Nordhausen
Nordhausen város Németország Türingia tartományában. A Harz vidékének Halberstadt után második legnagyobb városa.
Nordhausen | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Tartomány | Türingia | ||
Kerület | Nordhausen | ||
Alapítás éve | 927 | ||
Polgármester | Barbara Rinke (SPD) | ||
Irányítószám | 99734, 99762 | ||
Körzethívószám |
| ||
Rendszám | NDH | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 40 563 fő (2021. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 488 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 105 m | ||
Terület | 89,32 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 51° 31′, k. h. 10° 48′Koordináták: é. sz. 51° 31′, k. h. 10° 48′ | |||
![]() | |||
Elhelyezkedése Türingia térképén | |||
Nordhausen weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Nordhausen témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
FekvéseSzerkesztés
A Harz-hegység keleti határvidékén, Erfurttól északnyugatra fekvő település.
TörténelemSzerkesztés
A jelenlegi Petersburg déli lejtőjén már 785-ben létezett egy frankóniai település és táborhely. A helység neve azonban csak Madarász Henrik 927 május 13-án kelt adománylevelében szerepelt először, majd 910-ben ő építette a várat is településen, majd felesége Ringelheimi Matilda 961-ben női szerzetesrendet is alapított itt. Oroszlán Henrik Rőtszakállú Frigyessel fennállott viszálykodásakor 1180-ban megostromolta és felgyújtotta a várost, melyet a 12. század végén építettek újjá., utána 1220-ban a női kolostor férfi kanonokrend tulajdonába került, temploma pedig csakhamar székesegyház rangot nyert, II. Frigyes császár pedig szabad városi címet adott a településnek. 1260-ban a városi tanács is megalakult. 1500-ban Nordhausen az alsó-szászországi birodalmi körzet része lett.
1523-ban a reformáció is elérte a várost. A nagy hittérítő itt Müntzer Tamás volt. 1540-ben és 1612-ben is leégett a város. 1626-ban a pestis elpusztította a lakosság nagyobbik részét. A bajt csak tetézték a harmincéves háború csapásai. 1802. augusztus 2-án a porosz seregek elfoglalták a várost.
1871 és 1933 között Szászország része volt a város. 1945-ben az amerikai csapatok foglalták el a várost. 1949-ben lett a Német Demokratikus Köztársaság része. 1952-ben egy kormányzati döntés eredményeképp Türingiához csatolták. 1990-ben lett az újraegyesült Németország része.
KultúraSzerkesztés
Templomok és kolostorokSzerkesztés
- Altendorfer Kirche „St. Maria im Tale“
- Dom „Zum Heiligen Kreuz“
- Frauenbergkirche „St. Maria auf dem Berg“
- Petriturm
- Pfarrhaus und Kirche „St. Blasii“
- Torhaus des Spendekirchhofes
MúzeumokSzerkesztés
- Flohburg
- KZ-Gedenkstätte Dora-Mittelbau
- Kunsthaus Meyenburg
- Museum Tabakspeicher
- Traditionsbrennerei
GalériaSzerkesztés
LakosságSzerkesztés
1802 – 1946 |
1950 – 1996 |
1997 – 2004 |
A város jeles szülötteiSzerkesztés
- Justus Jonas (1493–1555) jogász, teológus, reformátor
- Friedrich Christian Lesser (1692–1754) evangélikus teológus, történész
- Oswald Teichmüller (1913–1943) matematikus
- Lothar de Maizière (1940) jogász, politikus
TestvértelepülésekSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ register of German municipalities (4th quarter 2022) (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. január 12. (Hozzáférés: 2023. február 12.)
További információkSzerkesztés
- Nordahausen hivatalos honlapja (németül)
- A Buchenwald és Mittel-Dora egykori koncentrációs táborok emléklapja (németül)
- Képek a Doráról Archiválva 2006. május 10-i dátummal a Wayback Machine-ben (németül)
- Türingia történelmi térképe 1789-ből