Petersburg déli lejtőjén már 785-ben létezett egy frankóniai település és táborhely. A helység neve azonban csak Madarász Henrik 927 május 13-án kelt adománylevelében szerepelt először, majd 910-ben ő építette a várat is településen, majd felesége Ringelheimi Matilda 961-ben női szerzetesrendet is alapított itt. Oroszlán Henrik Rőtszakállú Frigyessel fennállott viszálykodásakor 1180-ban megostromolta és felgyújtotta a várost, melyet a 12. század végén építettek újjá., utána 1220-ban a női kolostor férfi kanonokrend tulajdonába került, temploma pedig csakhamar székesegyház rangot nyert, II. Frigyes császár pedig szabad városi címet adott a településnek. 1260-ban a városi tanács is megalakult. 1500-ban Nordhausen az alsó-szászországi birodalmi körzet része lett.

1523-ban a reformáció is elérte a várost. A nagy hittérítő itt Müntzer Tamás volt. 1540-ben és 1612-ben is leégett a város. 1626-ban a pestis elpusztította a lakosság nagyobbik részét. A bajt csak tetézték a harmincéves háború csapásai. 1802. augusztus 2-án a porosz seregek elfoglalták a várost.

1871 és 1933 között Szászország része volt a város. 1945-ben az amerikai csapatok foglalták el a várost. 1949-ben lett a Német Demokratikus Köztársaság része. 1952-ben egy kormányzati döntés eredményeképp Türingiához csatolták. 1990-ben lett az újraegyesült Németország része.

Kultúra

Templomok és kolostorok

• Altendorfer Kirche „St. Maria im Tale“
• Dom „Zum Heiligen Kreuz“
• Frauenbergkirche „St. Maria auf dem Berg“
• Petriturm
• Pfarrhaus und Kirche „St. Blasii“
• Torhaus des Spendekirchhofes

Múzeumok

• Flohburg
• KZ-Gedenkstätte Dora-Mittelbau
• Kunsthaus Meyenburg
• Museum Tabakspeicher
• Traditionsbrennerei

Galéria

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 

Lakosság

1802 – 1946 1802 – 8 355 1821 – 9 900 1840 – 12 000 1880 – 26 198 1890 – 26 847 1933 – 37 635 1939 – 42 316 1946 – 32 848

1950 – 1996 1950 – 39 452 1960 – 39 768 1981 – 47 121 1984 – 47 176 1986 – 47 681 1994 – 48 028 1995 – 47 324 1996 – 46 750

1997 – 2004 1997 – 46 650 1998 – 46 192 1999 – 46 057 2000 – 45 633 2001 – 45 196 2002 – 44 701 2003 – 44 311 2004 – 43 894

A város jeles szülöttei

• Justus Jonas (1493–1555) jogász, teológus, reformátor
• Friedrich Christian Lesser (1692–1754) evangélikus teológus, történész
• Oswald Teichmüller (1913–1943) matematikus
• Lothar de Maizière (1940) jogász, politikus

Testvértelepülések

• Izrael Bét Semes
• Franciaország Charleville-Mézières
• Németország Bochum
• Lengyelország Ostrów Wielkopolski

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Nordhausen témájú médiaállományokat.

• Nordahausen hivatalos honlapja (németül)
• A Buchenwald és Mittel-Dora egykori koncentrációs táborok emléklapja (németül)
• Képek a Doráról Archiválva 2006. május 10-i dátummal a Wayback Machine-ben (németül)
• Türingia történelmi térképe 1789-ből