Ostrów Wielkopolski
Ostrów Wielkopolski (1920-ig Ostrów, latinul Ostrovia, németül Ostrowo) város Lengyelországban a Kaliska-vidéken, a Kaliskai-fennsíkon az Ołobok partján a Nagy-lengyelországi vajdaságban, az ostrówi járás fővárosa.
Ostrów Wielkopolski | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Lengyelország | ||
Vajdaság | Nagy-Lengyelországi | ||
Járás | ostrówi | ||
Rang | város | ||
Alapítás éve | 1404 előtt | ||
Irányítószám | 63-400-tól 63-417-ig | ||
Körzethívószám | (+48)62 | ||
Rendszám | POS | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 70 725 fő (2021. márc. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 1 687,95 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 123-175 m | ||
Terület | 41,9 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 51° 39′, k. h. 17° 42′51.650000°N 17.700000°EKoordináták: é. sz. 51° 39′, k. h. 17° 42′51.650000°N 17.700000°E | |||
Ostrów Wielkopolski weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ostrów Wielkopolski témájú médiaállományokat. |
Oklevelekben a város először a 15. század elején jelent meg. A város neve a régi lengyel nyelvben sziget jelentésű volt. Ostrów Wielkopolski, Kalisz és Skalmierzyce városok csoportja a poznańi agglomeráció mellett a vajdaság legjobban iparosodott része.[2]
Városrészek
szerkesztésJelenleg a város 11 kerületre oszlik:
- I Śródmieście (Belváros)
- II Wenecja (Velence)
- III Krępa
- IV Jana Pawła II (II. János Pál)
- V Pruślin
- VI Stare Kamienice
- VII Zębców
- VIII Odolanowskie
- IX Nowe Parcele (Új parcellák)
- X Parcele Zacharzewskie
- XI Powstańców Wielkopolskich (Nagy-Lengyelországi felkelők)
Története
szerkesztésA mai Ostrów északkeleti részén a 10. században kis földvár állt. Jelenleg ásatások folynak a területén. A város 1404-ben kapott városjogokat. A 18. század elejéig nem nagyon fejlődött tűzvészek, háborús pusztítás és a környező városok túlsúlya miatt. 1711-ben Ostrów polgárai lemondtak a városi rangról. A teljes bukástól 1714-ben az új tulajdonos Jan Jerzy Przebendowski mentette meg a várost, aki kieszközölte a királytól az újbóli városi rangra emelést ezúttal több privilégiummal kiegészítve. A tulajdonos gondoskodása, a takarékos gazdálkodás, a polgárok szorgalma és a város szerencsés, határokhoz közeli fekvése ezúttal lehetővé tették a gyors fejlődést, melyet csak a második világháború kitörése szakított meg.
Fontos tényezője volt a fejlődésnek az is, hogy Ostrów nagy vasúti csomópont lett. A város a nemzeti mozgalmak egyik központja volt az idegen uralom és a két világháború alatt.
Különleges epizód volt az Ostrówi Köztársaság megalakulása 1918-ban, amikor a lakosság vértelen megmozdulással átvette a hatalmat a városban. A két világháború között Ostrów volt az egyik leggyorsabban fejlődő lengyel város, a lakosság száma megkétszereződött, sok látványos épületet húztak fel, új gyárak (Vagongyár) létesült.
A második világháború alatt munkatábor működött a városban. A városban erős volt az ellenállási mozgalom tevékenysége. Miután a Fegyveres Harci Szövetség (Związek Walki Zbrojnej) poznańi szervezetét szétverte a Gestapo, elnökségét Ostrówba költöztették, és innen építették újjá a poznańi szervezetet.
Irodalom
szerkesztés- Wielkopolska Szkoła Edukacji Narodowej. Studia i wspomnienia z dziejów Gimnazjum Męskiego (Obecnie I Liceum Ogólnokształcącego) w Ostrowie Wielkopolski, w 125-lecie jego założenia 1845-1970, praca zbiorowa, Wrocław 1970
- Ostrów Wielkopolski – dzieje miasta i regionu, praca zbiorowa, Poznań 1990
- Alma Mater Ostroviensis – Księga Pamięci – Non Omnis Moriar, praca zbiorowa pod. red. Jarosława Biernaczyka, Krystiana Niełacnego, Edwarda Szperzyńskiego, Ostrów Wielkopolski 1996-2005
- Marek Olejniczak, Bedeker Ostrowski, Ostrów Wielkopolski 2004
- Witold Banach, Ostrów pod znakiem pegaza. Literacki przyczynek do dziejów miasta, Poznań-Ostrów Wielkopolski 2005
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ https://bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/023015717011-0937132?var-id=1639616&format=jsonapi, JSON, 2022. október 6.
- ↑ Archivált másolat. [2010. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 24.)
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben az Ostrów Wielkopolski című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.